A nyelvtörténeti ismertetők után, íme egy kis könnyű reggeli feladvány :-)
Ki az a katona, aki minden posztján kitűnően megállta a helyét. (egy ízben még híresen kényes ízlésű uralkodója tetszését is kivívva, jellemző módon nem egy harci hőstettel, mint inkább elismerésre méltó sportbéli tudásával) De amint a legmagasabb posztra emelkedett, rácáfolva addigi életére, csapnivaló teljesítmény nyújtott?
Én a Skandinávia története című műben azt olvastam hogy a viking korban még egységes volt az északi germán nyelv, de utána fogok nézni. Amúgy pontosak az infóid, csak két kiegészítés, bár én sem vayok nyelvész.
- longobárdok az ún elbai csoporthoz tartoztak, ezt egyesek a nyugati csoporthoz sorolják mások elkülönítik
- keleti germán egy nagy külön nyelvcsoport volt, ide sorolhatók a gót és vele rokon nyelvek, a Mo-i gepida is
Nekem viszont úgy tűnik a keleti csoportot ellentmondásosan írod le, vagy az északin belül is elkülönítesz egy keleti alcsoportot? A gót nyelvek úgy tudom az északival voltak rokonságban, de a gótok a 3. sz-ban már biztos hogy a Fekete-tenger vidékén éltek, vagyis nem Skandináviában. A gótokról amúgy a görök jóvoltából elég sokat tudunk, bár ez a nyelv az egész keleti germán ággal együtt kihalt.
Ájájj. Amit a nyugati germán nyelvekről mondasz, nem tudom kétségbe vonni, mert azokat nem ismerem, és sosem foglalkoztam velük. A germán alapnyelv úgy általában valóban egységes volt, és beszélt nyelvváltozatai nagyon hasonlítottak egymásra - mintegy a Római Birodalomtól északra betelepülő germán törzsek bevándorlási hullámának végéig, azaz kábé a IV-V. századig. Tudjuk, hogy Tacitus is említést tett az északi, a keleti és a nyugat germánok nyelvének különbözőségeiről, azonban ő csak a nyugati germánokat osztotta fel ily módon, mert nem ismerte a hármas csoporttól már különvált északit. Először ugyanis az északi (a későbbi óskandináv) népek nyelve különült el a déli germánokétól (hihetetlenül korán, még az időszámításunk előtti III. század előtt!), majd a déli germánok nyelve, a közben érkező germán törzsekkel összhangban, tovább csoportosult különböző nyelvjárásokra. A vandálok már Kr. e. II-I. században megérkeztek, őket aztán követték a burgundok, a frankok, a longobárdok, az alemannok és még egy rakás germán törzs, akik akkor valóban mind hasonló (bár nem teljesen azonos nyelvet beszéltek, de természetesen mindenképpen megértették egymást). A longobárdok például 400 körül kezdtek kiválni az alapnyelvből (a nyugatiéből, mert ismétlem, az északiak ekkor már régen külön életet éltek). Állítólag a gótok nyelve azonban kissé eltért a többitől. Legkésőbben pedig épp a szászok váltak el (IV-V. század). De hogy az északira rátérjek, az a VI. század végéig különült el teljesen két, keleti és nyugati ágra. (Eleve, ha megtörtént a letelepülés és az államalapítás, továbbá a különböző irányokba való terjeszkedés, az már gátat szabott a nyelv konzerválódásának.) Mire a vikingek "vikingek" lettek (óészaki letelepült, államot alkotott parasztok, akik expanzióba és hódító/fosztogató portyákba kezdtek), vagyis kb. a VIII. század végére, már mindhárom skandináv nyelv különvált. Persze attól még meglehetősen jól megértették egymást (ma is sokat értenek egymás beszédéből, hát még akkor). Főleg igaz ez a viking kor végére, a XII. századra, különben lehetetlenség lett volna a korabeli sagákat eredetük és persze nyelvük alapján rendszerezni, úgy, ahogy ezt megtették. A rúnaírás ettől persze még közös volt (bár annak is volt két változata). De ezt az egészet hagyjuk, mert ez tényleg nem nyelvészeti topik.
Tegyük hozzá hogy a hunok megjelenése jelentős szerepet játszott a szász törzsek Britanniába településében. Keletről, a hunokról és szövetségeseikről szóló nyugtalanító hírek miatt számos germán nép döntött úgy jobban védhető területekre települ. Hunok megjelenése úgy stílust hozott germánok és más európai népek közötti kapcsolatokban, korábban ismeretlen keleti önkényuralmi stílus, a "behódolsz vagy kiirtalak" elve lépett az addigi törzsi demokrácia helyébe. Nem csoda aki csak tudott a római területekre vagy még nyugatabbra ment, egyedül a szlávok maradtak hosszabb időre a véreskezű türk-mongol önkényuralkodók uralma alatt.
A szászok egykori nyelve az alnémet hollandhoz áll közel. Abban igazad van hogy a nyugati germán nyelvek különböznek az északi germán ágtól, de ezeknek a nyelveknek az ősi (mondjuk 5. sz-i) változata nem különbözött annyira lényegesen. A viking korban Skandináviában csak egy nyelv volt, de szerintem a szászokkal meg tudták érteni egymást. A mai német is lényegesen különbözik a szásztól, ez tulajdonképpen a latinos, magasabb műveltségű déli területeken alakult ki. A germán nyelvek meglehetősen primitívek voltak korai formájukban, ez persze minden más hasonló fejlettségű népre igaz és persze nyilván a latin is ilyen primitív lehetett nagyon korai változatában.
