Talán kicsit szűknek tűnik a kategória, de próbáljuk meg. Mutassuk meg egymásnak a kevésbé híres és már nem működő gyárak óráit is. Jöhetnek szovjetek, NDK-sok is.
Most mutatni akarok egy igen ritka AS 1130-at , nálam volt javításon, a hid feled lévő segédkereket kellet pótólni..................... nehezen de sikerült
mikor megláttam hogy ez is ww werk tátvamarad a szám:)) egyik gyüjtőtárs órája, aki rávan kattanva erre a tipusra
.
Nálam a PERCIMAX van 1130-al szerelve, ez is kellemes darab, elég sürün használom
Szószerint! A többi Touristom eltörpül mellette, de azért majd megmutatom azokat is. Ez is acéltokos, igaz nem ww, és nem olyan hattyúnyakas finomszabályozós, mint a kedves fórum társunké, de így is kiváló, és pontos. Ebben egy Adolph Shild azaz AS 1441 van.
Ó, hát a Tourist az egyik kedvenc márkám. Az a formavilág, a finom, kifinomúlt és visszafogott stílus amit általában az óráiban képvisel, az nagyon tetszetőssé teszi őket. Nem is beszélve a minőségről! Nekem is van több Tourist órám, a legszebb, és legbeszesebb számomra az szintén egy Praesident, egy kedves barátomtól vettem, nagyon nehezen vált meg tőle. Hónapokon át sírtam neki, mire beadta a derekát.Ime, meseszép.
Hát ja, a piac most a vásárlói oldalnak kedvez, eladói oldalról nagyon gyatra, vicc, hogy egy jó minőségű svájci órát nem lehet eladni tízezer jó magyar forintért sem. Illetve sajnos nem vicc, ez a magyar valóság! Egyszer majd csak fordul!
Köszi! Remélem így Karácsony előtt megmozdul a piac, mert nagyon gáz volt az egész mostanában. Tényleg nagyon felkészítettem az órákat mind belül, mind külsőleg.
Az a helyzet hogy a szovjet topikon amúgy sem lett volna illő ,,kínálnom" a portékáimat.
Mivel azokat gyűjtöm én is, úgy gondoltam nem kell neki külön reklám, ha kell valakinek kell, akkor e nélkül is el fognak kelni..Meg hamar rám mondták volna hogy amiket gyűjtök, azokat miért árulom...
A svájci vonal az más.Ezeket azért akarom eladni, hogy a szovjet gyűjtői hóbortomat könnyebben tudjam fedezni.Csak az a bajom vele hogy már itt is hamar kísértésbe esek.
Sok darabtól rendkívül nehezen válok meg, hisz tényleg gyönyörűek.
Igen, mert a méret nagyban meghatározza az árát is, legalább is a Tissot-nál. Én mindig úgy veszek meg egy órát, hogy az legalább az árában eladható legyen, kivéve, amikor nagyon beleszerelmesedek valamibe. Szóval egy 33-34 mm-es átlag Tissot-ért nem annyit adnak, mint egy 37, 38 mm-esért. A 39 mm-est meg már nem is említem, mert ritka, mint a fehér holló, és ha találsz is, akkor láthatod az árát. :-) Nekem is eddig csak egy 39-es, egy 38-as, és két 37-est sikerült kifogni. Igyekszem olyan órákat összeszedni, ami mellé nehéz oda rakni a párját, van pár ilyen zsebórám is, de majd mindent szép sorjában. Nem lőhetem most fel az összes órámat, miről fogok írni a jövő héten? :-)
Ez is 37 mm-es. Látom, te is nagy figyelmet szentelsz a méretnek. Igen, sajnos az én általam kedvelt bikolorok általában kicsik voltak a mai kor ízlése alapján, éppen ezért nem igazán hordhatóak. Többnyire 32-33 mm-esek. Na mindegy, ők így szépek.
Nagyon örülök, hogy ezt felvetetted. Én a magam részéről semmi kivetnivalót nem látok abban, hogy itt felhívjuk egymás figyelmét az eladó darabjainkra. Azt gondolom, hogy az anyagi részét azt át kell vinni privátba, de mindenképpen támogatom a dolgot.
A szovjet és orosz fórumon mintha nemkívánatos dolog lett volna az ilyesmi, nekem úgy tűnt.
:-) Én nagyon szeretem ezt a márkát, egyszerűen szépek, letisztultak, és még így 60-70 év után is nagyon pontosak! Ezért is nem értem, hogy az áruk hogy szakadt el ennyire az Omegától, én nem tartom semmivel sem többre. Pláne, hogy 1929-től össze is házasodott a Tissot meg az Omega, és volt egy pár közös fejlesztésű szerkezetük. Kicsit túl van misztifikálva az Omega a Tissot-hoz képest.
Érdekes, hogy nem volt még semmilyen Tissot-m. De ahogy most nézegetem őket, rémlik, hogy valamikor figyeltem egyet és az is Camping volt. Még az is lehet, hogy bikolor volt:-) Itt az újabb cél.
Ne, ez csak a főleg bicolor topic! :-) Igazándiból a vintage óráknak nem volt eddig külön topicja, a többi topicba, pl. svájci órásba meg nem nézték ezt jó szívvel. Végre van helye ezeknek az órákna is. És akkor jöjjön az utolsó jelenleg kész vintage Tissot-m, egy Tissot Visodate Seastar, acél tokban. Van még két készülő Tissot-m.
Donornak vettem ezt az Exita Spora órát, a korábban feltett Berg Parat 2-s indexét kicserélni. De eddig még nem volt szívem szétszedni, mert azon kívül, hogy hiányzik az egyik index, nincs semmi baja. Lehet egy újabb donort kell túrnom.
Érdekes, hogy a csupasz réz tok még ennyi idő után sem oxidálódik! Érdekes, hogy ezek a viszonylag nonem gyártók is milyen szép órákat tudtak csinálni. Sok ilyen elsűlyedt gyártó van, az én Sully-m is ilyen. Azok is tokoztak sokféle szerkezetet, de nagyon kevé fennmaradt példányt találni Henry Sully angol órásmester példányaiból. Majd én is rakok még fel ilyesmit, de előbb végig megyek a Tissot vonalon. Van még egy Camping.
Szó szerint egy kacatos ládából túrtam ki az Ecserin. Csodák-csodája működött. Napokig nézegettem a belsejét, (előtte nem sok órát láttam kibontva). Kutattam a neten, mint az őrült, hátha találok valamit a "Titanic"-ról, mint óráról. De természetesen semmit sem találtam. Még Ranfft Úrnak is írtam első nekibuzdulásomban, hogy milyen óra, milyen szerkezet ez? Magam sem hittem igazán, hogy válaszolni fog és mégis kaptam választ.
Akkor tudtam meg, hogy ez egy Judex(Sefea) 127-es szerkezet. Az óragyár meg ugye elsüllyedt, mint a... (olcsó poén).
Vagyis igazából értéke csak számomra van, mert én vakartam ki a koszból.
Azért az érdekes róla, hogy a tokja réz, nincs rajta bevonat. Hogy ez eredetileg ilyen lett volna-e vagy leszedték róla a megkopott aranyozást, azt nem tudom. Mindenesetre frissen polírozva egészen jól mutatott.
Azóta találtam még pár darab Titanicot, mindet más szerkezettel, szerintem az sem biztos, hogy a gyártójuk ugyanaz volt. Azért van még egy szép példányom belőlük, meg fogom mutatni.
