ha nem akar az egyén meghalni, alkazmazkodnia kell, akkor pedig a dolgozók nagyobbik része nem tud emberhez méltó életet élni. a munkához nem jutókról ne is szóljunk inkább semmit.
Lehet ezt ebből a szempontból tárgyalni, bár nem erre gondoltam.(az általánosítás pl eléggé zavar bölcsészként, és egyébként abban biztos vagyok, hogy még a nyugdíjbavonulásom után is lesz munkám)
Igazán az érték-megőrzésre gondoltam. (nem a pályaudvarira)
Olyan értelemben igazad van, hogy a bölcsésznek jól fizető állása nem lesz, így fogyasztani sem tud majd. Vannak szükséges és hasznos humán tárgyak, pl. nyelvoktatás. Ugyanakkor lassan axióma, hogy a bölcsész diplomát nem értékeli sokra a munkaerőpiac.
bizonyos értelemben a humán tantárgyak ellentétben állnak a jelenlegi társadalom igényeivel.
pozitív szemlélet, dinamikusság, rugalmasság, a fennálló rend elfogadása----irodalom, filozófia, művészetek stb. nem igazán ezekről szólnak, nem ebbe az irányba lökik az embereket
a történelem alapos tanulmányozása meggyőz az emberi faj visszataszító voltáról és tanulásképtelenségétől.
ráadásul, mivel a történelem nagyrésze már halott emberekről szól, arra is állandóan emlékeztet, hogy az élet egy rövid, lényegében értelmetlen és céltalan valami, szintén a történelem tanulmányozása során látható, hogy sokaknak csak felesleges kínlódás és elnyomás volt még ez a rövid létük is.
a történelemtanulás igazi haszna legfeljebb az, hogy meggyőzi a fiatal egyént hogy ne legyen utóda.
Az urizáljon extra műveltséggel, akinek azért megvan a vagyona is hozzá.
Nos, amikor igy gondolkodnak emberek, akkor lenne éppen a legnagyobb szükség a műveltségre és annak terjesztésére. Sokkal, de sokkal nagyobb szükség, mint a legújabb formatervezett mobiltelefonra.
A profán válasz az, hogy akkor nem lenne annyi munkanélküli. Az urizáljon extra műveltséggel, akinek azért megvan a vagyona is hozzá. Azért indult a topic, mert bölcsész diplomával nehéz elhelyezkedni és jól keresni, ugyanakkor mérnökből meg hiány van. Ez már így van több mint egy évtizede, de nem sok változást látni. Kint vagyunk a világpiacon, a versenytársainkkal versenyezni kell. Ez van.
Szerinted hogy néz az ki, amikor egy "humán" vagy egy "művész" nem "lóg". Ezt Te hogyan képzeled el? Mit csinálnak olyankor? Kapálnak?
Egyetem=bulizás: ezt csak azok gondolják, akik nem jártak oda.
Én ki nem állhatom az orrukat fennhordó ún. értelmiségi sznobokat, de azért az is vicces, amikor valaki abból akar erényt kovácsolni, hogy nem tartozik egy klubba.
Esetleg ha nem arra hajtanák a népet, meg tanitanák a gyerekeket, hogy csak az az érték, amit fel lehet falni, vagy bele lehet ülni, vagy lehet vele telefonálni stb., akkor talán a műveltség is piacképes lenne.
Szerintem arra kell embereket képezni, amire kereslet is van. Jelenleg kicsit túlképzés van humán szakemberekből. Sőt, egyesek odáig mennek, hogy nem is kell, hogy piacképes legyen az a diploma, elég, ha műveltnek nevezhető az illető.
A művészet is "termelés", mert emberi igényeket elégít ki. Ugyanúgy, mint a pék. A különbség annyi, hogy a művészetről könnyebb lemondani, ha megszorul valaki.
Nem is erről van szó. Hanem arról, hogy azoknál a cégeknél, ahol bölcsészeket vesznek fel mérnökök helyett, tulajdonképpen nem is folyik igazi mérnöki munka.
Kétlem. Gépészmérnök és mérnök-közgadász végzettségem van, mégis, karrierem fordulópontjaihoz nem fértem volna hozzá de facto anyanyelvi angol, és folyékony német nyelvtudásom nélkül. Egész egyszerűen nem kaptam volna lehetőséget, amit utána természetesen szaktudással és rátermettséggel tudtam kihasználni, de lökheted a szaktudást és talpraesettséget, ha megrekedsz a hierarchia alsó szintjein. Gyakorlatilag az összes felsővezető, akit ismerek, legalább angolul vagy németül, de inkább több nyelven tárgyalóképes. Így is van ez rendjén, a színvonalas nyelvtudás is a polgári értékek közé tartozik. Nem is értem, hogy lehet erről egyáltalán vitázni, hiszen középkategória feletti karriert nyelvtudás hiányában csak kevesek fognak megfutni.
A nyelvszakos tanár képzés a bölcsészképzésnek meg nem kérdőjelezhető fontosságú területe.
A diploma nem minden. A diploma csak egy alap, amely arra ad lehetőséget, hogy a gyakorlati életben, a gyakorlatban képes legyen valaki alkalmazni a megtanultakat.
Aki ebben nem képes rugalmas lenni, az tényleg nehezen fog munkát találni. Így fordulhat elő, hogy sokszor az egyetemen kiváló hallgatók időnként kevésbé sikeresek az életben, mint azok, akik esetleg a tanulmányi eredményeikben ugyan gyengébbek voltak, de az alkalmazkodó képességük jobb.
Ez minden fajta diplomára érvényes. Hozzátéve, hogy a minél sokoldalúbb tudás, sokkal több lehetőséget is hoz majd az nagybetűs életben. Pl. minden magasfokú nyelvtudás nagyságrendekkel jobb lehetőségeket hoz. Tehát megéri nyelveket tanulni.
A mérnöki tudás egzakt. Magtanulod, tudod és nincs kec-mec. Onnantól fogva, már sok gondod nincs.
Hát éppenséggel nem. Különben nem fordulna elő, hogy egy "csapnivaló" magyar mérnök pl. Németországban megtáltosodik. A mérnöki munka 90%-a a kompromisszumok keresése az adott környezetben.
( Vagy pedig nem mérnöki, hanem szak- és technikusi munkára gondoltál, amit ma már "mérnökök" végeznek szakmunkások híjján.)