Nem állhat, sajnos. A germán nyelvcsoportnak az északi skandináv ága különül öt nyelvre (dán, norvég, svéd, izlandi, förjszk), azok is kettőre: keleti (dán, förjszk, svéd) és nyugati (norvég, izlandi) skandinávra. A szász a germán nyelvcsoport nyugati ágához tartozott, amelybe az angol, német, flamand, fríz és még egy rakás nyelv. Rendben, a germánon belül, de az legalább annyira elágazó, mint a kelta csoport vagy az uráli (amely pedig más nyelvcsalád, nem indoeurópai).
Vortigern briton király országát, Kentet északról pusztító pikt hordák lepték el. A király ellenük szász zsoldosokat hívott be , akik Hengist és Horsa vezetésével Kr.u. 449-ben szálltak partra Kentben. Előbb szétzúzták a pikteket, majd Vortigern ellen fordultak. Őt is legyőzve hozták létre Kentben az első britanniai angolszász királyságot. A későbbi walesi legendák Vortigernt hibáztatják a szászok behívásáért és ezzel a briton fejedelemségek hanyatlásáért, majd pusztulásáért.
A nyelvjárásuk azonos a vikingekével, de nem számítják közéjük őket, legalábbis nem egyértelműen. Azt hiszem Regionalbahn utalt is erre a 4106-ban. Maga a történet is pontról-pontra rendben lévőnek tűnik.
Hengest és Horsa ikertestvérek, és az Anglo-Saxon törzsek vezérei. Vortigern, Britannia királya szerződtette őket, hogy megvédjék a Piktek folyamatos támadásai ellen. De a fivérek inkább saját ország alapítása mellett döntöttek, és ezzel kezdetét vette a Brit-szigetek meghódítása. Történt mindez 450-455 környékén. És sorban kialakultak az angol-szász királyságok. (Kent, Bernicia, Deira, Northumbria, Mercia, Wessex)
2. A terület “Egyesek szerint Európa, mások szerint nem” ( ?
Engem most Boban Markovicék várnak koncertre:-)), de még annyit ezzel kapcsolatban:
Valamelyik nap én mondtam, hogy Nagy-Britannia tartozhat akár Észak Amerikához is. Tehát szerintem Regionalbahn olvtársunk erre gondolhatott. Emlékezzetek rá, a "európai kontinens" volt a beszélgetés tárgya. Elméletileg - nem ismerem jól a kort sajnos - ez a nép lehet valamelyik kelta nép is, például a britek vagy hasonló.
A helyszín tehát az Európához tartozó valamelyik sziget lehet, jó eséllyel a brit szigetek.
Különben, most jut eszembe, a zsoldosok simán lehetnek hunok. (Attila és Bleda/Buda testvérek voltak, nemde?) De a hunok számtalanszor teljesítettek zsoldosi feladatot, kérdés, ha mindez igaz, melyikről lehet szó.
1. A történet valamikor az első évezred idején esett meg. (ez bizony elég tág időszak) 2. A terület “Egyesek szerint Európa, mások szerint nem” ( ? ) 3. Uralkodója fejedelem/király (ilyen nagyon sok volt) 4. Az idegen zsoldosok behívása hazája/népe bukását okozta. (éppen ebben a korban született vagy bukott meg a legtöbb birodalom) 5. A zsoldosok nem vikingek voltak (pedig néhanapján azért vállaltak hasonló munkát) 6. Vezérük egy testvérpár (valahol ezen a vonalon kellene elindulni)
A fosztogató barbárok nem vikingek voltak. Sőt nem is a germán nyelvcsaládhoz tartoztak. A király akit ki kell találni, szintén nem germán volt, A földrajzi körülhatárolás gyakorlatilag egyet jelentene a megoldással. Sajnos csak holnap tudom folytatni, de remélem addigra kitaláljátok.
"Henrik Alfonz portugál király (az első keresztény portugál uralkodó?, ez lehet ilyen későn?) 1147-ben"
Simán lehet, a svédek is a XII. században vették fel (véglegesen!) a kereszténységet - Európában asszem utolsókként. A helyzet ott az volt, hogy már a IX. század elejétől-közepétől érkeztek hittérítők (többnyire frankok és olaszok) Svédországba, és az ottani, egymást gyorsan követő, mert többnyire nem természetes halált halt királyok (és eleinte több terület volt több királlyal) szimpátiájától függött ügyük sikere. (Többnyire leöldösték őket a pogányok.) Ha az új vallást mégis felkarolta egy-egy svea király, és a kereszténység egy kissé megerősödött, a hitérítők hazamentek, de mire visszatértek, újra a pogány vallás dívott, és a svédek ismét a kardjukhoz kaptak. Nagyjából így ment ez háromszáz éven keresztül. Wilhelm Moberg írja az okát: "Az új isten ugyanis nem győzte le ellenségeiket, nem védte meg őket a pestissel szemben, nem adott nekik esőt a szárazság idején. Ezért meg akarják tartani atyáik isteneit... A keresztény Paradicsom elvont, anyagtalan élvezetei olyan üdvösséget képviseltek, amelyet nehéz volt felfogni..." A századok alatt persze a pogányok és a már megkersztelkedettek között is jócskán folyt a vallásháború. Ezért például Svédország esetében nem is érdemes olyanról beszélni, hogy ki is lehetett az első keresztény király (magam sem tudom).
