Ekkor SULYT kellene, hogy legyen a sajt neve, vagy SALYT. Vagy inkább SÚLYZOTT / SÚLYOLT. Miért nem az? Ezt a nem elhanyagolható apróságot válaszold meg.
Senki nem alkot úgy szavakat, hogy ötletszerűen csereberéli a hangokat, ennek az elgondolásnak semmilyen alapja nincs, mert ez kivitelezhetetlen, hiszen érthetetlen a cselekedet is és az új szó is.
"Csak úgy, mint a lebeg/leveg között. Meret a Lebeg tulajdonképpen a LEH-BEG."
Ez is kérdéses, de jobb híján fogadjuk el.
"A H-B viszony kialakított egy V közeli hangot, majd ez rögzült."
Ez sem fedi a valóságot, mert a H-B-ből nem lesz V. Legföljebb a V-hez hasonló kiejtésű hangból lehet elképzelni, ez pedig az F, amit pontosan azonos technikával ejtünk ki, csak az előbbi zöngés, az utóbbi zöngétlen. De az U hang is közelebb áll a V-hez, mint a H, ezt bizonyítja az angol W kiejtése.
IPA def. a hang kiejtésére: "Zöngés labioveláris (ajak-hátsószájpadlás) közelítőhang. Hasonlóan a magyar augusztus szóban az u-nak felel meg."
Ezt a hangot az angol szavakban magyar kiejtéssel V-nek ejtjük. Pl: víkend, vincseszter vellnesz...
Tehát a V és az U között van/volt egy köztes hang, amit mi, magyarok ma vagy U-nak, vagy V-nek ejtünk, az angoloknál pedig valahol a kettő között, de inkább U-nak hangzik.
"1: A lebeg írásnál van feltüntetve és nem a levegőnél. Nem véletlenül. Mert oda tartozó azért, a szó a lebegő mint ige jelentésében van használva. Tehát nem a LEVEGŐ mint főnév értelmében."
Tök mindegy, hol van feltüntetve, a szó alakja, a LEVEGŐvel egyezik. Azt írták le, amit akkor használtak, tehát volt LEVEGŐ szavunk.
Egyébként az is mindegy, hogy ma minek nevezzük, igének vagy főnévnek, mivel mindkettő ige, a régies leveg is és a lebeg is. A szó végi Ő pedig igenév képző.
"2: Sehol sincs LÉBEL, szóval ez csak egy feltételezett valami."
A szótár készítői valamivel jobban tudhatták, hogy milyen szavakat használtak akkoriban, vagy előttük...
"4: Azért más a LEVÉL hangalakja mint a LEVÁL, mert már nem ugyanazt jelentik teljesen."
Minden szónak azért más a hangalakja, hogy különbséget tudjunk tenni közöttük és a jelentéseik között, ezzel semmi újat nem mondtál.
Viszont Te azt állítod, hogy a LEVÁL és a LEVÉL ugyan azon szavak kis módosítással
A kérdés egyébként is másra vonatkozott: "Ha a levél szó a leválik változata lenne, miért lett belőle levél, miért nem maradt levál?"
A kérdés azért érdekes, mert semmi nem indokolja, hogy megváltozzon a szó alakja, miután - szerinted - a jelentése ugyan az.
Ugye, a LIBEGŐ-LIBEGŐ is teljesen egyforma hangsor, mégis két különböző jelentésű szó, mégse változott meg benne semmi.
Most ugrott be hogy bizony van DISZNÓ-SAJT nevű történet is. És ez annyiból fontos, mert hogy s hogy nem "véletlen" épp ezt is préseléssel készítik el. Tehát SAJTOLJÁK szintén. Többféle folyamat után jön a préselés művelete.
"Az abálás után a disznósajtot kivesszük , és egy deszkára helyezzük. Egy másik deszkát teszünk rá, és SÚLLYALlenyomatjuk , hogy a felesleges folyadék távozzon és a sajt tömör legyen.
Ezeket mind préselik, SÚLYT tesznek rájuk, SAJTOLJÁK és másik akcentussal SUJTOLJÁK volt mondva, ami szintén nyomást és préselést (súllyal természetesen) jelentett...
Közben korrigálok SAJT (élelmiszer) ügyében. Nagyon is a SÚLY szava ez is. Cz-F is említi de elveti ezt. Pedig nem kéne, mert ez a jó. SAVÓ-ból akarja magyarázni, de hát ez akkor is SAJT és persze hogy köze van a SAVÓ-hoz, csakhogy nem a SAJT hangalakjának.
