Ezt a topikot a Magyarországon, magyar emberek által kitenyésztett nemes és fenséges Zengő tyúk fajta tiszteletére hoztam létre.
Legyünk büszkék rá, hogy nekünk magyaroknak is van egy stabilnak mondható, az európai hírnév felé haladó tyúkfajtánk! Szívesen látok és várok szeretettel és kellő tisztelettel itt minden tyúkmániás, vagy egyszerűen csak a tyúkokat szerető embert.
Szia! Köszönöm szépen az nagyon szuper lenne! igen a csibe szerintem is jobb! és Monor legalább eljutok megint a vásárba ugyis csak egyszer voltam ha az idöpont is akörül lenne! na de majd megbeszéljünk még!
Én is tavaszra tervezem egy zengő csapat beszerzését, ha Tibiék járnak erre, akkor csibe formájában, ha nem, akkor én lemegyek tojásért. Persze én is amellett vagyok, hogy jobb lenne a csibe... Én monori vagyok, `csak` 145 km-re vagyok tőled. Ha gondolod, és ha megyek tojásért szívesen elhozom a tiedet is. Persze messze még a tavasz, bőven lesz idő megbeszélni.
Jó nyomon jársz az összefogással, volt már rá példa idén. Tőled messzebbről jöttek az Alföldről és 3, vagy 4 helyre is vittek tojást, azaz egy megbeszélt helyen adták át. Tud ez működni :)
De még az is benne van a pakliban, hogy Mi visszük el a tojásokat, vagy napos csibéket a környéketekre, ha esetleg annyi rendelés lenne. Ahogy mondod, messze még a tavasz.
jajj láttam!! hát a 2. 3. képen ( tudom, hogy ugyanaz a tyúk) csupasznyakú tyúk hát az hűűűűű meg haaa!!! a csibe igen százszor jobb lenne de az a gond, hogy cirka 346 km-re vagy innen (Mezőkövesd) tehát necces de majd még alakul valahogy hisz a tavasz még messze van!
Kopasz nyakúak és búbosok teljesen el vannak különítve. Azok nemesítése jelenleg is zajlik. Még néhány évre szükség van, hogy teljesen olyanok legyenek, amilyennek szeretném őket. Bár, már most is "ott vannak a szeren", ahogy azt nyilván láttad már a képeken is itt a fórumon. Ám még messze nem tökéletesek. Célom a Baranyai Zengő kopasz nyakú,- búbos vonalának kialakítása, stabilizálása. Tőlük is lesz tenyésztojás eladó tavasszal.
Természetesen megoldható a postai tojásküldés, ám nagyon nagyon nem javaslom. Gusztustalanul drága lett a postaköltség!!!!! Már többször írtam erről itt a fórumon. Vegyünk alapu 40 db tojást. Ára 70 Ft/db, azaz 2.800 Ft. Postaköltség 3.600.-, törékeny felár 50%, azaz 1.800.-. Tehát mindösszesen utóvéttel kifizetsz 8.200 Ft-ot! És komoly esélyed van rá, hogy útközben akár a felét is összetörik, bármenyire is csomagolom be gondosan. Mit gondolsz, ezek ismeretében is szeretnél postán tojást? 60 tojástól felfelé meg már szinte horror a postaköltség.
Csupán érdekesség képpen. Napos csibék ára 150 Ft. 40 db esetén ez 6.000 Ft. És nincs tojástörés, nincs hibásan működő keltető, nincs tojásba fulladt csibe, nincs fiatlan tojás. Van viszont 40 db egészséges kis pelyhes csibe. Félre ne érts, nem akarlak minden áron lebeszélni a keltetésről, hiszen az a legnagyobb élmények közé tartozik.
Gondold át és ahogy írtad is, tavasszal visszatérhetünk rá :)
A gratulációt pedig hálásan köszönöm, tényleg jól esik.