Így van… 1908 február 1-én Lisszabonban a nyílt utcán lőtték le I. Carlost, és a trónörököst, Luis Filipe herceget. Az apa azonnal meghalt, a fiú még kb. fél órán át “uralkodott”. Az utolsó királyt, II. Manuelt alig két év múlva trónfosztották. 1910-től Portugália köztársaság. De most sajnos el kell mennem…
I. “Hódító” Alfonz (1112-1185) Portugália királya 1139-től. Valóban az első keresztény ilyen néven a trónon, hiszen közvetlen elődje Henrik (1097-1112) csak a Portugália grófja címet birtokolta.
A hipotézis érdekes. Szerintem a keresztes hajóhadak segítsége nélkül aligha lett volna képes bevenni Lisszabont, amit 1148-tól az ország fővárosa lett.
És ha már Portugália! Milyen csúfos véget ért a Portugál királyság? Gondolok itt a 2 (de facto 3) utolsó uralkodóra?
Romulus Augustulus pontosan ilyen módon vesztette el a Nyugat-Római Birodalmat. Odoaker, a szolgálatában álló germán zsoldosok vezére fordult ellene, és döntötte meg az uralmát 476-ban. Csak az a baj, hogy R.A. császár volt, nem király, vagy fejedelem. A válasz tehát hibás. A korszak is?
Bocs, ha közben új kérdés, de Lebenstod generális kért meg erre:
Henrik Alfonz portugál király (az első keresztény portugál uralkodó?, ez lehet ilyen későn?) 1147-ben kiűzte a mórokat. Saramago új regényében hipotézis: a keresztes hadak segítsége nélkül is kiverhette volna őket. Sajátos. LEhet?
Köszönöm a bíztatást, de esetemben a kutatást a közrendi származás mellett nagyon megnehezíti az a tény is, hogy felmenőim túlnyomó része elsősorban a Felvidékről, illetve a nevek alapján ítélve lengyel területekről származik, és csak az utóbbi mintegy 120-150 évben telepedett le véglegesen Magyarország északi részén. A reményt természetesen nem adom fel... :-)
Király, ill. fejedelem volt. Országa, sőt végső soron népe vesztét okzta azzal, hogy az országát fosztogató barbárok ellen idegen zsoldosokat hívott be. Ezek a zsoldosok később ellene fordultak és országát is elfoglalták.
Soha se add fel a reményt! Én a XVII. sz. végéig vissza tudom vezetni a családfámat, pedig minden ősöm földművelő volt. Némileg segítette a dolgot, hogy 1752 óta őseim ugyanabban a faluban éltek. Egy hely- és családtörténész orvos még így is eszméletlen mennyiségű munkát végzett, amíg sikerült összeállítani a falu (2.100 lakos) ősi családjainak (mondjuk a lakosság 60 %-a) családfáit. 2002-ben kutatásai könyv formátumban is megjelentek, ez Magyarországon állítólag kuriózum abból a szempontból, hogy ez az első olyan családfás könyv, ami közrendűek és nem nemesek családfáit tartalmazza.
Jah, azon somolyogtam egy sort, hogy állítólag onnan jött az ötlet, hogy az apja vendéglátós volt, és a boroshordó telítettségét kopogtatással vizsgálták.
Johann Leopold Auenbrugger (1722-1809) a bécsi Spanyol Kórház orvosa. 1761-ben tette közzé a mellkasi betegségek felismerésében használható kopogtatásos módszerrel kapcsolatos kísérleteit és tanulmányait. Mint oly sok újítót, úgy eleinte őt is – már elnézést – de kiröhögték. Csak halála után nem sokkal ismerték fel a vizsgálat hatásosságát. Napjainkban pedig ez a legelterjedtebb és legegyszerűbb módja a tüdődiagnosztikának. Nincs is olyan közülünk, akin még ne alkalmazták volna. Az orvos neve mégis szinte ismeretlen. Egy képet mindenképpen megérdemel:
No, itt van: Joseph Leopold Edler von Auenbrugger (1722-1809) a keresett orvos, a kórház meg a Spanische Hospital.
Bájdövéj, még nagyon régen láttam egy kétrészes filmet a kórbonctan történetéről, nagyon jók voltak a bécsi orvosok a 18. századtól kezdve. Persze az is belejátszott ebbe, hogy II. József rengeteg dolgot kezdeményezett, pl a világon elsőként kötelező érvénnyel bevezette a boncolást (asszem nem csak tisztázatlan körülmények esetén). Meg náluk van a legrégebbi ilyen témájú praparátum- gyűjtemény, vagy mi. Volt min gyakorolni no meg megfigyelni.