Azért SAJT a SAJT is, mert SÚLYT helyeznek rá, idézem : "Préslapot helyezünk rá és LESÚLYOZZUK 1-2x-es SÚLLYAL. ! A SÚLYT fokozatosan növeljük, hogy a sajtdarabok össze tudjanak tapadni "
A kemény sajt készítés módja adta meg az élelmiszer valódi nevét. A lágyabb sajtoknál is szerepet játszik a SÚLY, csak ott nem szükséges plusz tömeg rá, hanem önpréselés módszerével megy végbe a folyamat, vagyis "az a saját súlyától áll össze egyre jobban.
1: Ha a GYÚJTÓFA GYUFA formára változik, az bizony rövidülés és tömörödés. Ezen nincs mit kimagyarázni. Tudatos és gyakori szóalkotás. Olyan mint a TALP-ALJ és TALAJ. És még sok más ilyen.
2-3-4 : FEL és FEJ szóból vannak, ezek az idevágó gyökérszavak. Amelyek eleve rokonok, összetartozóak. Tudom rendkívül hihetetlen.)) Amúgy FEJT-éskor valamit FELT
"Tehát nem elég felszínesen, a látszatra adni, hanem utána is kell járni a dolgoknak. "
Én ezt már megtettem. Javaslom tégy hasonlóan ! Mielőtt infók nélkül nekiállsz tagadni bármit.
5: De vannak SÚLY értelmű szavak, ezeket foglaltam össze az előzőekben. El kell jutnia a szónak a S_LY vagy S_J vázig, a SU még semmi, addig nincsen SÚLY, tehát a sorolt szavaid nagyrésze valóban nem idetartozó. Ami idetartozó, azokat már írtam : SÚLY, SAJTOLÁS fogalma, SÚJT, SULYOK, SULYKOL, SÜLLYED, SÜLLŐ és még biztos van mit kihagytam.
SÚJT szó értelmezésében meg nem fogok értelmetlen buta vitákba bocsátkozni, olvasgass különböző értelmezőket, teljesen egyértelmű a felállás, de még ki is idéztem ezeket.)) SÚLY-ból van ez is, de hát itt van előttünk a hangalak is. De aki nem látja a fától az erdőt.... Annak aztán beszélhetsz.
A SAJTÓ szó is idetartozik. A nyomtatás esetén is, de ez a szó szőlőprést is jelent, ami szintén a SÚLY okán teszi azt amit. A szó maga nyomásra/préselésre tervezett eszközöket nevez meg. A J meg LY dologból nem kell nagy ügyet csinálni. A TALAJ szó is TALALY kezdte a pályafutását, ma meg mégis pontossal írjuk.
És kismillió ilyet mondhatnék még Ja és még valami : Én a nyomást/préselést jelentő SAJTOLÁS fogalmáról beszéltem direkt, és nem a Medve SAJT-ról.)) Mert ez utóbbi szó lehet nem is ebből van. De a SAJTOLÁS dologhoz SÚLY kell szintén, sőt parádésan összecseng a SAJTOLÁS szó a SUJTOLÁS szóval, ami szintén "kiszorítás/kinyomás" jelentésű, kvázi SÚLYT helyezünk ennek érdekében egy testre. Mindegy hogy ütjük/nyomjuk/rábasszuk/ a lényeg hogy SÚLY kell hozzá, SÚLYT kell rá tolni, végül is a SUJTOLÁS az SÚLY-TOLÁS.)) A NYOM szinonimája ez.
"Most megint lehet kérdezni hogy akkor miért nem maradt gyújtófa."
Nem kérdezem, mert aki alkotta ezt a GYUFA szót vagy pontosan tudta, hogy a GYU gyök hordozza a lényegi jelentést, vagy egyszerűen csak önkéntelenül (a nyelv logikája szerint) a GYÚJTÓ szóból csak a GYU gyököt használta fel.
Én semmiképp nem beszélnék rövidítésről, hiszen a szó tartalmi része ebben a gyökben található. Annál is inkább, mivel van gyújtósfa szavunk is, ahol meg úgy rövidítünk, hogy elhagyjuk a FA utótagot, - vagy nem is tesszük hozzá - s így marad simán gyújtós. Én soha nem hallottam még a GYÚJTÓSFA kifejezést, csak GYÚJTÓSként ismerem.
És van még ÖNGYÚJTÓnk is, ott sem rövidít senki, pedig az ÖNGYU sem hangzana rosszul.
Nem tagadom, szeretünk röviden beszélni, de a szóalkotásban erre nem látok példákat. Pl. a TÁMFA szó első tagja valójában támasztó lenne, de nem "rövidítjük", hanem csak a lényeget jelentő TÁM gyököt használjuk fel az összetételben.
