Mióta elhagyta a Földet, az egész szerkezet lassanként hűlni kezdett az itteni felszíni levegő hőmérsékletéről. A kifeszített napellenző eltakarja tőle a közvetlen napfényt, és a Földről meg a Holdról visszaverődő hősugárzást is. Miközben az egész műhold hőt sugároz az űrbe, így ezen a módon passzívan hűl. Ami addig folytatódik, amíg a teleszkóp és a három közeli-infravörös műszer hőmérséklete el nem éri azt az állandósult értéket, aminél a napellenzőn átjutó, valamint a műszerek saját elektronikája által termelt hő épp kiegyenlíti a világűrbe távozó hőveszteséget. A főtükör ezzel kb. 50 oK-re, a műszerek pedig kb. 40 oK-re fog beállni. (A főtükör néhány szegmense már el is érte ezt, de nem mindegyik. Egyelőre még kb. 20 oK eltéréseket mutatnak.)
A közeli-infravörös műszereket a lehűlés korábbi szakaszában egy fűtéssel még kicsit melegebben is tartották, mint a szerkezetek többi részét, hogy megakadályozzák a vízjég kialakulását az optikában. Mostanra ez befejeződött a műszerek passzívan hűlnek, jelenleg a hőmérsékletük kb. 70 oK, innen még néhány hétig hűlni fognak a végső 40 0K működési hőmérséklet eléréséig.
De a közép-infravörös műszernek ennél hidegebbnek kell lennie, ezért ezt egy aktív gáz-hélium hűtőberendezéssel tovább fogják lehűteni kb. 7 oK-re. Ennek első fokozatát is bekapcsolták már.
Remélem nem nagyon lesz OFF, de én már csak ilyen vagyok .
Kitaláltam egy imát a James Webb űrtávcsőhöz, imádkozzunk együtt érte !
Ohh Istenem, aki az Ősrobbanást teremtetted, aki ott lakozol valahol a mély űrben, add meg nekünk azt a kegyet, hogy idő előtt ne találja el egy meteor a drága technikai csodánk James Webb űrtávcsövet ! {tovább nem tudom}
Ahogy már olvashattuk, befejeződött a Webb kicsomagolása. Vajon mennyi annak a valószínűsége, hogy a működése idején eltalálja valami a teniszpálya méretű eszközt?
A topiknyitóban megadtam egy linket, abban olvashatsz erről:
"az univerzum legkorábbi csillagainak és galaxisainak születését, több mint 13,5 milliárd évvel ezelőttre visszatekintve. . . . A univerzum korai szakaszától, a bolygók születésen keresztül, a sötét energiáról és a sötét anyagról is olyan felfedezések jöhetnek tőle, amik alapjaiban változtatják majd meg a világképünket, . . . a várakozások szerint az ősrobbanás után 250 millió évre is vissza tud majd tekinteni. Ez a nagyjából 150, de még elnagyolva is pár száz millió év nem tűnik soknak, csillagászati szempontból viszont óriási jelentősége van.Mit számít néhány százmillió év barátok között? Valójában ez a különbség annyit tesz, hogy meglátjuk az első, valaha létre jött csillagokat, vagy mondjuk egy kicsit lekéssük a temetésüket . . . de nem ez az egyetlen dolog, amiben a James Webb űrteleszkóp messze túlszárnyalja a Hubble-t. A főtükre 6,5 méter átmérőjű, szemben a Hubble 2,4 méter átmérőjű tükrével. Az érzékenység négyzetesen nő az átmérővel, azaz lineárisan a tükör területével. Minél nagyobb a teleszkóp tükre, annál több fotont gyűjt össze. . . De legalább ilyen lényeges különbség az is, hogy míg a Hubble észlelési tartománya alig csúszik bele a közeli infravörösbe, addig a James Webb a vöröstől a közép infravörösig tartó szegmensben kezdi jól érezni magát. . . . Viszont minél hosszabb a fény hullámhossza, annál kisebb a felbontás. . . Ezt is kompenzálják a nagyobb átmérővel, amitől még háromszor olyan hullámhosszon is azonos lesz a felbontása, mint a Hubble felbontása optikai tartományban. ”
azon gondolkodtam, hogy ez a webb milyen újfajta csillagászati objektumokat láthat meg vajon?
pl. az einstein lencséket (gravitációs lencse) mivel fedezték fel? azok vajon láthatók voltak földi távcsövekkel vagy a hubble-el?
jó, persze tudom, ez a lencsehatás végülis nem egy objektum :)
meg tudom, 1919-ben igazolták először hogy a nap mellett látható távoli csillag nem ott volt ahol a régi elméletek szerint lenniük kellett volna, tehát már ez is egy gravitációs lencse hatás észlelése volt, de azért azok a tök jó űrfotók mégis más élmény, ahol konkrétan lencseként látjuk ezt az effektust.
szóval, lehet-e majd ilyesmi "új" dolgokra számítani a webb esetén?