"A Templeton-díj egy 1972-ben alapított kitüntetés, amelyet kiemelkedő vallási és spirituális eredményért adományoz a Templeton Alapítvány Londonban. Alapítója, Sir John Templeton presbiteriánus üzletember szándéka szerint a díj amolyan vallási Nobel-díjként funkcionál. "
1. Mi is "Isten"? 2. Miért is az "Isten"? 3. Tehát azért az "Isten" mert úgy lett kitalálva? Ez körkörös érvelési hiba. Tudományban és logikába elvetendő. Érvénytelen érvelés.
1. What is "God"? 2. Why "God"? 3. So is "God" because it was invented that way? This is a circular reasoning error. Dismissable in science and logic. Invalid argument.
(közben Lelkes közreműködő jelvényt kaptam és már 581 pontom lett)
The structure of a real definition: The word whose meaning is given by the definition is called a definiendum (to be defined). And the (mostly complex) expression that gives the meaning is the definiens. A definition is nothing but a statement about the identity of meanings, the general scheme of which is: definiendum = df definiens". However, it is very possible to examine whether a statement is correct or incorrect. So a realistic definition is neither an axiom nor a dogma.
A reális definició szerkezete: Azt a szót, melynek a jelentését a definíció megadja, definiendumnak (meghatározandónak) nevezzük. A jelentést megadó (többnyire összetett) kifejezés pedig a definiens (meghatározó). A definíció nem más, mint jelentések azonosságáról szóló állítás, melynek általános sémája: definiendum = df definiens". Egy állítás helyes, vagy helytelen voltát viszont nagyon is lehetséges vizsgálni. Tehát a reális definició nem axióma és nem dogma.
Kapott a posztolásom eddig 20 lájkot és van alatta 35 komment is. Eléggé jó hangulatú az oldal a szigorú szabályai miatt. Ami meglepett és eddig nem tapasztaltam máshol, hogy 345 pontot is kaptam ... amivel bekerültem egyből a legaktívabb és legfontosabb felső néhány száz tag közzé.
Igazából nálam az írásaim/gondolataim / bizonyításaim/munkásságom, ismertségével van még elmaradás, ami egy ilyen díjhoz szükséges. Az az adott csoport igaz az itteni fórumnál alkalmasabb ilyesmire, nagyságrendekkel, de nagyon nem szabad ott sem leragadni, mert azért nem kellően hatékony.
Már dolgozom a komolyabb és eredményesebb közlésmódokon.
Great Philosophers ~347 ezer fős zárt közösségi facebbok oldalon megjelent az első felvetésem. Mivel a láthatósága tagsághoz kötött és igen szigorú (csak angolul lehet írni és be kell tartania helyes érvelés szabályait is és még lebutázni sem szabad senkit sem) , ide másolom:
Leibniz : "The Divine Spirit found a sublime outlet in that wonder of analysis, that portent of the ideal world, that ambhibian between being and not-being, which we call the imaginary root of negetive unity" - Suggestion based on the given quote: To what extent is mathematics a religion or not?
Lefordítva:
Leibniz: "Az Isteni Szellem magasztos kiutat talált az analízis csodájában, az ideális világ előjelében, a lét és nemlét közötti átmenetben, amelyet a tagadó egység képzeletbeli gyökerének nevezünk" - Javaslat az adott idézet alapján: Milyen mértékben vallás a matematika vagy sem?
Alvin Carl Plantinga magyarországi követői kiadtak egy egy könyvet magyarul is a témában, és évekkel előtte próbálták bevezetni a köztudatba, de nem nagyon sikeresen. A könyvet Plantinga fő követője írta. :
"Megjelent! William Lane Craig: Értelmes hit [a keresztény apologetika egyik alapműve végre magyarul]
Léteznek jó érvek Isten létezése mellett? Hogyan lesz a semmiből valami? Végtelen ideje létezik az univerzum, vagy volt kezdete? Mi a legjobb magyarázat Jézus halálának és állítólagos feltámadásának eseményeire? Mi az életünk végső célja és értelme? Van egyáltalán? Létezik objektíven jó vagy gonosz cselekedet?"
Mit tartalmaz a könyv?
Nézd meg az 544 oldalas, puha borítós könyv tartalomjegyzékét:
Tudomány és a jó: Az erkölcs alapjainak tragikus keresése (Alapvető kérdések a tudományban) Keménytáblás – 23. október 2018.
