Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
majdnem*: a fegyveres topikokban továbbra sem javasolt (értsd: engedett) a politikai eszmék futtatása, agitálás, győzködés! Ilyenekre ott van a politika fórumcsoport. Köszönjük megértésed!
Úgyhogy amikor a gyerekeim születtek, "kikérőt" kellett kérnem a római egyháztól, hogy NE az apa (és a szokás) jogán római katolikusok legyenek, hanem görög-katolikusok, a család dorogi hagyományai okán.
Valahogy a bizánci mise-rend is barátságosabb szerintem.
A római - és ez nem bántás - ridegebb, hidegebb, tekintély-parancsolóbb.
Ez építészetileg is meglátszik egyébként.
Elég összehasonlítani a római stílusú katedrálisokat a keletiekkel.
Nekem emberközelibbek.
A kölni Dómba betérve elfog egyfajta félelem, megilletődöttség, a kicsinység érzete.
Tudom ez volt a cél...
A "miénk" otthonosabb, közelibb.
Persze ez abszolút szubjektív, senkit nem akarok bántani vele.
A képeken NEM római katolikus pap van amint pászkát szentel.
Egyrészt a római szertartásrend NEM szentel pászkát Húsvétkor, se máskor. Másrészt sose mondtam ilyet.
A nyelvhasználat, meg a többi:
A görögkatolikus vallás magyar földön volt honos, nem a szlávoknál. Ott görög-keleti van a mai napig is. Ők ott nem a Pápa fennhatósága alá tartoznak, hanem Bizánc alá. A görögkatolikusok viszont a Pápa alá.
Hogy ma az a terület az ukrán állam része - az sajnos igaz, de attól még magyar volt, van és lesz.
Ahogy Erdély sem román, csak neked...
Tehát ott SOHA nem miséztek semmilyen szláv nyelven a magyarok, hanem GÖRÖG-ül. Ungvárnak engedélyezte ugyan Róma, hogy az ottani román és a szláv hívőknek, hogy ószláv és román nyelven misézhessenek, de a magyart akkor még nem, nekünk maradt a görög.
Ráadásul mi nem is Ungvár, hanem Munkács alá tartoztunk.
Mikor elegendően sok hívő volt már itt Hajdúdorogon, akkor a hívők gyalogos zarándoklatot (1900) tartottak Rómába, ahol kieszközölték, hogy Hajdúdorog önálló Püspökséget alapíthasson és magyarul misézhessen.
Erre az engedélyt 1912-ben kaptuk meg. 13-ban iktatták be az első dorogi püspököt, Miklósy Istvánt.
Dudás püspök csak ezt a több évszázados folyamatot "koronázta" meg 50 évvel később a római magyar nyelvű miséjével.
Megjegyzendő, hogy ebben a kérdésben a nyakas helyi nép még Rómával, sőt Mária Teréziával (aki épp latinul akart miséztetni) is szembement, és már az 1600-as években magyarul miséztek, énekeltek azok a hajdúk, akiket Bocskai betelepített. Román tagegyházat is alapítottak ide a hatalmasok, de érdeklődés hiányában elhalt a dolog, pedig még oktatták is rövid ideig emiatt a románt az iskolában.
Csak román nem volt hozzá...
A miserendben ma is vannak részek, amelyeket versszakonként elmondanak ógörög nyelven, majd magyarul is.
A város már a kőkorban is lakott lehetett, első írásos említése 1301-ből való. Aztán jött Bocskai meg a hajdúk - és hozták magukkal a Bizánci hatást, szabad Hajdú-város lett és maradt máig szellemében.
(Speciel én Pesti vagyok, Kispesten kereszteltek, római katolikusként. Viszont 50 éve ott esz a fene...
Ott nősültem, laktam-lakom félállásban, ott neveltem zömében a gyerekeimet, házam, földem van szóval tiszteletbeli dorogi vagyok.)
Ő "csak" cipeli a kellékeket. A gk. Roma és papa alá tartozik , hiatalosan ogörög nyelven mehet a liturgia (hallgatólagosan magyarul is elfogadott). A papsága lehet nős - de csak egyszer- özvegy stb.
