Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Köszönöm a megerősítést! Az enyém a fűbe szállt le mindig, különböző helyeken, szóval nem nagyon kellett erőlködni hogy elérjem.
Láttam olyan lepkét is amit nem tudtam lefotózni. Olyan 2 centis szürkés molylepke-szerű jószág volt, fent röpködött több is a nyárfák ágai között. És nagyon óvatos volt, 4-5 méternél közelebb nem engedett. Lehet, hogy érdemes lenne elkezdeni lámpázni?
Én is találkoztam eggyel. Érdekes, hogy mennyire kecsesen repült, s pont olyan magasra szállt, hogy ne tudjam elérni. A második képen már kissé megtépázott, miután egy fadongóval, vagy ahhoz hasonló rovarral verekedett.
Igen, semmi kétség, ez a c-betűs. Egyébként elég gyakori faj, nyáron repülnek majd a friss példányok. A hímek gyakran egy kiugró pontot (pl. egy faágat) választanak maguknak, ahonnan szemmel tartják az arra repülő fajtársakat. Ha egy másik hím repül be, azt elkergetik, a nőstényt pedig követik és megpróbálják párzásra ösztökélni. Utána visszatérnek ugyanoda.
Kislányom találta, még hernyó volt. Megmentette, kis pohárba rakta. Ezután nemsokára bebábozódott. Múlt héten kikelt. És el is engedtük. Sehol sem találtam meg, hogy mi lehet.
Már hosszabb ideje nem használom ezt a fórumot, szinte csak véletlenül nyitottam ki.
Szívesen segítek, ha megírod az-email címedet (enyém: gergely@immun.sote.hu). A bővebb leírást e-mailben küldöm.
Ha nem annyira sürgős, el is készítem Nektek az állványt - gratis (már legalább ötöt készítettem), de most nem tudom, csak majd márciusban. Az állvány mérete 180 cm magas, 180-200 cm széles. A lepedőt nem kell varrni, klammerekkel nagyon jól rögzíthető az állványhoz.
Vettünk egy inverteres, 4 ütemű könnyen hordozható áramfejlesztőt. Itt van a képeken.
Segítséget kérnék a lepedők varrásához.
Gondolom ha egy 90x200-as és egy 200x220-as (ha vannak ilyen méretek) lepedő összevarrása elegendő. Ti hogy feszítitek ki? Oldalra merevítőnek mit használtok? Esetleg fotót megköszönnék.
A meglátásod nagyon is hasznos, mert rávilágít arra, hogy egy rendszeresen, hosszú időn át működtetett fénycsapdánál a háttérváltozókat is dokumentálni kell, ezekkel együtt lesz teljesebb a kép. Bizonyos fényre érzékeny parazitoidok számát és fajösszetételét szintén nyomon lehetne követni és biztos vagyok benne, hogy tovább finomodna az ismeretanyagunk a gazdaállatokhoz fűződő viszonyukról.
Egy éjszaka fogása valóban csak egy sima snapshot, de ha ezeket a pillanatképeket minden éjjel meglövöd mondjuk hatvan éven keresztül és összefűzöd, akkor egy monumentális filmet kapsz. Ezért emlegettem egy másik kommentemben a Rothamsted Insect Survey-t.
Köszönöm a meglátásaidat. Megértem az aggályaidat, feltételezem a bálnavadászatot a rovarok leölésével akartad párhuzamba állítani. Ugyanakkor azt fontos belátni, hogy emlősök reprodukciós rátája messze elmarad a rovarokétól, ezért használnak ma már (jobb helyeken) jeladókat, kameracsapdákat, élvefogó módszereket stb. a vizsgálatukhoz, de ebbe nem szeretnék belefolyni, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt off topic.
Dokumentáció, adatok nélkül még azt a keveset sem tudnánk a természetről, amennyit most tudunk, ezért én nem becsülném le ezeknek a jelentőségét. Az egy teljesen más kérdés, hogy a döntéshozók milyen lépéseket tesznek vagy nem tesznek az adatok ismeretében, de ez szintén nem témája a fórumnak. A pénz, a lemondás és az erőfeszítés olyan dolgok, amit az átlagember mindig mástól vár el, ha környezet- és természetvédelemről van szó, ennek az okain is lehetne elmélkedni, én viszont visszatérnék a fénycsapda témaköréhez.
