Telex, távgépíró, távírógép: minden, ami ezzel a lassan feledésbe merülő technikával kapcsolatos. Bárkit szívesen látunk e topikban, aki valaha használta, építette, karbantartotta vagy javította, illetve persze azokat is, akiket egyszerűen érdekel a téma.
A Meteorológiánál volt belőle rengeteg. Én is vettem egyet anno de már eladtam régen. ondolom a többit kidobták ócskavasnak az Enigma titkosítókkal és más "high tech" cuccokkal együtt.
Adós maradtam a válasszal, hogy miért nem terjedt el a Dezifix B használata. Ezt a RuS saját célra fejlesztette és árulta is, készülékre szerelhető kivitelben is, de a műszergyárak nem alkalmazták. Bejött konkurrensként az N csatlakozó, amit az alkatrészgyártóktól is be lehetett szerezni, biztosan olcsóbban. A sexless (nagyon szellemes az általad használt nemtelen szó, még ne találkoztam vele ebben az összefüggésben) tulajdonságot nem értékelték eléggé a felhasználók, mert az N-nel együtt megjelentek a dugó-dugú és a hüvely-hüvely adapterek. A Dezifix B határfrekvenciája biztosan kisebb, mint az N-é, bár a RuS kijött a kisebb átmérőjű A változattal is.
A fogas végállomásánál láttam az Antenna Hungáriát 2002-ben, de nem tudtam, hogy az volt az OMK. Egy morcos biztonsági őr eltérített fényképelési szándékomtól. A torony impressív volt az antennákkal, de gondolom belül sokkal érdekesebb dolgok voltak.
Nagyon megtiszteltél, hogy csináltál egy fotót. Pontosan ezzel a fajtával dolgoztam.
Vajon miért nem terjedtek el ezek a konektorok jobban? Gondolom költséges volt az előállításuk, viszont nagyon leegyszerűsítették a szerelést nemtelenségük miatt.
Boldog ember, akinek még a konyha asztalán is ilyesmik hevernek...:))
Az Országos Mikrohullámú Központ az Antenna Hungária Széchenyi-hegyi állomása (XII: Csíz utca 2). Itt van a budapesti TV és URH gerincadó és az országos mikrohullámú hálózat központja, mint a neve is mutatja. Az Antenna Hungária honlapján nem találtam róla említést (?), de a Google segítségével ezen a néven sok képet, stb. lehet letölteni. l
Van képem, mert megtisztelő érdeklődésedre csináltam egyet.
Megjegyzem, hogy a Rohde & Schwarz a Dezifix B-ből is legalább 3 generációt gyártott az idők során, az elsőnek a belső erét lemezből készítették, a másodiknak (ez van a képen) csúszott, a harmadik palástja fel volt hasítgatva és igy rugózott.
Hozzászólásod második részéhez, kedves Attilás: Öszinte együttérzésem, hogy URH antennát hasított távonallal kellett mérjél, nem lehetett egy túl kényelmes feladat. Ha Rohde und Schwarz műszer volt, akkor netán a következő?
A FuGe készülékekhez: Én is többször megcsodáltam a precíz kivitelüket. Egyszer egy idősebb kollégám rávilágított a II. Világháború USA és német készülékei közötti egyik lényeges különbségre. A FuGE-k precíz beállító mechanizmussal, öntvény-házzal, mart forgókkal stb. rendelkeztek. Az USA készülékeket kisebb technológiai precizitás jellemzete, de nagy sorozatban gyártottak dugaszolható kvarcokat és egy széles körben elterjedt frekvenciamérőt, aminek a táblázatkönyve alapján nagyon pontosan be lehetett állítani a frekvenciát. Ez volt a BC21.
A "mostantól számok következnek", ill. "mostantól betűk jönnek" lenyomására 2 speciális kódot küld és vesz a gép. Ha ezek elvesznek útközben, akkor a betűk helyett számokat, vagy a számok helyett betűket ír a gép.
A távgépíróknak a mechanikus része nagyon különböző lehet egymástól.
Például a (K)ASR és a CR-75 egészen másképpen oldja meg az adást és vételt.
Szóval a mechanikus részéről a távgépíróknak csak olvastam, de szétszedni, megérteni nem nagyon mertem eleddig. Valami keveset azért felfogtam, azt megosztom:
Ott kezdődik a dolog, hogy egy karakter öt biten van kódolva. Ez amúgy nagyon kevés, 32 lehetőség csak. Ebből nem jönnének ki a számok és a nagy betűk sem. Ezért két kódtáblát használnak, egyet a betűknek (persze csak a nagy betűknek), egyet a számoknak és néhány írásjelnek. A kettő között váltani kell: a szóköz két oldalán van egy-egy gomb, jelentésük: "mostantól számok következnek", ill. "mostantól betűk jönnek".
A jelek az adatátviteli vonalra soros módon kerülnek, szóval egy karaktert 5 egymás követő bit reprezentál, azaz kb. 5 x 1 egységnyi ideig van szakadás v. rövidzár a kimeneten. Mindezt mechanikusan csinálták meg sokáig. No, itt jön a mélyvíz nekem.
Kb. az van, hogy mindne billentyű alatt van egy rúd, ami a gombot rögzíti, mint az írógépeken, a szóközre merőleges irányban. Ezen van 5 bevágás, annak megfelelően, hogy mi az adott karakter 5 bites kódja. Van továbbá 5 másik rúd, amelyek párhuzamosak a szóköz gombbal. Ezeket téríti ki valamelyest ez az 5 bevágás. Innentől egy másik csoda ezen rudak állapotát egyenként leolvasva a kimenetre teszi...
Visszafele még ennyire sem értem. Valahogy a bemenő 5 bitet 5 relével rögzítik, majd ezek alapján választják valahogy ki a kinyomtatandó karaktert, azaz azt, hogy az írógép melyik karja csapódjon a papírra.
Biztos lesz, aki jobban el tudja mondani, ha érdekel bővebben :)