Szia! Minél többet nézem a képeket annál biztosabb vagyok benne, hogy a tavasszal vennék tőled tojást postai úton ha megoldható! Jaaa és gratulálok hozzájuk ezek Isteniek! és még valami nekem jó a csupasznyakú bóbás vegyes tojás is ! De erre majd tavasszal visszatérhetnénk!! :D
Szántam rá időt és 2x végig néztem. Élelmiszerbiztonsági, élelmiszeripari szakember vagyok. Rengeteg mindent láttam már. De olyasmit, ami a filmben van, azért még nem. Ám az idő mindent megold. A pénz nagy úr, meg a hatalom is. Sajnos idő kérdése mikor vár ránk is ez a sors. És miután bárki is végig nézte a filmet, gondolja át mennyi minden áramlik be Európába, így Magyarországra is Amerikából....... Többek között, gabonafélék, szójafélék tömkelege......
5 hónaposak lettek. Amint valamennyi folyamatosan tojni kezd - még kb. 2 hét - kiengedjük őket a birtokra. Kb. 1.000 négyzetméter gyümölcsfás zöld területük van. Január végén különítem el őket színenként. Onnan kezdve a szezonális tenyészidőszak befejeztével, jövő év június végétől mehetnek ki ismét a szabadba.
Nem akarom kétségbe vonni az állatorvosotok szaktudását, de a bénulás más kórnak is lehet a jele. Marek esetén általában az egyik felükre bénulnak le, az esetek zömében a bal felükre, Nem tudom miért. Mikor levágtad a tyúkokat találtál rajtuk világos- lapos, hólyag szerű hegeket, daganatocskákat? Mert, ha igen, akkor tényleg Marek.
A kóros szelén hiány is okozhat bénulásos tüneteket, sőt máj,- és szív problémákat is.
Kikelés után kb. 24 órával kapnak először enni a csibék. Inni már kelés után 12 órával kapnak. Addig ugyanis száradnak, mert roppant fontos, hogy tőkéletesen megszáradjanak. Keltetőből viszonylag hamar kiszedem őket, már félszáradt állapotban. Kiscsibéket együtt, latakarva szárítom egy "rongyokkal" kibélelt dobozban. Miután valamennyi kikelt, leitatom őket szalmonella, gumboro és marek ellen. Utána kerülnek a csibe nevelőbe. Ennek a falai és a padozata is oltott mésszel kezelt.
Első 2 nap kamillás vizet kapnak, utána sima vizet. 2 hetes korukig aztán mást nem adok nekik, mint azt a magas tápértékű és vitamin tartalmú "egyen takarmánykeveréket", amit az idősebb növendékek és a felnőtt tyúkok is kapnak. Itt a fórumon pár hozzászólással előbb már írtam a takarmánykeverékről és a tartalmáról is. 5 hetes koruktól kapnak szemes búzát, kukoricát, napraforgót is. Tört és egész szemeket vegyesen. 2 hetes korukban megkapják az első e vitaminos szelén adagjukat 4 napos kúra formájában, amit aztán életük végéig kapnak havonta egyszer 4 napig. Továbbá ilyenkor már adok nekik tyúkhúrt, vagy, ha az nincs, valami zsenge zöldet, amit éppen találok. Itt arra kell nagyon ügyelni, hogy tökéletesen száraz legyen, mert különben fosni fognak, nem is kicsit. 2 és fél hetes korukig hetente egyszer cserélem alattuk az almot - fenyő forgács -, utána 7 hetes korukig hetente kétszer. 8 hetes korukban kikerülnek a nevelőből és a nagyok mellé kerülnek az egyik boxba. Itt már forgács és szalma vegyesen az alom.
Naposcsibék hőigénye magas. 2 hetes korukig 30-32 fokos meleget kell nekik biztosítani. 2 hetes koruktól 28 fok körüli hőmérsékletet egészen 5 hetes korukig. Innen kezdve már csak arra ügyelek, hogy ne fázzanak.
Mind e közben pedig 2 hetes koruktól tavasszal, nyáron és ősszel, mikor jó idő van kint,- elég meleg és sok zöld, egy erre a célra kialakított nagy, nyitott tetejű dróthálós ládában kiteszem őket legelészni.
