. A hadügyminisztérium november 8-án leszerelési rendeletet adott ki, egyben új magyar hadsereg felállításáról is szólt. Linder Béla aki a Károlyi-kormány első hadügyminisztereként még a közös hadsereg leszerelését siettetve hangoztatta elhíresült kijelentését: Nem kell hadsereg többé! Soha többé katonát nem akarok látni! A hadseregszervezésben járatos, háborús frontparancsnoki tapasztalatokkal rendelkező Szurmay Sándor tábornokot, korábbi honvédelmi minisztert Károlyi utasítására letartóztatták, és internálták.[4] Károlyi az antant óhajának engedelmeskedve hasonlóan járt el a Budapesten át hazatérőben lévő August von Mackensen német tábornaggyal is, a Balkán-hadsereg parancsokával, aki Erdély felszabadításában játszott szerepe miatt a magyar lakosság körében nagy népszerűséget élvezette. Mackensent a magyar kormány letartóztatta és kiszolgáltatta az angoloknak. A hadsereg leszerelését szorgalmazó Linder Béla hadügyminiszter, majd az ő harmadik utóda, Böhm Vilmos, valamint Stromfeld Aurél hadügyi államtitkár meg is kezdték az hadsereg újjászervezését, elrendelték a toborzásokat is, de ez lassan és akadozva haladt. A magyar egységeknek december végén francia megfigyelők szerint katonai szempontból semmilyen értékük nem volt.
Frontról hazatért katonák esküdnek fel a győztesőszirózsás forradalomra és frissen alakult kormányára
Károlyi pacifista és wilsonista politikája jegyében attól tartott, hogy a katonai ellenállás rontaná Magyarország esélyeit a háborút lezáró békekonferencián: a konvenció megsértése miatt ismételten tiltakozott, de az antant jóindulatában és az etnikai határok Woodrow Wilson amerikai elnök által meghirdetett elvében bízva, illetve használható és lojális hadsereg hiányában a határok fegyveres védelmére nem adott utasítást. Ezt a politikát Kolozsvár1918. december 24-i román megszállása után kezdte felülbírálni
"Károlyi ezt követően, huszonhét évi emigráció után 1946. május 9-én érkezett haza, azzal az elhatározással, hogy pártokon felül álló politikus marad. Ez azzal járt, hogy nem juthatott jelentősebb szerephez, mert a pártok politikai alkut kötöttek a fontos hatalmi pozíciók paritásos elosztásáról. Rákosi Mátyással, a kommunista párt vezetőjével, majd más politikai pártok képviselőivel folytatott tárgyalásai után végül a párizsi magyar követség vezetését vállalta el 1947 augusztusában."
"Oszt itt valamelyik olvtárs asztat tanálta mondani, hogy mert Sztálin megvédte. Jó! De miért kellett volna megvédenie, és miért is védte volna meg egy potencionális velejéig kommunista ellenes politikai ellenfelét? Na persze a hülyeség nem ismer határokat. Meg a komcsi történelemhamisítás sem. :-((( "
Hogy is van ez? Tehát a komcsi történelemhamisítás szerint Sztálin nem is volt kommunista, hiszen megvédte egy "potencionális" velejéig kommunistaellenes politikai ellenfelét!DDD
Ezt miért kevered ide? Talán ez a térkép van a matricákon? Mert még én ilyen térképet nem láttam matricákon. Akkortájt egyébként sem beszélhetünk klasszikus értelemben vett határokról. Ilyen alapon rómának adhatod Magyarország nagy részét is.
Hát ez szerintem így önámítása a magyar történelemnek és a kiegyezés pozitív szerepének is. Magyarország valóban nem volt önálló, de minden felelőség Magyarország vállán volt. Ezt kritizálták egyesek a kiegyezéskor. Ha nincs kiegyezés, a magyarok ugyanolyan helyzetben vannak, mint mondjuk a csehek és ma Erdély egy része és a Felvidék déli része Magyarországhoz tartozna, mert Magyarország nem lett volna vesztese a háborúnak. Igaz Nagy-Magyarország úgysem létezne, mint ahogy nem is létezett valójában, hiszen Habsburg terület volt.
Szerinted miért állította le 70%-os "készültségben" a zsidódeportálásokat Horthy ? Valszeg fülébe jutott, hogy a háború után ezt nemigen úszhatja meg, ráadásul a szövetségesek normandiai partraszállása különösen "élővé" tehette ezt a fenyegetést...
Ráadásul a győztesek közé tartozott, hatalmas hadsereg állt a háta mögött, és övé lett Kelet-Európa. Ráadásul akkor még az sem tisztázódott hogy hol lesz birodalmának határa...ezek azért nyomós érvek.
Gyakran elhangzik az a feltételezés, hogy Horthyt egyedül Sztálinnak köszönhetően nem büntették meg. Ebben azonban csupán annyi igazság van, hogy Sztálinnak sem volt oka őt háborús bűnökért felelősségre vonni.