A zsidó pászka olyan lapos, hirtelensült, keletlen, ízetlen. A gk pászka meg édes kalács, meg ami kell hozzá.
Színes a világ. Gondolnád hány bejegyzett vallás, felekezet van magyarországon? Nehéz eligazodni, pláne a nem gyakorlónak. A süveg, -ilyen van a püspökön.
El szoktad olvasni, hogy miket linkelsz be? Görögkatolikus Húsvét - Hajdúdorog. Arról nem is beszélve, hogy római katolikus papnak nem ilyen a tökfödője, mint a szenteléskori papnak. A másik, hogy a görög katolikus liturgia nem magyar nyelven volt mondva. Igaz, hogy a római katolikus egyház része a görög katolikus egyház
Még egy megerősítés Szabolcs vármegye vonatkozásában, hogy a végleges megoldást Dudás Miklós püspök úr római szereplése hozta meg. A magyarországi görög katolikusok kiemelkedő egyénisége volt a szabolcsi származású Dudás Miklós püspök, aki 33 esztendeig állt a Hajdúdorogi egyházmegye élén. XII. Pius pápa 1939 tavaszán nevezte ki az egyházmegye püspökének. A püspök nagy műveltségű, sok nyelvet beszélő egyházi vezető volt, akinek egyháztörténeti jelentőségű cselekedete, hogy 1965. november 19-én Árpádházi Szent Erzsébet ünnepén felkérésre a római Szent Péter bazilikában a II. Vatikáni Zsinat előtt először mondott magyar nyelvű bizánci szertartású szentmisét. Dudás püspök a Zsinat záró üléséről hazaérve tájékoztatta a papságot az eseményről és körlevelében így fogalmazott: „Véget ért a magyar liturgiáért századokon át folytatott munkánk és küzdelmünk kálvária útja. Most teljesült be az, amire őseink századok óta vágyakoztak, most érlelődött be a reményeink legszebb gyümölcse.” A püspöki tájékoztató óta a papság a szent liturgiát teljesen magyarul végzi.
Nem is értem, hogy miért utálod az ukránokat, amikor ők is a vallásodat gyakorolják. Arról nem is beszélve, hogy nemrégen még szláv nyelven imádkoztatok. Ilyen kalácsot mi is ettünk szentelés nélkül húsvétkor, de az echte pászka/macesz az másképp néz ki. Ez csak azért érdekes, mert a ti verziótok kelesztett tésztából van.
A pászka alatt van só, a tojás, egészben főtt sonka, töltött hús, vaj, esetleg sárga túró (nálunk az kimarad, mert csak én eszem meg, más nem).
Lehet még más is, bocs, én csak cipelem, a nej pakolja.
Dorogon annyi ember szentelteti a kis kosarát (Hajdúdorog a görögkatolikusság Vatikánja), hogy két helyszínen, két-két misén szentelik, de a kosarakkal teli a templomkert, színültig. Az utcán is állnak a családok, a kosár bent az udvaron, a fűben.
Péntektől a templomot (a sírt) Krisztuskatonák, fiatal legények, váltásokkal, őrzik a mai napig is hétfőn reggelig. Nagy megtiszteltetés ebben részt venni.
Igen, készül pászka, és természetesen szentelve is van.
Ez nem a zsidó pászka. Tudtommal az a sietség okán kelesztetlen tészta volt.
Emez inkább kalács.
A hajdúdorogi Egyház oldalán megtalálható a hivatalos recept, a vallási jelentőségű, ezért "kötelező" díszítőkkel.
Krisztus sebeit szimbolizálja, meg egyebek.
Nem nagyon édes, ezért jó a húsokhoz, sonkához is.
Sok egyébbel együtt kerül egy kosárba, amit egy évben csak egyszer, Húsvétkor használunk. Rá fehér teritő, mellé Tokaji bor, kiöntve, a húsvéti tartóba.
Majd reggel kiteszem a fotót.
Szép, érdekes hagyomány. Érdemes megőrizni.
(még a morzsákat sem szabad kidobni, a maradékot az állatnak adni. össze kell szedni, és a tűzre vetni)