Szia.Bocsi a korai zavarásért.A tyukjaimról annyit hogy az állatorvos monta hogy az merthogy lebénulnak meg az eggyiknek var volt a csőrénél.Ugyhogy tegnap abriktoltam őket.11 paraszt és egy gyönyörü brahma tyúk,hát ez van.Eddig énetettem őket most ők etetnek minket.Nállad mijen eljárásokon esnek át a kiscsibék miután kikeltek.Szeretném a lehető legjobban csinálni,de szakirodalom nem mindig válik be,ettől a tapasztalat többetér.Ezért fordulok hozzád,neked több tapasztalatod van mint nekem.Erre a Jászságban főleg itt mifelénk maguknak valóak az emberek.Maguknak mindent másnak semmit.
kb. 80 négyzetméter, 3 box és 2 folyosó van benne. Ezek kiszolgáló folyosók. Ami a képeken nem látszik, tartozik hozzá egy kiszolgáló helyiség - kb. 20 négyzetméter, egy naposcsibe nevelő helyiség - kb. 7 négyzetméter és egy állatorvosi kezelő,- boncoló helyiség.
Ha valóban felütötte a fejét a Marek, akkor ott már semmi sem fog segíteni, ugyanis nincs ellene gyógymód. Megelőzni lehet prevenciós leoltással.
Biztos vagy benne, hogy Marek? Tutti, hogy az?
Mert ha igen, az összes baromfid megfertőződik és még a környezetük is fertőzött lesz.
Tehát, ha valóban az, akkor attól tartok ugrik a teljes állományod.
Íme némi ismertetés a Marekról:
Kóroktan
A betegséget a herpeszvírusokhoz tartozó kettős-szálú DNS-t (örökítőanyaga: dezoxi-ribonukleinsav) tartalmazó, burkos vírus okozza. Kettő szerotípusa (immunológiai módszerrel történő tipizálás alapján) közül az egyik (1-el jelölt) felelős a betegség kifejlődéséért, a másik (2-el jelölt), ill. a pulykában előforduló herpeszvírus nem betegít. A pulyka herpeszvírusa mégis jelentős, hiszen az 1-s típussal meglévő szerkezeti rokonsága miatt a betegség ellen védő vakcina készítésére alkalmas (ld. később).
Mivel az 1-es szerotípusú vírustörzsek betegítőképessége is különböző, így az általuk okozott kórképek (daganatos, idegrendszeri, stb.: ld. a Kórfejlődés c. részt) is különböznek. A kórokozó igen ellenálló: levált hámpikkelyekben akár több mint 1 évig, az alomban 4-5 hónapig is fertőzőképes marad. A konvencionális (pl. klórtartalmú szerek, formalin) fertőtlenítőszerekkel viszont jól elpusztítható.
Noha a vírust pulykából és néhány egyéb madárfajból is sikerült már izolálni, természetes körülmények között csak a házityúk faj egyedeit betegíti meg.
Járványtan, kórfejlődés
A fogékony madarak fertőződése a vírushordozó társaiktól közvetlenül vagy közvetett úton következik be.
Az állatokba közvetve elsősorban belégzéssel kerül a vírus, de a fertőződés takarmánnyal, ivóvízzel szájon át is bekövetkezhet.
A csirkék életük első 2 hetében a legfogékonyabbak a fertőzésre, a 8 hetes életkor utáni fertőzés viszont már nem jár klinikai tünetekkel.
A fertőződést követő 2-3 hét múlva a madarak többnyire már tartósan (akár életük végéig is!) ürítik a vírust, azaz fenntartják a fertőződés lehetőségét az állományban. Eközben vérükben a specifikus ellenanyagok is megjelennek.
A tartós (élethossziglan) vírushordozás és -ürítés, ill. a vírus igen jó ellenálló-képessége miatt minden olyan udvar, telep vagy tartási hely potenciálisan fertőzőnek tekinthető Marek-féle betegség szempontjából, ahol korábban tyúkállományok megfordultak vagy jelen vannak.
A kór terjedésében a vírushordozó állatokon kívül nagy szerepe lehet az ún. ragályfogó tárgyaknak is (pl. ruházat, ketrecek, tojásszállító dobozok, trágyával szennyezett eszközök, járművek, stb.).
Tünetek
A vírus betegítőképességétől, az első fertőződés idejétől, az állomány genetikai rezisztenciájától (örökletes ellenállóképességétől), az állomány higiéniai helyzetétől, az ivartól (a tojók, jércék fogékonyabbak) és az általános ellenálló-képességtől függően a betegség elhúzódóan vagy heveny módon zajlik le.