Miért nem tudományosak és nem is erkölcsösek
az erkölcs tudományos alapjainak megteremtésére irányuló erőfeszítések? Ebben a megvilágító könyvben James Davison Hunter és Paul Nedelisky nyomon követi az évszázadokig tartó, szenvedélyes, de végül kudarcot vallott törekvés eredetét és fejlődését, hogy felfedezzék az erkölcs tudományos alapjait. Az "új erkölcstudomány", amelyet olyan személyiségek vezetnek, mint E. O. Wilson, Patricia Churchland, Sam Harris, Jonathan Haidt és Joshua Greene, csak a legújabb megnyilvánulása ennek a kutatásnak. Bár az eredményeire vonatkozó állítások gyakran vadul eltúlzottak, ez az új iteráció nem volt sikeresebb, mint elődei. De ahelyett, hogy feladta volna ezt a kudarcot, az új erkölcstudomány meglepő fordulatot vett. Míg a korábbi erőfeszítések arra törekedtek, hogy bemutassák, mi a helyes és mi a helytelen, az új moráltudósok ironikus módon arra a következtetésre jutottak, hogy a jó és a rossz valójában nem létezik. Erkölcsi nihilizmusuk (talán akaratlanul) az erkölcs tudományát társadalommérnöki projektté változtatja. Ha a tudomány számára nincs semmi erkölcsi, amit felfedezhetne, akkor az erkölcs tudománya a legjobb esetben is csak egy erőtlen program önkényes társadalmi célok elérésére. A tömör és szigorúan érvelt Science and the Good határozott kritikája annak a leendő tudománynak, amely rendkívüli befolyásra tett szert a közbeszédben, és leleplezi a projekt sötétebb fordulatát.
Úgy néz ki a könyvkiadást, pláne a papír alapút erősen hanyagolják már ők is.
"A Rutgers University Press örömmel jelenti be, hogy a Templeton Press, egy független sajtó, amelyet 1997-ben alapított az úttörő befektető, Sir John Templeton, 1. április 2023-jén csatlakozik a Rutgers University Press kiadói konzorciumához. 1. április 2023-jétől a Templeton Press beszünteti az új könyvek aláírását, és a sajtó aktív katalógusának összes könyvét a Rutgers University Press terjeszti, beleértve a katalógus új és átdolgozott kiadásait is."
1997-1998 Sir John Templeton megalapítja a Templeton Press-t.
A sajtót azért hozták létre, hogy olyan könyveket adjon ki, amelyek elősegítik a spiritualitás, a hiedelmek és az értékek emberi egészségre, boldogságra és jólétre gyakorolt hatásának mélyebb megértését.
"Sir John Marks Templeton (29. november 1912. – 8. július 2008.)
amerikai születésű brit befektető, bankár, alapkezelő és filantróp. 1954-ben belépett a befektetési alapok piacára, és létrehozta a Templeton Növekedési Alapot amely 15 éven keresztül átlagosan évi 38% feletti növekedést ért el. Az 1960-as években a feltörekvő piaci befektetések úttörője, a Money magazin 1999-ben "vitathatatlanul az évszázad legnagyobb globális tőzsdei válogatójának" nevezte....
Vagyon és jótékonyság
Templeton a történelem egyik legbőkezűbb filantrópja volt, több mint 1 milliárd dollárt adományozott jótékonysági célokra. Templeton 1964-ben lemondott amerikai állampolgárságáról, ami egyes források szerint az adók minimalizálásának stratégiája volt. Azonban egy 1997-es interjúban Charlie Rose, Templeton azt állította, hogy a Bahamákon magasabb az adókulcs, mint az Egyesült Államokban, és tagadta, hogy lemondott állampolgárságáról, hogy elkerülje az Egyesült Államoknak történő adófizetést. Kettős honosított bahamai és brit állampolgársággal rendelkezett, és a Bahamákon élt.
2007-ben a Templetont beválasztották a Time magazin 100 legbefolyásosabb embere közé a "Power Givers" kategóriában. Templeton azért kapta ezt a megtiszteltetést, mert "spirituális megértésre törekedett, gyakran tudományos kutatáson keresztül" a John Templeton Alapítvány létrehozásával.
Filantrópként Templeton megalapította:
a Templeton-díj a spirituális valóságok kutatása vagy felfedezése felé tett haladásért 1972-ben.
a Templeton Könyvtár Sewanee-ban, Tennessee államban, egy domboldalon, 2 mérföldre a Déli Egyetemtől és kilátással rá, és amely 12 mérföldre van szülőhelyétől, Winchester Tennessee-től. Az épületet arra szánták, hogy otthont adjon tanulmányainak és "a tudományról és vallásról szóló irodalom gyűjteményének, amely elősegíti a két területet ötvöző tudományos kutatást". Az épület terve olyan lakásokat tartalmazott, amelyek látogató tudósok elhelyezésére szolgáltak. A személyes iratok és a kutatási gyűjtemény soha nem érkezett meg, a lakásokat a nagyközönség használja.
az Oxfordi Egyetem Templeton Főiskolája (az Oxfordi Menedzsment Tanulmányok Központjának 1983-as adományozásával, hogy 1995-ben királyi chartával az egyetem teljes kollégiumává váljon).