"Ne felejtsük el hogy a FEJ az FŐ is, valaminek a számunkra FŐ részét FEJ-tik ki az emberek,"
Igen, utólag ez a látszat, de amikor a szavakat képezzük senki nem gondol ilyesmire, hanem az új dolog fő jellemzőit a meglévő gyökök jelentésével próbáljuk azonosítani, és eszerint rakjuk össze az új szót.
"Tehát mielőtt felszínes ötlettől vezérelve felszínesnek nevezel bármit, előbb érdemes tájékozodni az ügyben és végiggondolni bármit is, mint elhamarkodottan ítélni bármit meg."
Ez igaz, de alkalmazni is kell... Tehát nem elég felszínesen, a látszatra adni, hanem utána is kell járni a dolgoknak.
"MEG-FEJTÉS esetén még közvetlen is lehet a viszony a FEJJEL, hiszen a fejünket (agy) használjuk egy talány megfejtéséhez."
Látod, ez egy tipikusan felszínes ötlet, hiszen a fejtés nem a keresztrejtvényről szól, hanem arról amit korábban írtam, a használni kívánt dolgok kibontásáról.
"A SU hangutánzó szóból erednek, szóval ez nem zárja ki hogy a később SÚLY értelmű szavak legyenek egyúttal a többiek,"
De igen kizárja, mivel a SU jelentése nem SÚLY, és nincsenek is SÚLY értelmű szavak. A SÚJT, SÚROL, SÚG, SUHOG, SUNYI, SUTA, SUVAD... egyike sincs kapcsolatban a súllyal.
"SÚJT és a SULYKOL már ebbel származik,"
Csak a SULYkol származik belőle, mert ez a SÚLY gyök toldalékolt változata: SULY-(o)K-oL.
A SUJT egy másik gyök.
"SÚJT meghatározások : " Nehéz tárggyal, nagy lendülettel megüt, dob valakit""
Egyáltalán nincs szükség nehéz tárgyra a SUJTáshoz, ez badarság. Sőt, nehéz tárggyal nem is lehet sújtani... Egy bottal, vesszővel,karddal max. baltával, lehet sújtani, de egy teli cementes zsákkal, háromajtós tölgyfa szekrénnyel már nem... Ui. azok a nehéz tárgyak, amiknek mozgatásához és már a felemeléséhez is komolyabb erőkifejtés szükséges.
"A SU hang szava a SÚLY fogalma, és erről szól mind fent, a súlyról."
Persze... Amikor valaki súg valamit, akkor egy félmázsás követ tesz a másik fejére...:D Ne viccelj már...
"SÚLY szava még a SÜLLYED szó is,"
Ez igen, mert a SÚLY toldalékolt formája. A toldalékolt szavak nyilván a gyök további származékai, de egy másik gyök nem lehet az előbbinek a származéka és fordítva sem.
A SAJT viszont nem ebből származik, mert akkor SALYT kéne, hogy legyen, de nem az.
Ennek a hangbeli különbségnek oka kell, hogy legyen.
A SAJTnak nem az a fő jellemzője, hogy súlyt helyeznek rá, hanem az, hogy erjedt tej. A megerjesztett tejet nem súlyozták le, s nyilván már akkor is meg kellett nevezni. Az első sajt ugyanis folyékony volt, csak jóval később préselték ki belőle a folyadékot, így kaptak kemény sajtot. És ma sem készítenek minden sajtot préseléssel, csak a keményeket.
Na, most, ha a sajtot nem súlyozták le, akkor miért kellett volna a SÚLY szóból származtatni a nevét? Erre tudsz válaszolni?
LÉL/LEHEL - Számomra itt egyértelmű, hogy lélekkel kapcsolatos a név. "Kileheli a lelkét"...
Érdekesnek tartom, hogy mielőtt még kilehelte volna Lehel vezér a lelkét, épp ezt mondta: »Előttem fogsz menni, és szolgálni nekem a másvilágon." Mintha a név és a történet összecsengene. A valóságban pedig Lél ellensége Konrád 955-ben, a Lech-mezei csatában vesztette életét. I. Ottó csatába küldte Vörös Konrád herceget egy erős lovas csapattal. A magyarok kénytelenek voltak kiállni a kézitusára, amely a nehézfegyverzetű lovagoknak kedvezett. A németeket segítette az a tény is, hogy a reggeli eső miatt a magyarok leengedték íjaikról az idegeket, így a németeket a nyílzápor már nem veszélyeztette.[8] Mindezek ellenére a németeket is súlyos veszteségek érték (maga Konrád herceg is elesett), ám a közelharcban mégis a magyarok maradtak alul.