Ha bővebben érdekel, hogy milyen adatokat szolgáltat egy jól működtetett fénycsapda anyaga és hogy milyen következtetéseket lehet levonni belőle, akkor ajánlom, hogy a Rothamsted Insect Survey-re keress rá, rengeteg publikációt dob ki a google, illetve egy 97-es cikket ajánlanék Detecting the effects of climate change on Lepidoptera címmel (https://link.springer.com/content/pdf/10.1023/A:1018451613970.pdf )
Lenne egy kérdésem. Egy Atalanta lepkét mentettem meg a megfagyástól. most a szobámban tartom míg felépűl. Kap vizet gyümölcsöt . Repülni nem tud még . Csinál egy furcsa dolgot. Lefele zárja össze a szárnyait néha és ugy csinál mintha meghalna. Mi az oka ennek?
Csak szeretném elmesélni, hogy felraktam a legutóbbi, szeptemberi lámpázásom eredményét az izeltlabuak.huoldalra. Nincs még 3 órája, és a 78 feltöltött találat felét már meghatározták. Hihetetlen.... Nagy köszönet nekik!
'Száz szónak is egy a vége, én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.'
Tényleg szépen nyomon követjük a klímaváltozás hatásait.
Csak az a baj, hogy ezzel csak dokumentáljuk, hogyan is tettük tönkre a földet, semmi több.
Eddig is tudtuk, hogy a modern mezőgazdaság egy élettelen holdbéli tájat alakít ki, a folyószabályozásnak hívott valami elsivatagosítja a környeztet. Hogy tarra vágjuk az erdőket, védetteket is (miközben tudjuk, hogy az idős fák is milyen fontosak pl odúban költő madaraknak, stb., stb, hogy az eső lemossa a hegyoldalban tarra vágott helyen a talajt, hogy milyen sivár lesz a helye, kivágjuk az utolsó nádszálat is a Balatonból, hogy legyen még egy szálloda, vagy nyaralója valakinek.
Biztos láttuk mát mindannyian, milyen szép a kilátás a Fóti-Somlyóról. Fóti bogi? Ha valaki majd szállodát akar oda egyszer, akkor építenek oda, a fóti bogis részen meg majd mélygarázst....
A Rákos-patak közelében lakom. Amikor arra sétálok nem tudok szomorúság nélkül tekinteni a betonteknőre, amin végigfolyik a patak.
Ezzel csak azt akartam leírni, hogy szépen dokumentáljuk hogyan tűnik el minden körülöttünk, miközben jól tudjuk, hogy mit kellene tenni. Csak az pénzbe, lemondásba, erőfeszítésbe kerülne.
Egyébként meg azon gondolkoztam, de most tényleg, hogy vajon Japán milyen tudományos kutatást végez? Tudja valaki?
Ez most tényleg érdekelne mivel indokolják.
Erre gondolok "A szigetország a nemzetközi össztűz ellenére jó harminc éve egy jogi kiskaput kihasználva állítása szerint “tudományos célú” bálnavadászatot folytat, amely során évi 400-500 cetet ejt el".
Persze, hogy ne menjen kárba azért a piacon jó drágán eladják a húsát, miután alaposan kikutatták a tudósok...
Ma épp azelőtt, mielőtt a fórumra felnéztem, találtam egy 1907-ben kiadott lepkéskönyvet.
2000-ben újra kiadták.
Gondoltam rákeresek említést tesz-e a lámpázásról.
Elvégre akkor nagyon gyerekcipőben járt bármiféle lámpázás az országban. Ha jól értettem az első budapesti elektromos közvilágítás például (38 db lápával) csak a könyv megírása után 2 évvel indult el.
Ha már kiadtam pénzt a higanylámpákért meg az előtétért akkor csak kipróbálom.
Igen, ahogy a 18263-as hozzászólásomban is jeleztem, vannak furcsaságok a lámpa körül.
Más volt a webáruház adataiban meg ami a terméken van.
A 4000 Kelvinnel megelégszem. Azért remélem nem egy kis ledet rejt a nagy higanylámpa. :-) max felrobbanok a lámpával. Oltókészüléket úgy is akarok vinni majd ilyen alkalomra...
