Szívósak, könnyen gondozhatók, változatos színűek és formájúak, némelyik időnként még szépen is virágzik. Lépcsőházak, irodák, bevásárlóközpontok, agglegénylakások sokat tűrő, igénytelen, strapabíró növényei, meg se kottyan nekik a központi fűtés, a száraz levegő. Kártevőik, betegségeik száma kevés, ellenben túlöntözéssel könnyen tönkremehetnek. Számos faj, fajta létezik, legyenek azok kisebbek-nagyobbak, tömzsibbek-karcsúbbak, egyszerű zöldek avagy hivalkodó sárga csíkosak, itt lehet róluk írni, tapasztalatokat megosztani.
Sajna nem tudom , hogy a kertészkedésben, növénytermesztésben, a vegyszereken kívül milyen kötelező szabványok vannak, és főleg azok mennyire vannak betartva. Ennek érdemes lenne utána nézni.
Így gondolom én is, de nem is ezzel van a bajom. A kereskedelmi forgalomban lévő növények esetében mindenütt feladat az alapfajok, természetes és mesterséges hibridek elkülönítése, azonosítása, nyilvántartása, ez természetes, a helyzetből következik. Nekem az a gondom, hogy a neten megtalálható oldalak, ahol szövegesen és fotókkal bemutatják a különböző sansevieria fajokat, változatokat, számomra követhetetlen azonosító jegyeket használnak, tehát nem tudom ugyanazt (?) a fajt egy másik oldalon, másik képen fölismerni.
Szerintem a világon nem sok az a biológus vagy genetikus aki a szanzi fajokra és változatokra áment merne mondani, fogalmam sincs hogy milyen genetikai vizsgálatokra lenne már itt szükség hogy legyen egy télleg használható normális szakirodalom , pl. hány éves kutatómunkába kerülne mind ez, és főleg mennyi pénzbe??. Bele se merek gondolni, hogy mi módon tudnák figyelembe venni pl a természetbe előforduló hibrideket, a thaiföldi, szingapúri változatokról ne is beszéljünk.
huuuha én inkább feladom, a fene se tudja már a sok hibrid közül , hogy mi micsoda, igazábol még az alapfajokkal sem vagyok nagyon tisztába, jó nagy katyvasz a szanzavéra fajta meghatározás. Szakirodalom meg szinte semmi.
Érdekes a kísérleted, én ehhez csak annyit tudok hozzátenni,hogy valóban,amikor a nyári időszakban a növényeim
kinn vannak a kertben, sokkal szebben színesednek.Sokkal intenzívebbek a kontrasztok,a sárga szélűeken szélesebbek a sávok, a levelek is szélesebbek,a tövek és sarjak vastagabbak és szemmel láthatóan egészségesebbek.
És valóban, mióta bekerültek a lakásba kicsit lelassult a fejlődésük.
némileg csatlakoznék Andráshoz :), bár nem lettem igazi Sansevieria gyűjtő, de az elmúlt egy év során az itt felbukkanó szépségeket figyelve néhány kisebb termetű növényt én is hazahoztam.
A nevüket nem tudom, majd teszek föl egy-két képet, hátha valamelyikőtök segítene ebben.
Most a mai tapasztalatomat osztanám meg, egy budapesti kertészetben láttam ma ezt az óriást:
Olvasva kedves soraidat a kevés, de értékes tagokról, - mivel egy ideje követem a fórumot ebben a topikban - , és gyűjtöm a szanzikat, lennék új tag. Némi új szín leszek..., valószínűleg. Remélem, nem zavarok.
A növényeket mindig is szerettem. 2017 áprilisában kezdtem vásárolni pozsgásokat, kis palánta méretben. Főleg kaktuszok, haworthiák, aloék, gasteriák vannak. A kertünkben lévő kis halastavat felszámoltam, de nem temettem be, hanem fölé építettem egy fóliasátrat. 8 nm, 4x2 m. A volt tavacska árka, amelybe le lehet menni lépcsőn, a földfelszín magasságában vannak a növények. Első tél volt, ami mögöttünk van. Két villanyos termosztátos hősugárzó tartotta a meleget 5-10 fok között. Kevés költseggel. Talajvíz is volt egy-két hónapig, köveken jártam be, de a víz fűtött, ami 6-7 fokos volt akkor is, amikor kint minusz 15 márciusban.
A szanzikat ott nem lehet tartani. Szakosodnom kell. Pontosan 20 db cseréppel van, főleg Hahnii fajták, golden, Pearl-Young, sima, marginata, jade. Van még cilindrica, boncel, patens, - és középtermetű trifasciata marginata - ha jól írom ezeket a neveket. Előbb-utóbb az egyéb pozsgásokat el fogom adni, felszámolom. Maradnak a szanzik, mint kedvencek. Ők tetszenek a legjobban.
Töltök fel képeket, később többet is.
Most már szeptemberben voltak nagyobb hidegek, be kellett hoznom őket a szobámba.
A kísérlet érdekes. Vásároltam használtcikk piacon 5 db 90 cm hosszú, egyenként 36 wattos, 6500 Kelvin fokos LED fénycsövet. Az átlátszó tejszínű védő burkot is levettem. Ezek alá tettem a szanzikat, egy 100 cm hosszú, 60 cm magas, 50 cm széles madárkalitka rácsozatába. Fektetve van, így 60 cm mély, 50 cm magas.
Eddig úgy tűnik, nagyon beválik. Erős a fény, természetesen. A golden hahnii sarjak között van egy teljesen sárga mutáció is, alig van zöld klorofill benne. Ez nagyon lassan fejlődik, értelemszerűen, de jól érzi magát. A többi nagyon hozza a sarjakat, van, amelyik négyet is.
Vigyázok az öntözéssel és a táplálással. Mindegyikből keveset.
Kérdéseim: ismeri-e valaki a golden Hahnii sárga mutációt? Próbált-e valaki mesterséges fénnyel nevelni? Van-e pihenő idejük?
Tudomásom szerint kifejezetten nincsen. De el kell kerülni a fényhiány és magasabb - benti - hőmérséklet miatti etiolációt - megnyúlást... A kinti csökkenő éjjeli hőmérséklet lelassította a fejlődést. Bent a szobában most felgyorsult.
Ugyanis elvileg, alapjában véve jóformán csak három hónapig maradhatnak kint a szanzik. Májusban is lehetnek fagyok, és szeptemberben is. Marad biztonságosan a június, július és augusztus. Úgy tudom, 10 fok alá éjjel se menjen a hőmérséklet.
Amire majd még kíváncsi leszek, ki hogyan éli meg a növényekkel való foglalkozást? Vagyis a lelki, pszichikai háttere ennek a hobbinak.
Hortikulturális terápia... Stresszes világban élünk. Már a szépséget, a művészetet is manipulálják. A reklám - és szórakoztató ipar arra épül, hogy az emberek menekülnek a pszichéjükben érzett diszharmóniától. Kinek mit jelentenek a növényei? Okoz-e örömöt - természetesen igen ! - egy új sarj megjelenése?
Ez egy nagyobb téma lenne. A sikerélmény ebben, a természetes szépség, az élet így is megnyilvánuló ereje.