A doktor igen önfeláldozó volt. Évekig fizetés nélkül dolgozott a kérdéses kórházban (nem az Allgemeines Krankenhaus) Zenei érdeklődéssel is rendelkezett, olyannyira, hogy a kor második legismertebb szerzője (ezt a tényt nagyon nehezményezte az illető, és sokak szerint nem átallott tenni is ellene) reá bízta egyik operája librettójának megírását. Munkásságát uralkodója lovagi címmel is megjutalmazta.
A kérdéses orvos abban a városban gyógyitotta betegeit, amihez élete jelentős eseményei a mi Semmelweis Ignácunkat is kötik. De ők ketten nem találkozhattak. A kórház, ahol felfedezésére jutott, egy régi, nagy nemzet nevét viselte...
(Bele is akartam írni, hogy Waltari kivételével, de valahogy véletlenül kimaradt. Amúgy az állítás így már igaz. De hát ő történemi regényeket írt, az meg más műfaj. S ha ennyire szereted, van ám róla szaktopik :) )
Akkor ismét én… A téma ugyan egészségügyi, de ez is a történelem része. Ha orvosnál járunk, akkor ezt az igen egyszerű, de sok kérdésre választ adó műveletet bizonyára rajtunk is elvégzik. Kinek köszönhetjük a módszer felfedezését?
Köszönöm, bár érzésem szerint sajnos igen kicsi az esélye, hogy ráakadjak valakire/valamire. A dédszüleim családjában előforduló juhászokat nemigen jegyezték annak idején. Ezért igen nehéz a dolgom :-(
II. Szulejmán, a legnagyobb oszmán uralkodó utolsó éveit alaposan megkeserítette a fiai közti trónutódlási harc. Egyikük, Musztafa a kis-ázsiai lázadás vezére még 1553-ban elhagyta a fejét. Másik kettő Szelim és Bajazid 1559—1561 között vívta harcát. Az előbbi 1566-ban II. Szelim néven követte apját a trónon, féktelen életmódja okán hamarosan kiérdemelve a “Részeges” előnevet. Az állam ügyeit nagyvezíre (egyben veje) Szokollu Mehmed irányította. Utóbbi (I. “Villám” Bajazid és II. Bajazid szultán névrokona) nyakára rangjához illően aranyszállakból szőtt zsinórt tekertek. Jó?
Az is történelem, helytörténet, kortörténet stb. elég komplex dolog, tudom ajánlani az ide látogatóknak is, ráadásul a családtörténeti kutatásokhoz kell kitartás, meg alaposság. Családfakutatás topik.
Élő távoli rokoni kapcsolatok felkutatásában igen nagy esély van (kivándorlás, határkiigazítások, stb), de igen távoli korban történt elágazások is kideríthetőek, ha élő az a kapcsolat és a különböző családfakutató levelező listákon történő "ismerkedések", "kóstolgatások" során összefutsz olyannal akivel a valószínűsítés, ill. esélylatolgatás után kirajzolódik a bizonyosság. Olyanra is vannak adatbázisok, hogy pl. kivándorolt személyek kinti letelepedésének helye felkutatható, és akkor már koncentráltan lehet keresni a neten (s nem kell visszariadni az idegenek megszólításától sem levél formájában.) "Zörgessetek, s megnyittatik néktek..."
A másik nagy segítség, ami a neten - hál' istennek - egyre több információ jelenik meg, az a konkrét családfa anyakönyvi megrajzolását követően az egyes társadalmi, természeti esemélyek és az elődök viszonyát képes bemutatni. (ki volt vöröskatona - ez a kor látom érdekel - ki volt 1848-as honvéd, mikor voltak árvizek, járványok, stb. szóval ez egy nagyon szép és alapos, elmélyült kutatási folyamat. Ajánlom azoknak is, akiket nem csak az eredmémy, hanem az ahhoz való eljutás, a megismerés folyamata is érdekel. rengeteg minden ragad így az emberre. Nem csak a múlt pora.
Javaslom olvasd át ott azokat, ahol nem konkrét esetek esettanulmány jellegű feldolgozása, hanem akár álétalános forráskutatási, forráshasználati, mószertani, vagy akár gazdaság- és jogtörténeti téma merül fel.
Ez itt ugyan OFF, de látom gyakran előfordulsz a “Családfakutatás” topikban. Mint bizonyára hozzáértő, tudnál nékem tanácsot adni, hogy itt, a gép előtt ülve eséllyel keresgélhetnék-e távoli rokoni kapcsolatok, illetve felmenőim után valamiféle adatbázisban? Vagy ez csak különböző hivatalokban, templomokban - személyes utánajárással lehetséges? Előre is köszönöm... ON
No akkor még kevesebb az esély! Ott gyakorlatilag nem is ismerték más módját a trónutódlásnak. Ha igaz, szinte nincs akkori uralkodó, kinek neve mellett ne az állna - “trónfosztva”
Hmmm… Volna egy ötletem, de az időszak rengeteg hasonló esete miatt korántsem biztos, hogy jó. Tehát - a kérdéses illetőnek uralkodott már két névrokona is a történetet megelőzően? Az apjuk trónját végül elfoglaló másik testvér nem állott véletlenül nagyivó hírében, fárasztó állami teendőit inkább vejére bízva?
A vicc persze az, hogy akkoriban volt a három politikai nemzetnek (na ezt a fogalomat lehet a korban használni!) egy bizonyos kápolnai uniója. Magyarázza már meg nekem akkor valaki, hogy ugyan miért fogadtak volna el ezek egy semelyik politikai nemzethez nem tartozót uralkodónak?