Szerintem Lehel vezér az elhíresült mondatát valójában Konrád hercegnek szánta még az elveszett csata hevében.
LEVÉDI - Levendő (mint jövendő), nagy pályafutás elé néző, sokra hivatott, reménybeli különleges személynek a neve.
LEVENTE - Levendő (mint jövendő), nagyra nővő, sokra hivatott utód jelentés az adekvát szerintem itt is.
1: A lebeg írásnál van feltüntetve és nem a levegőnél. Nem véletlenül. Mert oda tartozó azért, a szó a lebegő mint ige jelentésében van használva. Tehát nem a LEVEGŐ mint főnév értelmében.
2: Sehol sincs LÉBEL, szóval ez csak egy feltételezett valami. Sehol sincsen ilyen hangalak leírva LEVÉLRE értve. Ilyen egyszerűen nem létezik falevélre mondva.
3: Úgy gondolom igen, és az angol LEAVER csak megerősíti ezt.
4: Azért más a LEVÉL hangalakja mint a LEVÁL, mert már nem ugyanazt jelentik teljesen. LEVÁL egy általános fogalom mikor X elhagyja (LEAVE/LEAVER) Y dolgot és leválik róla. LEVÉL viszont már egy növényi LEVÁLÓ részt mutat, egy konkrétan meghatározott és felismerhető növényi részt nevez meg...
1: Lényeg hogy a GYÚJTÓFA vagy valamelyik változat GYUFA lett. Most megint lehet kérdezni hogy akkor miért nem maradt gyújtófa. Mert tudatosan új szót képzett a nyelv, és tömörített. Mivel ez egy új szó, egy konkrét X használati eszköz megnevezése már. Tele vagyunk efféle szándékos szóképzéssel mint ez is például, amikor 2 szóból lesz egy, vagy egy összetett szóból egy önálló egység. LEVÁL---LEVÉL esete ugyanez.
2:A MEG-FEJT , KIFEJT, tehenet FEJ alapja mindnek tágabb értelemben a FEL szó, közvetlenebbül meg a FEJ szó. FEL és FEJ fogalmai az alapok.
Ne felejtsük el hogy a FEJ az FŐ is, valaminek a számunkra FŐ részét FEJ-tik ki az emberek, a FEJT volt FEJLÍT sőt FEJÍT is hosszabban, és ezt már az 1700-as években is leírják, hogy valaminek a lényegét a FEJÉT (fő részét) kikeresi a fejtés által.
Tehát mielőtt felszínes ötlettől vezérelve felszínesnek nevezel bármit, előbb érdemes tájékozodni az ügyben és végiggondolni bármit is, mint elhamarkodottan ítélni bármit meg.
MEG-FEJTÉS esetén még közvetlen is lehet a viszony a FEJJEL, hiszen a fejünket (agy) használjuk egy talány megfejtéséhez. Teljesen logikus is az egész, de gondolj csak amit akarsz, a te dolgot már ez.
SÚLY szavai mind ezek : A SU hangutánzó szóból erednek, szóval ez nem zárja ki hogy a később SÚLY értelmű szavak legyenek egyúttal a többiek, amely már a SÚLY fogalma által jött létre. Megférnek szépen egymás mellett.
SÚLY legkorábbi értelme : nehéz tárgy, teher. SÚJT és a SULYKOL már ebbel származik, nehéz dolgokkal lehet igazán nagyot ütni. A SULYOK szó (SULYOK =SÚLYOK), kifejezetten nehéz, vagyis SÚLYOS használati tárgyak voltak, nagy-kalapács vagy faltörő kos és a többi hasonló. A SÚLY a lényegük természetesen ezeknek. de ez annyira triviális, hogy nem is tudom, hogy lehet ezt még külön felhívásra sem észrevenni, ha épp magától nem ugrana be valakinek a kapcsolat.
SÚJT meghatározások : " Nehéz tárggyal, nagy lendülettel megüt, dob valakit" -------- Tehát szó szerint nagy SÚLYT helyezünk rá. Az egyik ige, a másik főnév, ez a különbség épp elég hogy ne azonosan írjuk meg. SÚJT: "Az illető erőnek és eszköznek nagyobb nyomatékot adva, üt, csap, vág valamit "
A SU hang szava a SÚLY fogalma, és erről szól mind fent, a súlyról.
A SÚLY szavai még a SAJT-OLÁS fogalma is "nagy erővel nyom össze" --- vagyis SÚLYT helyezünk a testre a manőverünkkel. Logikus ? Még szép hogy az !