A Templeton College szorosan kapcsolódik az oxfordi Saïd Business Schoolhoz. 2007-ben a Templeton College átadta vezetői oktatási programját a Saïd Business School-nak. 2008-ban a Templeton College egyesült a Green College-val, létrehozva a Green Templeton College-ot. Ez az Oxfordi Egyetem közelmúltbeli történetének egyik kivételes egyesülése.
1987-ben lovaggá avatták jótékonysági erőfeszítéseiért. Templetont 1996-ban beiktatták a Junior Achievement US Business Hall of Fame-be, 2003-ban pedig elnyerte a William E. Simon-díjat a filantróp vezetésért.
Templeton Religion Trust
A Templeton Religion Trust (TRT) egy globális jótékonysági alapítvány, amelyet Sir John Templeton alapított 1984-ben, székhelye Nassauban, a Bahamákon található, ahol Sir John 2008-ban bekövetkezett haláláig élt. A TRT 2012 óta aktív, és három átfogó kezdeményezéssel támogatja azokat a projekteket és projektek eredményeinek terjesztését, amelyek célja a vallásról folytatott párbeszéd gazdagítása:
A szellemi valóságok létezésére és természetére vonatkozó vizsgálati módszerek fejlesztése.
Az együttműködő, konstruktív szerepvállalás (más néven "szövetségi pluralizmus") "lehetőségeinek" megteremtése és javítása a vallás kontextusában.
A vallásos hit és gyakorlat gyakran figyelmen kívül hagyott vagy előre nem látható előnyeinek alapjául szolgáló dinamika tényének megállapítása és megértésének javítása.
A TRT célja, hogy javítsa az egyének és a társadalmak jólétét a spirituális növekedés, valamint a spirituális valóságok és spirituális információk folyamatosan fejlődő megértése révén.
A TRT az első a Sir John Templeton által alapított három jótékonysági szervezet közül. A többi szervezet a John Templeton Alapítvány és a Templeton World Charity Foundation. Bár mindhárom szervezetnek hasonló céljai vannak, külön jótékonysági szervezetként működnek.
John Templeton Alapítvány
A presbiteriánus egyház tagjaként Templeton elkötelezte magát a hite mellett. Templeton azonban elkerülte a dogmákat, és kijelentette, hogy viszonylag keveset tudnak az isteniről a Szentíráson keresztül, támogatva azt, amit a teológia "alázatos megközelítésének" nevezett, és nyitott maradt más vallások előnyeire és értékeire. Az általa spirituális fejlődésnek nevezett dolog iránti elkötelezettségéről így nyilatkozott: "De miért ne próbálhatnék meg többet megtudni? Miért ne mehetnék hindu istentiszteletekre? Miért ne mehetnék muszlim istentiszteletekre? Ha nem vagy egoista, örömmel fogadod a lehetőséget, hogy többet tanulj." Hasonlóképpen, a John Templeton Alapítvány egyik fő célja a spirituális felfedezések pénzügyi támogatásának elterjesztése. A John Templeton Alapítvány ösztönzi a "nagy kérdések" kutatását azáltal, hogy filantróp támogatást nyújt azoknak az intézményeknek és embereknek, akik az ilyen kérdésekre adott válaszokat "a természet és az univerzum törvényeinek feltárásával, a szeretet, a hála, a megbocsátás és a kreativitás természetével kapcsolatos kérdések" révén keresik.
A Financial Intelligence Report 2005-ös számában megjelent interjúban Templeton azt állítja, hogy a John Templeton Alapítvány célja a következő: "Megpróbáljuk meggyőzni az embereket arról, hogy még egyetlen ember sem értette meg a spirituális valóságról megismerhető dolgok 1%-át. Ezért arra bátorítjuk az embereket, hogy kezdjék el használni ugyanazokat a tudományos módszereket, amelyek más területeken is eredményesek voltak, annak érdekében, hogy felfedezzék a spirituális valóságot."