Hunyadi Mátyás a magyar politikai nemzet (natio) tagja volt, amibe mellesleg a magyar parasztok éppen annyira nem tartoztak bele, mint a románok alle zusammen. Punktum.
kora-újkori nemesség nemzeti identitását szépen jellemzi Zrínyi Miklós, aki horvát volt ugyan, de megírta a Szigeti veszedelmet… magyarul.
Muris, hogy a fivérét meg egyöntetüen horvátnak szokták tekinteni...
Tekintve, hogy a mai nemzetfogalom uszkve csak a francia felvilágosodás és a forradalom alatt alakult ki, elég khm... necces dolog a román és egyéb ún. történész gárda részéről az újkori előtti időkre vonatkoztatva használni. De már hozzászokhattunk az ilyesmihez. Ha történelmileg kell bizonyitani/megtámogatni valamit, egyeseknek minden megengedett, a hamisitás is.
Jaj, hagyjuk a témát, mert csak még jobban felidegesitem magam.
Talán segít a megfejtésben (nem is keveset), ha megmondom, hogy a két szomszédos muzulmán birodalom közül az egyik kétségkívül a történet idején érte el hatalma tetőpontját.
Igen, már felfedeztem, köszönöm… Így első ránézésre elég törökös hangulata van. Az ő jó szokásaik közé tartozott a családtagok egymás elleni lázongása. Csak az a gond, hogy ez gyakorlatilag szinte az összes ottomán uralkodóról elmondható. Még gondolkodom…
Mert egy bizonyos Ludd tábornok nevével ajkukon indultak - általában titokban - összetörni ellenségeiket, a gépeket az ipari forradalom korában "akik" valóban védtelenek, de mégis győznek hiszen a gépesítés elterjedése megállíthatatlan.
“a finnek szinte csak első és második véhás regényeket tudtak írni, méghozzá igen-igen unalmasakat”
Ezt Mika Waltari nevében kikérem magamnak! Méghogy a kedvenc írom unalmas lenne??? :-) De látom időközben egy igen szép feladványról sikerült lemaradnom… Így, ha nem unjátok még nagyon, ismét lenne egy kérdésem. A melegre való tekintettel jóval egyszerűbb az előzőeknél.
Elszánt harcosok - talán sohasem élt tábornokuk nevével ajkukon - indulnak rohamra. Kivétel nélkül valamennyi csatájukat megnyerik, de végül mégis az ellenfél arat teljes győzelmet, holott mind támadni, mind védekezni képtelen…
Mert elmebetegek, soviniszták és 0 történelmi ismerettel rendelkeznek.
Tény, hogy apja, Hunyadi János vlach (oláh) származású volt. A Hunyadi nevet a család birtokai után vették fel, addig tudomásom szerint nem volt vezetéknevük. De az is tény, hogy semmilyen vlach identitás nyomait, vagy akár a vlachok iránti előszeretet, kedvezést nem lehet kimutatni Mátyás intézkedéseiből, ráadásul történelmietlen a mai nemzeti identitást visszavetíteni a XV. századba, a középkori illetve kora-újkori nemesség nemzeti identitását szépen jellemzi Zrínyi Miklós, aki horvát volt ugyan, de megírta a Szigeti veszedelmet… magyarul. Ezek az emberek a Magyar Királyság nemesei voltak elsősorban, csak utána horvátok, oláhok, vagy tótok. (De ha ilyen elvakult fajvédők a románok, akkor nem tudom mit kezdenek azzal a ténnyel, hogy Mátyás anyja Szilágyi Erzsébet viszont magyar volt.)
Egyébként különösebben ne zaklasson fel ez a román elképzelés. A románok szerint román volt még Kinizsi Pál és Szapolyai János is (aki egyébként valójában szlovák származású volt), de olyan emléktáblát állítottak Kolozsvárott Petőfinek is, ahol a szövegben így jellemezték „Alexandru Petrovici szerb költő, akinek a nevét megmagyarosították”
Szvsz kicsit meredek dolog, amikor valaki más mondja meg, hogy ki milyen nemzetiségű, láthattuk, hogy ez hova vezethet. Ezt nem véletlenül döntheti el mindenki maga, Mátyás nemzetisége pedig olyannyira nem volt számára kérdés, hogy nem is foglalkozott vele.
"a kaukázusi albánoknak mi közük volt a balkáni albánokhoz?": szerintem a néven kívül semmi.
Föltennék én is egy találós kérdést:
Apja egy hatalmas muszlim birodalom nagy hatalmú és rettegett uralkodója volt. Ő maga sokáig az uralkodói trón várományosának számított, de - miután sikertelenül lázadt fel apja és testvére ellen - egy szomszédos, szintén muszlim birodalom uralkodójánál keresett menedéket. A szomszéd uralkodó támogatásával remélte megszerezni apja trónját, de a szomszéd uralkodónak nem volt bátorsága apjával ujjat húzni. Végül is hosszas huzavona után a szomszéd uralkodó tekintélyes pénzösszegért és némi diplomáciai engedményekért megengedte apja pribékjeinek, hogy titokban átlépjék a két birodalom határát. A pribékek végül kivégezték (ha jól emlékszem, akkor megfojtoták).
