Tegnap hajnaltól délig rengeteg eső leesett, a végén már hordhattam hátra a kert végébe a vízet, mert nem akartam, hogy a fatárolóba is ússzon, az a rész fokozatos feltöltés alatt van, így oda is folyik víz, ha hatalmas felhőszakadás van.
Az árvalányhajak "lába" már benne állt a vízben, hosszú távon ezt nem szeretik:
Jó sok eső esik mostanában, de nem bánom, mert úgy nőnek a növények, mintha húznák őket. A csenkeszek gyönyörűek, szépen nőnek a pampafüvek, a zebrák közül talán egy megmarad, az árvalányhajak között is van szép.
Nálunk is voltak hasonló dolgok néhány éve, amikor sok eső volt a nyáron, úszott a hátsó fűszerkert, ezért úgy alakítottam/alakítom ki a telket, hogy a telek vége felé folyjon a csapadékvíz, és a kert többi részét használhassam.
...és ami kimaradt, mexikói árvalányhajaim(s. tenuissima) most így néznek ki, úgy néz ki mintha egy tő lenne, valójában 3-4 tő, csak közel lettek ültetve:
az új generáció helye, ide telepítettem rengeteg utódját, reményeim szerint néhány hónap múlva itt egy árvalányhaj mező fog ringatózni:
Tegnap fotóztam néhány díszfüvet a kertben, a mostani állapotukról.
Tegnapelőtt csináltam egy kis mini gyepet a Veresnadrág-/Sovány csenkeszből(Festuca pseudovina) amit áttelepítettem a füves kertrészbe, mutatós folt lett a nagyobb méretű díszfüvek előtt, majd később közé ültetek majd néhány virágzó növényt is.
Leymus arenarius Glaucus kéken világít a többi növény között:
Ez a kép akár a Szaharában is készülhetett volna, amúgy itt nálunk is, a településen rendkívül kötött as talaj, de 4-5 kilométerre a Csongrádi szőlőhegyen vakolóhomok minőségű homoktalaj van, éppen tegnap voltam kint kaszálni, nagyon mutatós homokgyep van ott, ahol nem terjedt el túlságosan a Selyemkoró/Vaddohány(Asclepias syriaca), mert nagyon agresszív, és mindent elnyom.
Ugyanez van nálunk is. Megvétel után tudtuk meg, hogy a telkünkön a 60-as években még csónakáztak. Mikor nagy esők vannak, megáll a víz. Hasonlóan, mint az utca végén levő (időszakos) szikes tóban. Több gyümölcsfánk kipusztult már, mert elérte a gyökérzet a vízzáró réteget, és nem tudott tovább menni. Itt vagy olyan szárazság van, mint a sivatagban, vagy áll a víz.
Tavalyelőtt (ha jól emlékszem, de lehet, hogy régebben) kiültettem a gyümölcsfáink alatt lévő gyep alsó, agyagos, nedvesebb részébe csak úgy a fű közé néhány magról nevelt Briza media palántát, aztán nem foglalkoztam velük, el is feledkeztem róluk. Tavaly láttam egy-két ványadt virágzatot az egyéb füvek között. Idén találtam 4 szép, fejlett fűcsomót sok növekvő bugával, és van még másik gyanús tő is, csak még nem virágzik, valószínűleg véletlenül levágtam. Ezek szerint sikerült eltalálni a helyet. Jó lenne, ha szaporodnának is.
Magas a talajvíz nálatok? Nálunk sajnos igen, télen volt már olyan, hogy kb 30-40 cm-e fent volt. Sajnos magasan van az agyag réteg ezért(kb 1 méter mélyen).
Tegnapelőtt itt is óriási esők voltak, két felhőszakadás is, rögtön ültetés után. Úgyhogy nem locsoltam. Tegnap szintén esegetett. Egyelőre jól néznek ki a füvek.
Remélem, ekkora esők nem sűrűn lesznek, mert az udvar egy részét ellepte a víz.
Örülök neki, hogy sikerült a piacon beszerezned! Nálunk a napokban kiadós esők voltak, most akár a homokba is jól telepíthető a zebra, a kötött talajban viszont garantált lesz az eredés.
Szerintem várj a telepítéssel őszig(vagy egy esős időszakig), tavaly előtt ősszel több fűfélét kaptam cserére, szabad-gyökerű ként, tehát egy dobozba lett elküldve a felszedés után, a zebrát is akkor kaptam, alig volt néhány szál, és az áttelelés után megmaradt, inkább a kötöttebb talajba érdemes ültetni, mert a jó vízgazdálkodású talajban érzi jól magát.
Javaslom nézz be a kecskeméti OB!-ba, tavaly ott vettem augusztusban a Miscanthus sinensis variegatus változatát(zebrát is láttam), ez a hosszanti csíkozottságú levelű, a zebrával szemben. konténeres növényként vettem(azokat nyáron is lehet ültetni), szépen megmaradt és áttelelt ez is. Nem beszélve arról, hogy látszik rajtuk, hogy élnek, a rendelt növények nagy rizikó, mert lehet, hogy eleve pusztulásnak indult növényt küldenek(sajnos).
Ennyire azért nem homokos, mint a feltöltött részeken.
Lassan kezdek hozzászokni, hogy igaz a mondás: ember tervez... Szóval nem minden úgy alakul, ahogy tervezem. Ilyenkor vagy kezdem elölről, mint az árvalányhajakkal tettem, vagy kitalálok valami mást. Még adok egy esélyt a zebráknak, aztán meglátjuk.
Nem azért írtam, a bő öntözést mert kételkedem abban, hogy így tettél, hanem azért mert, a száraz időszakban telepítés egy nagy lutri, vagy bejön vagy nem, ha öntözünk, hanem, esős időszakban a levegő páratartalma is nagy, így biztos lehet a siker, homoktalajon, meg napi szinten kell öntözni a kiképzett "tányérban álljon csak az a víz", a kötött talaj az nagyon jó nedvességtartó, nyáron is a kemény betonszerű kéreg alatt,kb egy ásónyomon belül már nedves a talaj, a homok, meg akár egy méteres mélységben is száraz lehet.
Akkor nálatok nem homoktalaj van? Így már érthető, néhány év alatt el fog keveredni az altalajjal, ha nem olyan kötött mint nálunk, itt nem keverik, csak ha felásnám. Hasonló módszerrel éltem én is a kert egyes pontjain, tehát kb 10 cm homokréteget terítettem le, illetve a szárazkerti részt is így oldom meg a füvek részére.
Igazából csak a felső 10 cm a színhomok, mert nagyon lapos volt a terület és fel lett töltve homokkal. Mindig locsolok, a zebrafüveket is becsülettel meglocsoltam.
Szerencsére csak átsöpört rajtunk, viszont az egyik kolléganőnk kocsijára egy nagyobb ág rászakadt, a szélvédője repedt meg és kisebb sérülések lettek rajta, a biztosító nem fizet Neki, mert előre jelezték...
Írtad, hogy zuhogott az eső felétek, mégis nagyon száraznak tűnik a homok nálatok, Neked is szárazkertet kellene építened.
A S. tenuissima láthatóan jól van, hiszen bírja ezt a körülményt, vagyis a homokot, viszont a japán díszfüvek a nedvesebb talajokat kedvelik, abban érzik jól magukat, szerintem napi szinten öntözd, mert azzal tartható életben, ha ennyire laza a talaj a kertedben.
Azon gondolkodom, szárazkert legyen, vagy inkább rizsföld. Most az utóbbi tűnik esélyesebbnek.