Publikációk és művek
Az alázatos megközelítés: A tudósok felfedezik Istent, 1981. ISBN 0-8164-0481-X
Templeton terv: 21 lépés a személyes sikerhez és a valódi boldogsághoz, 1992. ISBN 0-06-104178-5
Az élet törvényeinek felfedezése, 1994. ISBN 0-8264-0861-3
Isten az egyetlen valóság? A tudomány rámutat az univerzum mélyebb jelentésére, 1994. ISBN 0-8264-0650-5
Golden Nuggets Sir John Templetontól, 1997. ISBN 1-890151-04-1
Az élet világméretű törvényei: 200 örök lelki alapelv, 1998. ISBN 1-890151-15-7.
Riches for the Mind and Spirit: John Marks Templeton's Treasury of Words to Help, Inspire, and Live By (Az elme és a szellem gazdagsága: John Marks Templeton szavainak kincsestára, hogy segítsünk, inspiráljunk és éljünk), 2006. ISBN 1-59947-101-9
Investing the Templeton Way: The Market-Beating Strategies of Value Investing's Legendary Bargain Hunter, 2007. ISBN 978-0-07-154563-1
Vásárlás a maximális pesszimizmus pontján: Hat értékbefektetési trend Kínától az olajig a mezőgazdaságig, 2010. ISBN 978-0-13-703849-7"
William Lane Craig: Értelmes hit című bugyutaságát már hazánkban is árulják a hitkomisszárjai. Sajnos ez a fajta logika és tudományos szakértőnek álcázott hit sem értelmes, hanem értelmetlen. A könyv meg áltudományosság mintapéldánya. Mentálisan beteg embernek kell lenni hozzá, vagy memetikailag mém-fertőzöttnek, hogy valaki valóságosnak és ne csak bugyuta meséknek fogja fel azt amit ebben összekattyolnak. Persze megjegyzem, attól mert ez ostobaság, az ateizmus sem lesz tudomány. Az is áltudomány és az is emberi ostobaság. Ne felejtsük el ma már a Tömeges kigyógyulások Isten mémből korszakot élük
William Lane Craig: (23. augusztus 1949. –) (73 éves)
amerikai analitikus filozófus, keresztény apologéta, író és wesleyánus teológus, aki a molinizmus és a neo-apollinarianizmus nézetét vallja. Jelenleg a Houstoni Baptista Egyetem filozófiaprofesszora és a Biola Egyetem Talbot Teológiai Iskolájának filozófiai kutatóprofesszora. Craig aktualizálta és megvédte a Kalam kozmológiai érvet Isten létezése mellett. Olyan munkákat is publikált, amelyekben Jézus feltámadásának történelmi hihetősége mellett érvel. Az isteni szeitás és a platonizmus tanulmányozása Isten mindenek felett című könyvében csúcsosodott ki.
Kalam kozmológiai érv
A Kalam kozmológiai érv az Isten létezése melletti kozmológiai érv modern megfogalmazása. Nevét a Kalamról (középkori iszlám skolaszticizmus) kapta, ahonnan kulcsfontosságú gondolatai származnak. William Lane Craig volt a felelős azért, hogy új életet lehelt az érvelésbe, többek között a The Kalām Cosmological Argument-nek (1979) köszönhetően.
Az érvelés fő alapgondolata a tényleges végtelenek és egy időben múlt-végtelen univerzum metafizikai lehetetlensége, amelyet Craig a 11. századi perzsa muszlim skolasztikus filozófusig, Al-Ghazaliig vezetett vissza. Ez a tulajdonság különbözteti meg más kozmológiai érvektől, mint például Aquinói Tamásétól, amely az ok-okozati sorrendben rendezett végtelen regresszió lehetetlenségén alapul, valamint Leibniz és Samuel Clarke érveitől, amelyek az elégséges értelem elvére hivatkoznak.
Craig eredeti publikációja óta a Kalam kozmológiai érvelése nyilvános vitát váltott ki Craig és Graham Oppy, Adolf Grünbaum, J. L. Mackie és Quentin Smith között, és a keresztény apologetikában is használták. [2] Michael Martin szerint Craig, Bruce Reichenbach és Richard Swinburne kozmológiai érvei "a kortárs teológiai filozófia legkifinomultabb és legjobban érvelt érvei közé tartoznak".
Az "érvelés" formája
Az érvelés legkiemelkedőbb formája, amelyet William Lane Craig védelmez, a Kalam kozmológiai érvet a következő szillogizmusként fogalmazza meg:
Mindennek, ami elkezd létezni, oka van.
Az univerzum elkezdett létezni.
Ezért az univerzumnak oka van.
Ha az univerzumnak oka van, akkor létezik az univerzumnak egy ok nélküli, személyes Teremtője, aki az univerzum nélkül (anélkül) kezdet nélküli, változatlan, anyagtalan, időtlen, tér nélküli és rendkívül hatalmas.
