Ahogy már olvashattuk, befejeződött a Webb kicsomagolása. Vajon mennyi annak a valószínűsége, hogy a működése idején eltalálja valami a teniszpálya méretű eszközt?
A topiknyitóban megadtam egy linket, abban olvashatsz erről:
"az univerzum legkorábbi csillagainak és galaxisainak születését, több mint 13,5 milliárd évvel ezelőttre visszatekintve. . . . A univerzum korai szakaszától, a bolygók születésen keresztül, a sötét energiáról és a sötét anyagról is olyan felfedezések jöhetnek tőle, amik alapjaiban változtatják majd meg a világképünket, . . . a várakozások szerint az ősrobbanás után 250 millió évre is vissza tud majd tekinteni. Ez a nagyjából 150, de még elnagyolva is pár száz millió év nem tűnik soknak, csillagászati szempontból viszont óriási jelentősége van.Mit számít néhány százmillió év barátok között? Valójában ez a különbség annyit tesz, hogy meglátjuk az első, valaha létre jött csillagokat, vagy mondjuk egy kicsit lekéssük a temetésüket . . . de nem ez az egyetlen dolog, amiben a James Webb űrteleszkóp messze túlszárnyalja a Hubble-t. A főtükre 6,5 méter átmérőjű, szemben a Hubble 2,4 méter átmérőjű tükrével. Az érzékenység négyzetesen nő az átmérővel, azaz lineárisan a tükör területével. Minél nagyobb a teleszkóp tükre, annál több fotont gyűjt össze. . . De legalább ilyen lényeges különbség az is, hogy míg a Hubble észlelési tartománya alig csúszik bele a közeli infravörösbe, addig a James Webb a vöröstől a közép infravörösig tartó szegmensben kezdi jól érezni magát. . . . Viszont minél hosszabb a fény hullámhossza, annál kisebb a felbontás. . . Ezt is kompenzálják a nagyobb átmérővel, amitől még háromszor olyan hullámhosszon is azonos lesz a felbontása, mint a Hubble felbontása optikai tartományban. ”
azon gondolkodtam, hogy ez a webb milyen újfajta csillagászati objektumokat láthat meg vajon?
pl. az einstein lencséket (gravitációs lencse) mivel fedezték fel? azok vajon láthatók voltak földi távcsövekkel vagy a hubble-el?
jó, persze tudom, ez a lencsehatás végülis nem egy objektum :)
meg tudom, 1919-ben igazolták először hogy a nap mellett látható távoli csillag nem ott volt ahol a régi elméletek szerint lenniük kellett volna, tehát már ez is egy gravitációs lencse hatás észlelése volt, de azért azok a tök jó űrfotók mégis más élmény, ahol konkrétan lencseként látjuk ezt az effektust.
szóval, lehet-e majd ilyesmi "új" dolgokra számítani a webb esetén?
Van ilyen tervezési szempont, hogy például az alkatrészeg nagyjából egyszerre kopjanak el a tervezett élettartam végén. Az egy rémálom, amikor havonta valamit javítani kell. Meg aztán bizonyos helyeken a javítás nem is olcsó. Persze amíg volt űrrepülőgép...
Valószínűleg arra számítanak, hogy amire képes, azt pár év alatt felderíti, minőségileg újat már nem hoz utána (sok érdekeset igen, de a nagy dobások az elején várhatók). Tíz év múlva már várható, hogy fejlettebb technológiájú, jobb eszközzel leváltható lesz.
hát tölthetőre kellett volna építeni. 10 év működési idő nem túl sok egy ilyen drága cuccnak...
amúgy minden űreszközt a holdra kéne zuhantatni, hasznos alapanyagokat tartalmaznak. de még a rendes leszállás se lenne lehetetlen szerintem. persze, sok pénzbe kerülne mindez, de tuti hogy megérné
