A német kormány éveken át megtagadta az exportengedélyt a Siemens Energy-től, amely a francia Framatome vállalattal közösen szállította volna a Paks II. atomerőmű irányítástechnikai rendszerét.
Berlin az Oroszország elleni uniós szankciókra, illetve biztonságpolitikai kockázatokra hivatkozva blokkolta a beruházásban való közvetlen német részvételt.
Bár az Európai Unió a későbbi szankciós csomagjaiban általános mentességet biztosított a Paks II. projektnek, a német kormány (különösen a Gazdasági és a Külügyminisztérium zöldpárti vezetői) nem változtatott az álláspontján.
A kialakult politikai és jogi patthelyzetet a felek végül egy kreatív üzleti átszervezéssel oldották meg:
A német kormány megkerülése: A Siemens Energy és a magyar kormány megállapodása alapján a német vállalat Magyarországra helyezte át az érintett irányítástechnikai részlegét.
Nem kell berlini engedély: Mivel a gyártás és a szállítás jogilag így már nem Németországból történik, a projektnek többé nincs szüksége a német állam exportengedélyére.
Francia szerepvállalás: A konzorciumi partner, a francia Framatome már korábban megkapta a saját kormánya jóváhagyását, így a technológia szállítása végül zöld utat kapott.
Mindez 4 év csúszásba került.
Bár a magyar kormány 2025-ben egy Magyarországra tervezett részleg-áthelyezéssel próbálta ezt áthidalni, a helyzet végül gyökeresen megváltozott: a fővállalkozó orosz Roszatom végül szerződést bontott a Siemens Energy-vel, amiért a német kormány tiltása miatt nem tudta teljesíteni a kötelezettségeit.
Az irányítástechnikai feladatokat teljesen a francia Framatome vette át.
Ha a teljes Paks II. projekt kontextusát nézzük, a beruházás az eredeti (még 2014-es) tervekhez képest már közel egy évtizedes csúszásban van:
Az eredeti céldátum: Az első blokknak eredetileg 2025–2026-ban már működnie kellett volna.
A jelenlegi realitás: Az elhúzódó uniós vizsgálatok, a hazai engedélyeztetési csúszások, a háború miatti szankciós nehézségek,
valamint a mostani beszállítóváltás miatt a szakértői becslések szerint a blokkok indulása legkorábban a 2030-as évek elejére (2032 utánra) várható