A magyar vasút rendkívül fontos szerepet játszott a magyar történelem során, gazdaságilag jelentős ágazat volt sokáig és a legfontosabb közlekedési eszköz.
A XIX. században leginkább feljegyzésekből és a sajtóból értesülhettünk arról, mely híres személyek vették igénybe az akkor még alternatíva nélküli leggyorsabb és legkényelmesebb közlekedési eszközt. Közöttük leginkább politikusokat és uralkodókat találunk. Ferenc József és felesége, Erzsébet leggyakrabban a birodalmi központ, Bécs és Budapest, illetve a magyar főváros és Gödöllő között vette igénybe a vasparipa szolgálatait.
A XX. század első felében továbbra is a politikusok és uralkodók számítottak a vasút elsőszámú és leginkább dokumentált utasai közé. Az utolsó magyar király, IV. Károly és felesége, Zita mindkét királypuccs alkalmával használta a vasutat, majd száműzetésük helyszínére is – legalábbis részben – vonattal jutottak el.
A politikai viszonyok rendeződése után Magyarországon a király nélküli királyság kormányzója Horthy Miklós lett, aki kétségkívül az adott időszak leghíresebb magyar vasúti utasa is volt. Az őt szállító szerelvény 1919-ben a Kelenföldi pályaudvarra futott be, ahol már várta a fehér ló, amellyel bevonult a városba. Nemsokára már a Turán nevű, a MÁV által üzemeltetett kormányzati különvonat állt Horthy rendelkezésére.
A vezető politikusok a II. világháború lezárását követően is vasúton közlekedtek. Rákosi Mátyás a Hargita típusú különvonattal, Kádár János 1969-től a kormányzati „Ezüst nyíllal” utazott. Ez utóbbi, a Rába és a Ganz MÁVAG által gyártott szerelvény sokkal puritánabb volt, mint a jugoszláv államfő Tito vasúti szerelvényei.
Az ismertebb, fotográfiákkal is dokumentált utasok közé tartozott Lev Tolsztoj orosz író, Marlene Dietrich német színésznő, Szergej Gyagilev orosz balettos, Václav Havel, Csehszlovákia első köztársasági elnöke, és két híres kém, Mata Hari és Thomas Edward Lawrence. Maga Agatha Christie is utazott a világhírű vonattal, ami a Gyilkosság az Orient expresszen című krimijének megírására ihlette.
A második világháború után a keleti blokkon belül a szovjet politikusok voltak a legjelentősebb magyar vasúton utazó, megörökített személyek. Nyikita Szergejevics Hruscsov, majd Leonyid Iljics Brezsnyev a szovjet kormány- és pártküldöttség kíséretében a jeles alkalmakkor különvonaton érkezett Kijeven keresztül Budapestre.
Álmodozni lehet, de a piaci viszonyok közt extra attrakciót leszámítva finanszírozhatatlanok az ehhez hasonló projektek. Régebben láttam egy hasonlót Ausztriában, magán vasúti múzeum szép gördülőállománnyal, amely egy 15-18 km-es vonallal is rendelkezett, egyik végén a múzeum állomás, út közben egy deszka western erőd, a másik végállomás egy fából épített szín nagy mező közepén, piknikeznek az utasok (helyszíni büfé) majd visszamegy a vonat a múzeumba.
Az OBB, s települési, regionális, stb támogatások nélkül életképtelen volt még a sógoroknál is, akiknek nem kell bemutatni mi az idegenforgalom stb. , lehet már így is rég bezárt.
Látványosságként lehetne csikósbemutató, lovas betyárok támadása a vonat ellen, meg hasonlók. Ebéd vagy vacsora egy korhű hangulatú csárdában. A magyar puszta romantikája.
Most megújul a fennmaradó pályaszakasz, illetve a Zsuzsi mozdonyai - egy gőz- és kettő dízel- - is. A Zsuzsi, amely ma már inkább közlekedéstörténeti emlék, fénykorában 49 kilométeres pályán közlekedett Debrecentől Nyírbéltekig, tudósít az MTI. Segítségével nemcsak fát szállítottak, de a környékbeli tanyákon élők napi közlekedési eszközként is használták.
Ma Magyarországon 19 vonalon, összesen 380 kilométer hosszú pályán közlekednek kisvasutak. A tervek szerint a Zsuzsi vonala a jövőben hosszabbodhat, és elérheti a debreceni Nagyállomást is.