SÚLY szava még a SÜLLYED szó is, pont a SÚLY okozza ezt a jelenséget. Sőt még a SÜLLŐ szóra is ez ad magyarázatot közvetve, mert a SÜLLYEDŐ képessége okán lehet a hal neve...
"1: Az -OG gyakorít, ilyen téren ismétlés jelentése valóban van neki, de ettől még folyamat is lehet."
Sőt, csak folyamat lehet: Ismétlődő események folyamata. Még akkor is, ha ez elsőre nem látszik.
Amikor a kerék forog, minden egyes fordulat ismétlődik, mert a kerék minden pontja visszatér a kiindulási helyére, ami szemmel is látható.
A pereg esetében a P a pillanatszerű jelenség hangja, s ebben a gyökben az R nem lehet a folyamatosságé, csak erőteljességé, különben a két hang jelentése "ütné" egymást, így a folyamatosságot a G hang adja a szónak, azon túl, hogy ami pereg az a darabkák egyenkénti leesése, tehát szakaszos mozgás, ami sorozatban egy folyamatos jelenség, a csurognál is hasonló a helyzet, mivel a cseppek szintén egyenként, ugyanakkor sorozatosan esnek és csapódnak a talajra. A csurgás nem egyenletes jelenség, ha az lenne, akkor folyna.
"2: Maradjunk a fenti példánál, aki CSOR-GAT-JA a vizet az nem CSORGÁTOLJA azt, épp ellenkezőleg. Engedi hogy az folyhasson szépen és gördülékenyen."
Nem kell a szakaszos mozgásban mindenütt gátat keresni, ez nem szükségszerű velejárója (az inga mozgását senki nem akadályozza, mégis ismétlődő mozgást végez), noha előfordul, hogy a szakaszos mozgás azért jön létre, mert valami gátolja, meg-megakasztja. (mint az órában a horgony a léptetőkereket.)
Sőt ÉLes a határ LÉT és nemlét között, ugyanakkor az ÉL szavunk az ÉLen állást is jelenti. Az ÉLet tehát, a LÉt határa. Az ÉL sérülékeny, az Élet Élezni, fenni kell, az Életet pedig FENN kell tartani az ÉLEN ÉLelemmel.
1: Az -OG gyakorít, ilyen téren ismétlés jelentése valóban van neki, de ettől még folyamat is lehet. Ha vizet csorgat valaki, akkor folyamatosan teszi azt, míg egyszer csak abba nem hagyja. Ehhez nem kell megszakítania a cselekedetét. Voltaképpen egyszer sem.
2: Maradjunk a fenti példánál, aki CSOR-GAT-JA a vizet az nem CSORGÁTOLJA azt, épp ellenkezőleg. Engedi hogy az folyhasson szépen és gördülékenyen. Ne kapaszkodjunk már bele erőszakkal valami hülyeségbe, ez nem jó kapcsolódás. De aki akarja, csak folytassa, a toldalék összetett, felbontható a CSORGAT CSOR-OG-ÍT formára, nem így mondjuk persze, de a megértés végett így kell hogy mutassam és írjam.
Ez két toldalék egyben. A GÁT szót még senki sem bizonyította be egyelőre hogy két részre bontható. Ha ez megtörténik, tárgyalható esetleg. Sok sikert.))...
"1: Most egy szónak is száz a vége, semmilyen feltétlenül szükséges megszakítottság nincsen ezeknél :
FORGAT PÖRGET ZÚGAT ZENGET HALLGAT KERGET CSORGAT CSÖRGET és sorolhatnám."
Pedig van, csak nem veszed észre. Egy folyamat kétféleképp lehet hosszan tartó: Ha megszakítások nélkül folyamatos, mint a folyik, ill. amikor sok apróbb mozzanat sorozataként tart hosszú ideig. a G hang ezt a apróbb megszakításokat, ismétlődéseket jelenti, azért gyakorító képző.
"4: Ezzel kapásból ellentmondasz a saját kettes pontban tett állításoddal.)) Ha a GAT--GET összetett toldalék, márpedig úgy állapítottuk meg hogy az, akkor nem egy egység, így a másik szóhoz nem is lehetne gyökérszinten köze..."
Nincs semmilyen ellentmondás, a GÁT éppúgy összetétel, mint a -GAT toldalék. Ahogy ez a KÁNY toldalék esetében is előfordul, mikor gyökként a szó elejére kerül: KANY-AR, KÁNY-A. Ez a gyök/toldalék is egy összetétel, mint a GAT/GÁT...