Hát az előzmény a téli háború volt. A SZU megtámadta a semlegességre törekvő, és a területi követeléseknek nem engedő Finnországot (volt is valami hangzatos neve ennek a hadműveletnek, de arra már nem emlékszem), s a finnek egy darabig ki is tartottak, de aztán mégis rákényszerültek a szerződésre. (Ajánlott szépirodalom: a finn írók fele, Väinö Linnától Lauri Viitán át Veijo Meriig, mert a finnek szinte csak első és második véhás regényeket tudtak írni, méghozzá igen-igen unalmasakat.)
Kallio. Ő írta alá a Karjala nyugati részét a szovjeteknek átengedő moszkvai szerződést 1940-ben. A jobb karja bénult meg. De nem Ryti utódja volt, hanem az elődje.
Hát világos, hogy a lényeg nem más, minthogy az illetőnek összenőtt a mutató- és középső, valamint a gyűrűs- és kisujja, így élete hátralevő részében háromujjas kesztyűt volt kénytelen viselni, hogy kibírja a finn teleket...
Ryti Risto Heikki finn köztársasági elnök kötelezettséget vállalt Hitlernek 1944. június 26-án hogy nincs finn különbéke. De láták, hogy lennie kell, vagy Finnország elvész.
Ezért Ryti lemondott 1944. augusztus elsején, és utódja - akinek nem tudom a nevét - indította meg a tárgyalásokat és kötötte meg a békét szeptember negyedikén az oroszokkal, mely béke területi veszteségeket tartalmazott. Ekkor ő mondta az idézet szavakat.
És még abban az évben szélütést kapott és megbénult a keze - úgy emlékszem. talán meg is halt, mert Mannerheim még 1944-46 közt volt köztársasági elnök Finnországban.
Szerintem ezt gróf Apponyi Albert mondta a trianoni szerződés aláírásakor. Hogy mi történt vele később, nem tudom, majd a kemény mag megválaszolja. Mijaza a "háromujjas kesztyű"? Wilson, Lloyd George és Clemenceau lehet?
Előre is elnézést szeretnék kérni a kérdésem miatt, de azért írtam ebbe a topicba, mert gondolom ti tudtok nekem válaszolni a primitív kérdésemre. Szóval, azt szeretném kérdezni, hogy a 80-as évek vége és a kilencvenes évek eleje között hol volt polgárháború a világon?
Még valami. Az európai kontinensen játszódik? Ez volt a kérdés.
Természetesen az európai kontinens alatt valamiféle földrajzi és kulturális, vallási stb azonosságot értünk. De helyhatározóként - konkrét esemény színhelyeként, mint a feladványban szereplő ostrom színhelye - érthetjük Portugáliától az Uralig magát a kontinenst. A szárazföldet ,Nagy-Britannia, Írország,a Feröer-szigetek, Ciprus, Málta stb nélkül.
Észak-Amerikához. Most már. Lásd Orwell 1984 c. művét. És ez csak félig vicc.
De még egyszer mondom: volt egy kérdés. Egy konkrét kérdés. amire szerintem nem lehetett igazán egzakt választ adni. A kontinens szó miatt. Nagy-Britannia egyébként erősen megkülönbözteti magát a kontinenstől, holott bizonyosan Európához tartozik( az általam fentebb írtak ellenére is )
Európa legmagasabb csúcsa például nem a Mont Blanc, hanem az Elbrusz.
Ám, ha belegondolok - történelmi szempontból - az is igaz, hogy Angliáról, illetve Nagy-Britanniáról Európa országai között tanultunk a történelemben. Nekem legalábbis a tematikus történelemkönyvem külön tárgyalja Európát, Magyarországot, Keletet, illetve Észak-Amerikát. Ekkor Nagy-Britanniát hová sorolnánk? :))
Azért örülök, hogy ezt más is felvetette. Én sem tudtam volna a megfejtést, viszont elment tegnap két, ma pedig három órám a keresgélésre, anélkül, hogy bármire jutottam volna, a munka meg közben állt... Többet nem vetem rá magam ilyen feladványra. Ti tényleg fanatikusok vagytok, az biztos.
Hozzátartozik az igazsághoz, hogy 3953 alatt azt kérdezted:
az európai kontinensen játszódott a sztori?
Erre nagyon nehéz jól felelni, hiszen a szavaknak nagy jelentőségük van.
Azt válaszolod: igen. Erre fel lehet vetni ,európai kontinens alatt szűken csak magát a kontinenst - szigetek nélkül - értjük. Lásd Nagy Britannia meghatározását.
Azt válaszolod: nem. Erre meg az az ellenvetés, hogy Ciprus igenis - mint arra utaltál is- Európához tartozik.
Lehet, hogy én gyönge voltam földrajzból, de úgy emlékszem, mintha Ciprusról Európa országai között tanultunk volna... Mindegy, a megfejtést úgysem tudtam volna.
Le a kalappal! A feladvány szerzőjének és a megfejtőnek is.:-)))
Ciprusig én is eljutottam nemrég ,egészen egyszerűen a "félig-meddig" uralom miatt. Más ilyen területet nem tudok, ami ketté van osztva és a fele a hódítóké.