Hosszú és csendes pandémiás kényszerpihenőt követően újra közlekedik a 139 éves Zsuzsi erdei vasút – jelentette be a debreceni polgármester a szezonnyitó ünnepségen. Papp László utalt rá, hogy a másfél éves üzemszünet idején kormányzati támogatással több mint 770 millió forintból több mozdonyt és kocsit, illetve hét kilométeres pályaszakaszt is felújítottak.
A polgármester fontos értéknek nevezte, hogy az 1882-ben útjára indult kisvasút Magyarország leghosszabb ideje, folyamatosan, megszakítás nélkül üzemelő kisvasútja a 21. században is zökkenőmentesen működjön.
Eger hetilap 1868 dec. 17-i, 51. számából egy érdekes hir (forrás: Hungaricana)
"Vakmerő vasúti rablástörtént f. hó 9-én éjjelSzeged és Söregta közt. Az esetet igy Írják le: Az éj meglehetősen sötét volt, a vonat nem ment sebesen, midőn a vezető meglehetős távolságban gyanús alakokat pillantott meg, kik a sínekkeldolgoztak. A vonatvezető figyelt, még lassabban ment, úgy hogya vonat alig mozgott már, midőn a felszaggatott sínek helyére ért,és igy csak a mozdony s egy teherkocsi siklott le. A 8lovas rablómegrohanta a ronatvezetöt ellentállása daczára is lefegyverzéköt, ezután a posta- s másodosztályú kocsikhoz sietvén. E közbenegy vadászokkal telt harmadosztályúkocsi előtt kellett elkaladniok, a derék vonatvezető nem vesztette el lélekjelenlétét, értesité a dologról a vezénylő tisztet, ez tüzet adatott, 8 a rablókközül 4 leesett a lóról, kettő meghalt, kettő pedig súlyosan megse-besitve, — mig a többiek elillantak."
A gyorsvasút az NEM gyors vasút. Igaz, a szavak jelentése változhat, ha a politikusok, újságírók más értelmet adnak neki, lásd pl "3 csapás törvény"
Én is emlékszem még a két tévécsatornára és a hétfői adásszünetre. Meg arra, hogy akkoriban olyanokat is írtak egyes újságok és könyvek, hogy mikor nagy leszek, lesz két robotom, egyik végzi a házimunkát, bevásárlást, a másikat meg akár dolgozni is küldhetem magam helyett. Egy turistaút a Holdra meg kb. olyan lesz (kockázatban, árban, népszerűségben), mint mondjuk Európából Amerikába repülni. Vagyis viszonylag sok ember számára elérhető, nem csak képzett űrhajósoknak és különc milliárdosoknak.
Szomoru, mert Kölnnek kb. 15 igen jelentős középkori temploma van, mint a Nagy Szent Márton, Szent Gereon, Szent András, Szent Apostolok etc. és ezek közül a Kölni Dóm a legfiatalabb még ha alapitási évét, 1246-ot is nézzük.
Eltelik meglásd 3 generáció és a tudomány legnagyobb rejtélye, az lesz, hogy épülhetett meg a Kölni Dóm Architecural Desktop, ArchiCad és ProjectPlanner nélkül???
Utólag visszanézve gyorsnak látszik a technikai fejlődés, de akik akkor élnek azoknak egy fokozatos dolog, nem egy szenzáció, például a 1860 és 1900 közt feltalálták a telefont, a villamos világítást, a villamost mint járművet, a mozit, a személyautót, de az akkori embereknek csak érdekes találmányok voltak, amik idővel elterjedtek.
én a 197 mulva való történéseket ugy látom, hogy 50 év mulva már kibirhatatlanná válnak az ellentmondások.
addigra a népvándorlás nyomása addig fokozodik, hogy elpattannak a civilizáciot védő gátak, határok, határörizet.
Ezzel párhuzamosan megtörténik a 3. világhéboru a világ ujrafelosztásáért, ezuttal a cél nem az ásványkincs és nem az élettér, hanem a termékeny füldek és az iható vizkincs.
70 év mulva bukik a jelen civilizácio.
Ujra visszalépünk 600 évet mint a római civilizáció bukása után.
és 2317-ben a második középkor első századának a végén fogunk tartani?
A fene sem tudja, gondolom ha nem pusztul addig ki az ember a környezetszennyezés miatt,akkor menetrendszerinti űrhajók fogják szállítani az embereket a Naprendszer bolygóira, robotok fognak dolgozni az emberek helyett, lesznek kiborgok, az emberi agyat szintetikus testbe rakják hogy ne haljon meg csak néhány száz éves korában, lehet hogy el tudnak jutni más Naprendszerekbe is féreglyukakon át.
