Csak kiegészíteném az előzőeket még azzal, hogy gyerekkoromban (50 éve!) amikor síelni vagy szánkózni jártunk, rengeteg fagyott csipkebogyót ettünk. Ahogy levettük a bokorról puha (fagyás utáni) állapotban, a szára felőli részen a csipkebogyó hús nagy részét ki lehetett szívni.
Mondjuk szerintem ez a "rothasztás" körül forgó cikk eléggé túloz.
Tavaly direkt kipróbáltam, a legjobb, mint minden gyümölcsnél, ha a fán érik meg. Novemberig nem volt komoly fagy, és szinte folyamatosan érett a gyümölcs, gyakorlatilag annyit szedtem mindig a fáról, ami éppen kellett/érett.
Utóérlelésnél korábban nálam sokszor "megcsiccsent", azaz alkoholosan vagy már ecetesen erjedni kezdett némelyik, és a többi sem volt olyan finom.
Fehér hajam jelzi az éveket, és szívem is azonmód vénhedett. Nem érek én a naspolyánál többet; ez a gyümölcs egész lottyadtra töpped, végül szalmára vetve elrohad. Hát az öregember se ér sokat: mire megérünk, el is rothadunk, ---
De hogyha vak, meg nem találja célját. Egy naspolyafánál most azt kívánja, Bár lenne a babája oly gyümölcs, Mit „naspolyá”-nak hívnak víg cselédek. Ó, Romeo, bár lenne a babád Egy szétnyílott izé s te téli-körte!
---
„majd belé oltalak téged, s akkor aztán lasponyát oltottam belé: mert akkor a legkoraibb gyümölcsöt fogja teremni; mivel te már rothadsz, mielőtt félig megértél volna, és ez ép a lasponya fő erénye”
Som nagyon lassan nő...ezért kemény a fája. Utána már jól érzi magát napos helyen is. D-i fal tövében sokáig alig nőtt, most már csak kivágni lehet (tizenéves)
Bocs, ha kicsit zavarosan írtam, de azt akartam írni, hogy a som nem igazán durván kitett helyen nő, mindig olyan helyen, ami részben árnyékolt, kissé nyirkosabb, északias, stb. Valószínűleg erre elsősorban magonckorban van szüksége.
Azért az erdő peremén, facsoportban, stb., valamennyire védett helyen nőnek fel a som magoncok. A berkenye magoncok is természetes körülmények közt hasonló helyeken tudnak megmaradni. Nekem berkenye magoncok telepítésével van egy kevés, kezdeti tapasztalatom. 2-4 éves magoncokat ültettünk ki egy korábbi lucernásba, napsütésnek kitett helyre. Ősszel-télen ültettük ki őket, az első nyáron locsoltuk (nagy volt a szárazság), a következő évben láthatóan már nem kellett.
utóérő: ezt nem tudtam. nem rohad, puhul és édesedik?
eddig mindig azt "szedtük", ami potyogott, az a legjobb.
majd megpróbálom aug. végén.
---
som ültetvény: mondja a tulaj, h küzdelem volt az első év, h ne pusztuljanak ki a
csemeték. a som ilyen. mindenki fejében az él, h az erdőszélen, sziklapadkán éldegél száraz és kopár környezetben, öntözés nélkül, de ez csak a felnőtt idő somokra igaz, amik a sok száz kis növényből túlélték :) ilyen pusztulásra nincs "lehetőség" ültevényben.
én is öntözöm non-stop, még most is meghálálja, hogy 2 m magas és másfél m széles, és kb. 6 éves.
a fiatalok továbbra is senyvednek, önözés ellenére is, amíg el nem kapják a fonalat (=azaz jól begyökeresednek.) ez akár 3 év is lehet, szóval az eleje nagyon nem könnyű!
milyen berkenye, ha bokor? ARONIA melanocarpa, azaz fekete berkenye?
elfagyhatott a virága (még ha nagyon ellenálló is...), vagy nem porozták a méhek, stb...
idén mézbogyó is kevés lesz, pont rosszkor virágzott, el is fagyhatott és a méhek se nagyon tudták járni a hideg miatt... egyik barátomnak van sok mézbogyója, nála is kevesebb lesz...
Sziasztok! AZ volna a kérdésem, hogy mitől lehet az, hogy az éveken át szépen termő berkenye tavaly alig hozott virágot, idén úgy tűnik, egyet se. Amúgy viszont egy kb másfél méter magas bokor, két fa között van, tavaly meg iy nyírtam a fákat, hogy még több napot kapjon a berkenye, de az idén mégis virág nélkül van, pedig amúgy nem látok rajta semmit, legfeljebb kicsit sárgás némelyik levele. Tavaly kapott egy kis szervestrágyát is, szóval, nem tudom mi lehet vele.
Aha, értem köszönöm. Mindenesetre a házi berkenyét csak támogatni tudom. :)
Nekem most az az elképzelésem, hogy megpróbálok mindent saját, vagy legalábbis fajazonos magoncra oltani. A házi berkenye magoncaim még nőhetnek, de jövőre talán már olthatom őket. Az idén pl. barkócát oltottam barkóca magoncra.
Igen, de mint írtam, mélyen gyökérnyakba oltva és a kihajtás után feltöltve a nemes, vagyis a berkenye is gyökeret ereszt és idővel gyakorlatilag átveszi a galagonyától a gyökér összes feladatát. Tehát a galagonya csak az első néhány évben látja el a berkenyét és utána háttérbe szorul vagy elhal a berkenye gyökeresedése után. Tehát "csak" annyi az előnye a berkenye magvetéssel szemben, hogy garantáltan az anyafa minőségű utódot kap az ember és nyer pár évet a termőre fordulásnál.
(Hasonló ez is, mint ahogy régen a muskátlit gyökereztették. Míg nem voltak gyökereztető hormonok, a levágott muskátli szárába egy zab vagy árpaszemet dugtak, mert az előbb csírázott és addig ellátta tápanyaggal a muskátlit, míg az saját gyökereket eresztett.)
Igen, láttam a könyvben. De végül is él rajta, így ellátja az alany, csak csúnya. Ezért kell gyökérnyakba oltani és akkor max földszint lesz egy dudor...
Előfordul ha az alany kisebb növekedésű és magasan van oltva. Ilyen esetben mélyen gyökérnyakba kell oltani, majd évente kicsit feltölteni és akkor a nemes is gyökereket ereszt idővel.
Bocs, látom. Azért a galagonya kevés szokott lenni a berkenyének. Oltottak régen berkenyéket - de nem házit - galagonyára, és ebből rémisztő tankönyvi ábrák születtek, vékony törzzsel alul, és dupla méretű törzzsel az oltás felett.