A heveny, daganatos kórforma esetén a lappangási idő 4-16 hét, de ritkán még több idő is lehet. Ilyenkor az állatok étvágytalanok, bágyadtak, olykor hasmenés is megfigyelhető. Az idő előrehaladtával lesoványodnak, tarajuk sápadttá, ill. „fonnyadttá” válik, és a betegség kezdetétől számított néhány hét múlva elhullanak. A megbetegedett és elhullott madarak bőrén-bőrében gyakran láthatók puha, helyenként összefolyó, lapos daganatok.
Ismeretes a betegségnek 3-6 hetes korú csirkékben jelentkező, gyors elhullással, ill. esetenként vérszegénységgel járó formája is.
A klasszikus, túlnyomórészt idegrendszeri kórforma szórványos, elhúzódó betegség képében jelentkezik, többnyire a 6-12 hónapos életkorban. Egy-egy állományban egyszerre kisszámú állat betegszik meg, ill. hullik el, de hétről hétre, hónapról hónapra újabbak társulnak hozzájuk. Ekkor a megbetegedett állatokon bágyadtság, a fej oldaltartása, mozgászavarok, inkoordináltság, majd (többnyire egyoldali) láb- és szárnybénulás figyelhető meg. Görcsök, kényszermozgások ritkábban jelentkeznek.
Gyógykezelés
A beteg állatok gyógykezelése kilátástalan és értelmetlen, csak a helyesen megválasztott védekezési stratégiák hozhatnak megfelelő eredményt.
Védekezés, megelőzés
A kórokozó széles körű elterjedtsége miatt a betegség elleni általános védekezés (tojáshéj-fertőtlenítés, a kiváló keltetői higiénia, a ragályfogó tárgyak fertőtlenítése, ill. megsemmisítése, a fogadóistállók alapos portalanítása, fertőtlenítése) a specifikus védekezéssel (a naposcsibék vagy a tenyésztojások aktív immunizálása) együtt biztosít megfelelő védelmet.
Az aerogén terjedés megakadályozása érdekében kerülni kell a (fogékony) naposcsibék és a (potenciálisan tünetmentes vírushordozó) idősebb állományok egy légtérben, egy tartási helyen való tartását. Az istállók túlnyomásos rendszerű szellőztetése, a levegőszűrők beépítése nagyon hatásos általános védekezési mód.
A Marek-féle betegség vírusával szemben genetikailag ellenállóbb vérvonalak kevésbé érzékenyek a fertőzésre, vakcinázásuk eredményesebb, így a betegség kártétele is mérsékeltebb az ilyen állományokban.
A betegség elleni aktív immunizálást a keltetés 18. napján vagy napos korban még a keltetőben el kell végezni. Erre a célra az 1-es típusú vírusok gyengített törzseit, a 2-es típusú, valamint a pulykaherpeszvírus törzseit lehet felhasználni. A két előbbi sejthez kötött formában, az utóbbi szabad formában tartalmazza az élő vírusokat. Mivel a kielégítő védettség csak a vakcinázást követő 7-8. napra alakul ki, ezért a fertőződés elkerülésére a csibék első élethetében különösen ügyelni kell. A passzív (anyai eredetű) szikvédelem és a vakcinásos aktív védelem a kórokozó megtelepedését nem, de a tünetek kialakulását megakadályozza, tehát az általános védekezés (higiéniai szabályok betartása: ld. előbb!) ilyenkor is elengedhetetlen. Az újabban felfedezett, rendkívül virulens (erős betegítőképességű) vírustörzsek a passzív szik- és a hagyományos vakcinás védelmet áttörhetik, ellenük csak az ilyen nagy virulenciájú törzsekből készült vakcinákkal lehet eredményesen védekezni.
Közegészségügyi jelentőség
A Marek-féle betegség vírusa az emberre és egyéb háziállatokra nem jelent veszélyt.
Szép jóestét.Segitségedet szeretném kérni.Ha tojogatnak már a jércéim és ugynézki hogy felütötte fejét nálam a marek virus akkor ijenkor mit tegyek.Oltassam be öket.Ezzel menthetem a menthetőt vagy vágás a vége.Légyszi ha tutsz valamit hogy okosabb legyek akkor segits.Előre is nagyon szépen köszönöm.