Csakhogy nem tudtam továbbmenni, elegendő ciprusi adat birtokában.
Még egyszer gratula mindkettőtöknek!!
De most szerintem , mondjuk Hitler képét kéne bemutatni pihenésként , hogy felismeri-e valaki:-))) Szerintem mindenki lefáradt most annyira, hogy tán nem is sikerülne:-)))
Ciprus szigete Cornaro Katalin (1454-1510) az egyik leghíresebb velencei patrícius család leánya, és Lusignan II. Jakab (ur. 1464-1473) ciprusi király házassága révén jutott a Velencei Köztársaság birtokába. A király korai halála után hazarendelték az özvegyet, és 1489-től teljes fennhatóságuk alá vették a szigetet.
1. Marcantonio Bragadino velencei admirális a Ciprus-szigeti Famagusta város erődítményének parancsnoka. A város 1570 októberétől, az 1571 augusztusi megadásig volt körülzárva. A gyöztes ostrom után nem sokkal vetett véget az törökök Földközi-tengeri reményeinek hajóhaduk Lepantó melletti veresége. Ciprus viszont közel három évszázadig az ő birtokuk maradt. (a fele ugye még ma is)
2. A velencei SS. Giovanni e Paolo (helyi, népszerű nevén “Zanipolo”) templom egyik márvány urnája őrzi a bőrét, ugyanis a feldühödött törökök elevenem megnyúzták. Ezt a bőrt vásárolta meg testvére, éppen annyi aranyért, amennyi belefért. A mellszobor az urnát díszíti.
3. Lala Musztafa Pasa, akinek nevéhez az egész sziget meghódítása is köthető.
Az antik hatás segített, az, hogy ugyan középkor, de olyan hely, ahol szerették az antik művészetet. Itáliára korábban is gondoltam, mint harcok színtere, de ott ostromra, jelentős ostromra nem emlékeztem. Úgy gondolkodtam, hogy egy nem túl nagy terület, viszont fontos területnek kellett lennie, ebből gondolom, akkor kereskedelmi esetleg stratégiai jelentősége van. Emellett, mint írod, időnként történelmi szerepe van. Felmerült bennem Málta, Rodosz és Ciprus. S ekker cherchez la femmes Catharina Cornari ugrott be. gyerünk nézzük csak Ciprus történetét. http://www.cyprus.hu/history/history_h.html és íme a válaszok:
1. Marc Antonio Bragadin és a város: Ammochostos (magyar forrás nem nagyon van róla) http://www.amigospais-guaracabuya.org/oaghb068.php "le cortaron la nariz y las orejas y, tras muchas otras torturas y humillaciones, lo desollaron vivo", levágták az orrát, fülét. stb...
2. Velence
3. ottomán Lala Musztafa
a kulcsszó (szerintem az ötlet is innen jöhetett): Nyaralás. vagy nem ;-))
A "két turbékoló" gerlice férfiútagja pedig jelenti, hogy az összes szóba jöhető ötletét mérlegre tette és azzal a lendülettel el is vetette. És most csak néz ki a fejéből:-)))
Az a baj, hogy ha pontosan utalok a helyszínre, akkor azzal már el is árultam a megoldást, mivel annyira nyilvánvalóan köthető hozzá az ostrom.
Igyekszem hát valamilyen formában körülírni, pld. a vidék megszerzésére vonatkozóan - (cherchez la femme), az ostrom utáni teljes vereségre, és a birtok elvesztésére, illetve a terület mai napig is tartó gyakori szerepére utalva, a “hős” sorsára hivatkozva, ami a kor közismert története - (az a kevéske, ami megmaradt belőle + csengő aranyak), valamint a szobor kapcsán a keleti művészet szeretetére hivatkozva…
Ez a szobor nem az ókorban készült, és nem is ókori személyt ábrázol. Ellenben ott, ahol megalkották, nagyon kedvelték az ókori+keleti művészeti stílust.
Nézd, abból, hogy kitérő választ adtál arra a kérdésre, hogy Európáról van-e szó, arra tippeltem, hogy nem. (Ha igen, elmondtad volna, attól még nem kerültünk volna közelebb a megoldáshoz. Jórészt mindenki európai várakban gondolkodott.) Ezért gondoltam Ázsiára vagy Afrikára. A keresztes háborúkban például sok bevehetetlen várat igyekeztek elfoglalni, és sokan haltak szörnyű halált, noha ilyen részletesen nem ismerek onnan lehetséges személyt. Oké, ekkor átmentem Afrikára, erre azt mondod, ne kérdezgessek. Pedig nyilvánvaló, hogy a helyszín a kulcs, mint alant a képed is bizonyítja, aki kevéssé tűnik középkorinak. Leginkább görögnek vagy valami hellenisztikus tatának. Szóval szerintem erősen földközi-tengeri helyszínről van szó.
Aha, valami ókori. Hmm... már mitológia is jutott eszembe, föleg a "nagy és vastag falak" vagy mi miatt. De csak Róma, Trója, Athén rémlik, mint különleges falakkal bíró város.
