Ez sajnos teljesen igaz. Csak a konténerben láttam embereket, meg amikor fotóztam akkor a biztonsági őr érkezett meg autóval. Igérték a májusi szerződéskötést. Mivel lassan július már, majd rákérdek hogy akkor most hogy állunk......
A Thököly út - Róna utca - Kerepesi út - Hungária körút közötti terület az egykori Törökdűlő nevét viseli. Területe 180 hektárra tehető, tehát Zuglónak, nagyságát tekintve, a tizedrészét jelenti. Északnyugat-délkelet irányban átszeli a Nyugati pályaudvarról Szolnok felé közlekedő vasútvonal, közúti aluljáró-kapcsolattal az Egressy és a Mogyoródi útnál. A vonalon, a Thököly útnál létesült megállóhely 1974-ig a kerület. régi neve szerint Budapest., Rákosváros nevet viselte, jelenleg Budapest-Zugló a felirata.
Törökőr neve onnan ered, hogy a török megszállás idején (150 év) huzamosabban állomásozott egy szpáhicsapat.
A Mexikói úton túl a föld nagyobbik, meghatározó részén bolgárkertészetek, néhány tejgazdaság üzemel.
Az erőteljes városiasodás a húszas években kezdődik, de a fejlődés sem a városképet, sem az épületek színvonalát tekintve nem mondható egységesnek. Földszintes családi házak, igénytelen bérkaszárnyák, másutt villák.
Az 1955-től meginduló tömeges lakásépítés a kerületnek ezt a városrészét is átformálta valamelyest, de a belső főutakkal tagolható öt egység karakterén végül is nem sokat változtatott.
Ezekkel egy időben iskola, óvoda és bölcsőde is épült, javítva az egész negyed ellátásának színvonalát. A családiházas kertekkel együtt a lakótelepi házak közötti parkok, játszóterek ezen a területen igen kellemes környezetet biztosítanak, a kertek, házak ápoltak, talán csak a színházi díszlettár hodályai tűnnek ki ebből a kellemes mintából elhanyagolt kopottságukkal.
E területről régi emlékeket idéz a Thököly út 117. hatalmas, Tallér utcáig átnyúló bérháztömbje, a mellette fekvő telken, a Geofizikai Intézet helyén a háború előtt jó egy évtizedig telente korcsolyázhatott az ifjúság.
A Mogyoródi út mentén zöld sáv vezet át a Báróczy utca s Róna utca közötti, zöldbe ágyazott sportpályák terrénurnához.
A vasút „túloldala", .vagyis a Thököly út - Francia út - Kerepesi út - Hungária körút közti, a Kerepesi út felé szélesedő sáv ismét más képet mutat. Sűrűn beépített, igen kevés a zöldfelület. Sok régi - és újabb - közintézmény, ipari és szolgáltató létesítmény található itt, a Hungária út mentén némi magassági egységet mutató lakóházsorral, több patinás közintézménnyel (Állatorvostudományi intézmények a Hungária körút-Tábornok utca közti tömbben, az Őrnagy utcai iskola, a volt Perl kenyérgyár, amelynek helyén most is - új, modem - sütőüzem működik. A terület beépítése tehát a legkevésbé sem egységes, egyes részei, főleg a Francia út környéke a rendezetlen elhanyagoltság benyomását keltik. A közelmúltban felépült iroda- és lakóházak, valamint a Hungária körútnak a városszerkezetben betöltött s előnyére változó szerepe remélhetően felgyorsít ja majd az elavult részletek felújításának ütemét.
Egy kis történet a környékről az érdeklődőknek kettő részletben.
1., - Zugló rövid története
A mai kerület helyén volt található a történelmi Rákos mezeje, amely a középkorban lakatlan, erdős-mocsaras vidék volt. Itt tartották a magyar országgyűléseket 1286 és 1540 között, és itt emelték 1445-ben Hunyadi Jánost Magyarország kormányzói méltóságába. A Rákos-patak mellett rákászok, a Városligetben vadászok tanyáztak.
I. Lipót német-római császár a területet Pest városának adományozta.
1842-ben itt kezdték meg József nádor elhunyt leánya tiszteletére a Hermina kápolna építését. A Herminamező s vele Zugló történelme ettől a naptól datálódik. A város terjeszkedésével, majd a Városliget kialakulásával a 19. században a terület homoksivatagból lassan kultúrterületté és később településhellyé vált. A 19. században - 1850 körül - jelentek meg az első villák a mai Hermina út környékén és az Ajtósi-Dürer sor elején, a többi terület azonban ekkor még lakatlan volt. A Városliget kiépítése a millenniumi ünnepségekre kezdődött meg, 1906-ra készült el a Műcsarnok és a Szépművészeti Múzeum. Megépült a híres Vajdahunyad vára és a Hősök tere. A századforduló előtt - a londoni után - másodikként Európában elkészült a Millenniumi Földalatti Vasút egy szakasza is. A mai XIV. kerületet 1930-ban jött létre.