Folytatás:
2008 óta tanulmányozom(szó szerint) több "őshonos" - helyesebben régi magyar(hun) háziállatunk - történelmi múltját, kialakulásának - kitenyésztésének - körülményeit.
Bodó Imre professzor Úr szavai: "A történeti kutatások folytatása sem elhanyagolható feladat. Vannak rejtélyes dolgok még a régi háziállatfajtáink múltjában ." - kölönösen nagy hatással voltak rám. Ezek a szavak, mondatok inspiráltak a magyar óriásnyúl történeti kutatásában, illetve fajtamegmentésében! A majdnem ötéves munkát idén júniusban fejeztem be. Ezzel a munkával az 1922-1965-2008 ködös időszak láthatóbbá vált. Természtesen ez még sokaknak nem világos, mert nem került nyilvánosságra.
Ezek a munkák még nem voltak elegendőek a tisztánlátásra...
Tanulmányozni kellett mellette az egyesülési jogról szóló törvényt, az állattenyésztési-, a védett őshonos állatfajták genetikai fenntartásának rendjéről szóló, stb. törvényeket.
Ma, ezen a fórumon feltett video késztetett arra, hogy megírjam véleményemet egy kiragadott dologgal kapcsolatban.
A "Hardita Népe" cimű Erdélyben megjelenő lap 2005. július 7. számában jelent meg Dr. Filep Kálmán Csaba írása, cikke ezzel a cimmel: Mentsük meg, mert nélkülük szegényebbek leszünk! - Ez, és a már említett alábbi video volt a fent említett dolgok megvilágosítója, hogy "valami nem stimmel" a magyar névvel, jelzővel!!!
Érdekes, hogy az erdélyi cikkben alig látható hazai, illetve erdélyi jelzőjű(előtagú) fajtanév!
Nagyon sok a tájat, kitenyésztésének tájhelyét 'tisztelő' fajtanév.
Több okból lehetséges ez!
Itthon miért nem ez használjuk?!
Miért nem tiszteljük, hogy nem magyar rackajuh, hanem hortobágyi?
Miért nem bonyhádi tarka, a magyartarka?
És a többi...!
Nézzünk rá Magyarország domborzati térképére! Állattenyésztői szemmel! (RÉT-TÉR---LEGELŐ)
Dombok, hegyek, völgyek, árterek, stb.
Tájakhoz, tájjelleg!
Tájjelleghez viszonyok, hagyományok, különböző emberek, különböző állattenyésztői tudással, felfogással, mentalitással.
No..., a fent említett minden dolog, csak egy tájfajta nevében tükrözödhet!!!
Lehet magyar bor. De csak "piaci gyűjtő fogalomban".
Mert egy szekszárdi, - a tájtól, a szőlőfajtától, az ott élők tudásától, alázatától, mentalitásától szekszárdi! És nem magyar! Szekszárdi!
Utószó: Nagyon jól döntöttem, amikor a csaló-, a történeti tudatlanságban, ego- és bürokratikus céloktól, magyarkodástól vezérelt egyes, tenyésztőnek valóktól nyulaimat különválasztottam a fertőtől, és tájjelleggel ruháztam fel állományomat több éves szelekciós, tartás- és takarmányozáshoz alkalmazkodó "magyar" Baranyai Óriás tájfajtát.
Az ego, a bürokrácia szülte a magyar jelzőt. Más népek, országok lemásolása vezérelt embereket.