A két "turbékoló gerlice" hölgy tagja jelenti, hogy ö sajnos nem nyaral, hanem a bányában dolgozik. Közben pedig agyal a feladványon, eszébe jutott neki már mindenféle Murányi Vénusz meg ilyenek, de a feladvány feladója eddig nem reagált a hozzászólásaira. :oP
Jószerivel nincs ötletem, a töriben annyira nem élek, keresgélni most nincs időm se (pedig úgy, de úgy hív), szerintem hagyd egy kicsit nyitva, hátha ez a két turbékoló gerlice is idefigyel, s a nagy nyaralásban - lazításként - játszanak is egy kicsit :)
És most igyekszem úgy segíteni, hogy ezzel ne áruljam el azonnal a megfejtést is… Tehát: Ez a kérdéses terület olyan érdekes és különleges módon került új tulajdonosa birtokába, hogy már maga ez is megérne egy kérdést (cherchez la femme). A vár/város elestével gyakorlatilag megszűnt fennhatósága a tájegység felett, és azt soha többé vissza sem szerezte. Ennek ellenére maga a vidék, a későbbi évszázadok folyamán - napjainkig bezárólag - gyakorta részese a történelemnek.
Ez az egy kifejezés azért üt szöget a fejembe, mert lázadókkal szemben szokták alkalmazni. Vagy lázadóknak tekintett egyénekkel, akik mondjuk nem fogadták el az új - idegen - uralmat. Mondjuk Wallace. A történet persze nem őrá illik.
1. a hely egy tkp. előretolt helyőrség"a reá bízott várost (és egyben hazája uralmát is a kérdéses területen)"
2. a kivégzés főtéren történik, tehát más van a városnak kialakult főtere (az ókorban sok minden van, fórum, agóra, de azok nem főterek)
3. ráadásul okulásul és elrettentésül - amiből vagy helyi feltrancsírozást, (lefejezéssel befejezett kerékbetörést, megnyúzást) gondolok, ill. felnégyelést, hogy ki lehessen tűzni többfelé (akár karóra a várfalon, esetleg elküldeni máshová, ahogy szokták volt)
4. megintcsak vastag falak
nos mindebből a középkorra, ill. az 1-ből tartós ellenségeskedésre, konkrétan az angol-francia viszályokra esetleg ezen belül a százéves háborúra gondolnék (bár lehet későbbi is, Calais angol elvesztését néztem, de ott nincs)
Ami megmaradt, az gondolom a feje (szivet is szoktak külön venni, de azt csak az elérdemesült személyektől), s gondolom, ha már angol-francia, akkor Angolhon.
Az a baj, hogy ez még tényleg sok minden lehet. Mondjuk én elsösorban török témára tudok gondolni, de ez is "földrajzilag" elég tág. De elméletileg lehetne akár ókori is, vagy a középkor kicsit húzósabb szakaszából vmi.
Várjunk még egy kicsit... Ha végleg zátonyra futunk, ígérem még besegítek. Véleményem szerint egyébként a 3940+3941 hozzászólásban megemlített 5. pont alapján érdemes talán elindulni. A kor elég közismert története kapcsolódik hozzá.
Most passz, de ne mondd meg, estére előjön a nyaralók népes tábora, biztos jön segítség. Most lazíts te is, már nem erőltetem magam - kezdhetem szinte előlről :)
Vagy az éjszakának, vagy Blüchernek jönnie kell ! :))
Már megint jó a megfogalmazás. kellően dodonai, mégis van, volna benne fogodzkodó.
Végülis bármely kor, bármely államára vonatkozhat. Akár a tűzfegyverek elötti időben, akár civilizált, mitöbb akár azonos kultúrához tartozó népek egymás elleni hadviselése során.
Szerintem Te most - a kérdésfeltevéskor - nagyot ugortál, térben, időben. Nem :)
Tudom, hogy sokszor a két fogalom: a vár és a város ugyanaz.Vagyis nem ugyanaz, de mint erődítményrendszer, egységet alkot. Most várost írtál. Van jelentősége?
1. A “hős”, mint írtam – eleve nemesi család sarja. A rang, amire gondoltam – katonai. 2. A területre vonatkozó következtetésed helytálló. (de nem földrajzilag) 5. Ez pedig fontos, mi több – akár nyomravezető esemény.
:) összefoglalnám, mit tudok (már amit kulcskérdésnek vélek):
1. "Magas rangra emelkedik" - várkapitány?, főkapitány? bán? - vagy rangot tekintve főnemessé válik, maga (a család korábbi státuszához képest)
2. "és egyben hazája uralmát is a kérdéses területen" ebből azt vélem kihallani, hogy nem ugyanazon állam területén álló erődítésről van szó, hanem egy elfoglalt - ezért indultam el a Délvidék felé (Szabács, Zimony, stb), de - még - nem találtam nyomot.
3. "hosszú hónapokig oltalmazza"
4. "vastag falak [...] a készletek kimerülnek"
5. "Néhány év elmúltával maradványait csengő aranyak lefizetésével szerzi meg testvére" - Losonczinál ez utóbbi, a corpus delicti nálam hiányzott, (nem vágják le a kivonuláskor, hanem sebesülten a vezér vagy ki elé vitték és ott, a fejét elküldték Konstantinápolyba - elvileg tehát akár lehetett is volna, de hol a sír, amiből kiderülhetettvolna számomra?) Na szóval ezen bidergett az egész tézisem.