Ezért létezik az univerzum egy ok nélküli, személyes Teremtője, aki az univerzum nélkül kezdet nélküli, változatlan, anyagtalan, időtlen, tér nélküli és rendkívül hatalmas.
Alvin Carl Plantinga befolyásoltja, követője, másolója, : Lane Craig: Értelmes hit című magyarul is megjelent könyv ... aminek a promóciója eléggé érdekes volt.
Alvin Carl Plantinga (New York, 15. november 1932. –) (90 éves)
amerikai analitikus filozófus, aki elsősorban vallásfilozófia, ismeretelmélet (különösen episztemikus igazolással kapcsolatos kérdések) és logika területén dolgozik.
1963 és 1982 között Plantinga a Calvin Egyetemen tanított, mielőtt elfogadta a John A. O'Brien filozófiaprofesszori kinevezését a Notre Dame Egyetemen. Később visszatért a Kálvin Egyetemre, hogy a Jellema filozófiai tanszék alapítója legyen.
A kiemelkedő keresztény filozófus, Plantinga 1983 és 1986 között a Keresztény Filozófusok Társaságának elnöke volt. Kétszer tartotta meg a Gifford-előadásokat, és a Time magazin "Amerika vezető ortodox protestáns istenfilozófusának" nevezte. 2014-ben Plantinga volt a 30. legtöbbet idézett kortárs szerző a Stanford Encyclopedia of Philosophy-ban. Az Amerikai Művészeti és Tudományos Akadémia tagjaként 2017-ben Templeton-díjjal tüntették ki.
Plantinga legbefolyásosabb munkái közé tartozik az Isten és más elmék (1967), A szükségszerűség természete (1974) és az episztemológiai könyvek trilógiája, amelynek csúcspontja a Warranted Christian Faith (2000), amelyet a Knowledge and Christian Faith (2015) egyszerűsített.
Plantinga válogatott művei
Isten és más elmék. Ithaca: Cornell University Press. 1967. átf. kiadás, 1990. ISBN 0-8014-9735-3
A szükségesség természete. Oxford: Clarendon Press. 1974. ISBN 0-19-824404-5
Isten, szabadság és gonosz. Grand Rapids: Eerdmans. 1974. ISBN 0-04-100040-4
Van-e Istennek természete? Wisconsin: Marquette University Press. 1980. ISBN 0-87462-145-3
Hit és racionalitás: Értelem és hit Istenben (szerk. Nicholas Wolterstorff-fal). Notre Dame: University of Notre Dame Press. 1983. ISBN 0-268-00964-3
Parancs: A jelenlegi vita. New York: Oxford University Press. 1993. ISBN 0-19-507861-6
Garancia és megfelelő működés. Oxford: Oxford University Press. 1993. ISBN 0-19-507863-2
Igazolt keresztény hit. New York: Oxford University Press. 2000. ISBN 0-19-513192-4 online
Esszék a modalitás metafizikájában. Matthew Davidson (szerk.). New York: Oxford University Press. 2003. ISBN 0-19-510376-9
Isten ismerete (Michael Tooley-val). Oxford: Blackwell. 2008. ISBN 0-631-19364-2
Tudomány és vallás (Daniel Dennetttel). Oxford: Oxford University Press. 2010 ISBN 0-19-973842-4
Ahol a konfliktus valójában rejlik: a tudomány, a vallás és a naturalizmus. Oxford: Oxford University Press. 2011. ISBN 0-19-981209-8 "
Tudás és keresztény hit. Grand Rapids: Eerdmans. 2015. ISBN 0802872042
Én a lelki szemeim előtt már látom, hogy IGe köt egy bandázst a homlokára, és elindul egy ugyanolyan edzés-montázs nyolcvanas évekbeli diszkózenére, mint a Rocky-filmekben, és kábé három perc alatt kigyúrja magát a Templeton-díjra...
A Vitakultúra Klub facebbok csoportjában (850 tag) már tettem fel egy felhívást a közreműködés tekintetében:
Mit szólnátok egy kicsit nagyobb vita-téthez? Mondjuk a Templeton-díj ~ 500 millió forintjához? A plecsni, amit vele adnak, nekem az is nagyon tetszik. Tehát elkezdtem a tetteket a megszerzéséért. Akar valaki segíteni benne és részesülni a pénzbeli díjból? Úgy tervezem, hogy megkapás esetén a díj 40%-át a segítőim közt munka és érdemarányosan szétosztom majd.
A lehetőséget közzéteszem majd máshol is, de itt nem.
Innét nem várok senkit sem és nem is fogadok el innét jelentkezést, csatlakozást!!!
