az a helyzet hogy orbánnak semmi köze hozzá, a világgazdaságban egyszerűen 0 közeli vagy negatív kamatok vannak. a gazdaság meg nem erős, csak az EU segélyeket látod.
Az egy pozitivum ha a rendoroket szivatjak.tovabbi pzitivum lene ha a no is ereket meg az orszaggyulesi kepviseloket is szivatnak. Pl elvarhato hovy heti negyven orat toltsenek a parlamentben, es Koverke l.kijelolhetne bavi negyvszombatot is, hogy a negyszaz tulorat teljesitjek.
A helyzet az, hogy Orbán megállította az inflációt, szemben a gyurcsányista magas inlációval
Most erős a gazdaság, akkor meg gyenge volt.
És akármilyen grafikonokat teszel be, azon semmit se változtat, hogy Gyurcsány vitte le a fizetéseket, hogy olcó munkerőért inkább ide jöjjön a multi, mint Romániába...
Mekkora volt a fizetések emelkedésének üteme akkor, és most?
Mekkora volt a munkanélküliség akkor és most?
Mikor kapnak 20 milliót a három gyereket vállalók, akkor vagy most?
gyurcsánynak felesleges mondani, nem ő kormányoz már 10 éve. Orbán meg folyamatosan egyre szarabb helyzetbe hozza a magyar munkavállalókat. kinek mondjuk hát ??
A keményen dolgozó magyar kisember nem többet akar dolgozni, hanem európai bérért szeretne dolgozni
Ezt Gyurcsánynak mondd, aki évekig infláltatta a forintot, hogy az EU-s belépéskor megfeleően alacsonyak legyenek a bérek, hogy vonzók legyünk a nultiknak...
A béreket meg nem a kormány dönti el, hanem a gazdaság meg a piac.
A gazdaság megenged évi 10-12% emelkedést...A piac, a Mercedesnél most jelntett be 30%-os fizetésemelkedést...
Szóval a kívánságodat Orbán hamarabb teljesíti, mint a mostani ellenzékből bármelyik formáció.
Összehasonlították az életszínvonalat, már Románia is lehagy minket. Így elég távolinak tűnik, hogy beteljesüljön Orbán Viktor álma.
Magyarországon az egy főre jutó tényleges fogyasztás (AIC) mindössze 62 százaléka volt tavaly az uniós átlagnak, ez ráadásul rosszabb az előző években mértnél – derül ki az Eurostat összesítéséből. Az életszínvonalat tekintve csak Bulgáriában rosszabb a helyzet, ott 54 százalékos az a mutató, míg Horvátországban szintén 62 százalék. Figyelemre méltó, hogy amíg Romániában 2015-ben – amikor Magyarország 63 százalékon állt – az AIC 58 százalékos volt, 2017-re már 68 százalékra nőtt.
Úgy, hogy az agyhalott libtardoknak annyiból áll az érvrendszere, hogy mínuszolják a neki nem tetszőket, illetve az is benne lehet, hogy ezek az agyhalott libtardok így jutnak a szexuális kielégüléshez.
És ki vagyok én, hogy akadályozzam őket ebben... ha így boldogok, így boldogok.
A bérelszámolást végzők sokszor előre félnek, ha a munkáltatójuk, vagy ügyfelük munkaidőkeret bevezetését tervezi. A félelmek sokszor alaptalanok, melyek jelentős része a munkaidőkeretet körüllengő tévhitekből erednek. Nézzük ezeket:
1.sz. tévhit „Munkaidőkeretben minden pótlékot a munkaidőkeret végén kell elszámolni”
Téves, hogy minden bérpótlékot a munkaidőkeret végén kell elszámolni, hiszen munkaidőkeret alkalmazása esetén csak egyetlen pótlék kapcsán merülhet fel a munkaidőkeret végeztével történő elszámolás, ez pedig a kereten felüli órák kapcsán a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka.
2.sz. tévhit „Munkaidőkeretben addig nincs túlóra (értsd: rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés), amíg a keret nem jár le”
Téves, hogy minden egyes rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés elszámolása a munkaidőkeret lejártakor esedékes, hiszen ez a szabály csak a kereten felüli rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka kapcsán érvényes. A munkaidő beosztás eltérő, készenlét és ügyelet alatt teljesített munkavégzés kapcsán a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzés pótléka a szokásos bérszámfejtéskor, vagyis a tárgyhónapot követő hó 10. napjáig esedékes.