Az ajánlatod köszönöm!
Ha úgy alakul, és még meg lesz, írok itt Neked.
Most éppen aggregátorokat nézegetem.
Olyat akarok amit könnyen lehet szállítani. Leginkább inverterest vennék, mert az ha szükséges, több mindenre használható.
Igaz az ára duplája a hagyományosnak.
Mondjuk a nejem egyetlen hobbija a lepkészés, az meg megér ennyit. :-)
***én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.***
En nem akarok beledumalni kulonosebben, es jobb modszert sem tudok, de szerintem pont annyira alkalmatlan ra. Hogy veszed ki az erdmenybol a szukcessziot, a parazitakat, a levegominoseget, es meg sorolhatnam? Szerintem egy sima snapshot. NL
Kérlek, mellőzd a projekciót, nem kötözködtem. A tényekre pont te nem tudtál érzelemmentes, adatokkal alátámasztott választ adni. Valószínűleg ezért érzed úgy, hogy nem találtál érdemi tényeket a hozzászólásomban, mert feltételezhetően véletlenül elkerülte a figyelmedet az a pár sor ahol leírtam, hogy miért probléma, ha az ölőcsapdákat valami ördögi eszközként fested le, ráadásul kezdő laikusok előtt. Egyébiránt ha te ezt annyira a szívedre veszed, hogy kötözködésnek véled, azzal nem tudok mit kezdeni. Nem találok egyetlen olyan publikációt sem tőled, ahol az ölőcsapdák alternatíváit részleteznéd, eddig csak a benyomásaidról tudunk, ami az előrelépéshez kevés. A fénycsapda anyag "gusztustalannak" minősítése eléggé szubjektív vélemény, egy kutató (vagy legalábbis magát annak tartó személy) jó, ha tartózkodik az ilyesmitől, ha hitelesen akar megnyilvánulni. A kloroformos fénycsapda természetesen megöli az összes bele repülő rovart, ezt sehol nem vitattam, kérlek a szalmabáb-érvelést is mellőzd. Azzal, hogy nem fogadod el, hogy a hosszú távú számszerűsíthetőség igenis fontos és azt hajtogatod, hogy csak arra jó, hogy "megszámláljuk mennyi példányt fogott x idő alatt", szintén nem tudok mit kezdeni, egy valódi kutató megérti a jelentőségét. Számomra kissé értelmezhetetlen, hogy egy egyszerű kritikai észrevételt "sárdobálásnak" minősítesz, de úgy tűnik, egy jobbító szándékú hozzászólás már elég ahhoz, hogy úgy érezd, hogy a tyúkszemedre léptek. A sárdobálás valahol a hülyézésnél/anyázásnál/satöbbinél kezdődik, amit én emlékeim szerint nem követtem el, csak felhívtam a figyelmedet arra, hogy ne állíts be valamit csupán egy szemszögből, szubjektíven, fontos részleteket kihagyva, eltorzítva (csúsztatás). Természetvédelmi területeken élő érzékeny populációkat nyilván nem kloroformos fénycsapdával kell felmérni, ebben is egyetértünk, kár ragozni. Száz szónak is egy a vége, én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.
Ne haragudj, ha esetleg nem reagálok a további válaszaidra, fárasztó megmagyarázni mindent úgy, hogy ne gondolj mögé valami rossz szándékot. Én az érzelemmentes, minősítgetések nélküli párbeszédek híve vagyok. Végtelenül szomorú lennék, ha innen is önkéntes száműzetésbe vonulnál azért, mert valaki más állásponton van, mint te, vagy esetleg kritikát mer megfogalmazni az általad írottakkal kapcsolatban.
Szerintem azon ne vitatkozzunk, hogy egy kloroformos fénycsapda használata során halomra ölik-e a lepkéket vagy sem. Ez egyszerűen tény. Egy ilyen fénycsapda-anyag vitán felül gusztustalan. Aki látott már ilyen fénycsapda-anyagot nem vitatkozik velem. Úgy gondolom, hogy a lepkék védelméhez nem ez az út vezet.
Tudom, hogy a lepkészek jelentős része egyben gyűjtő is, nekik nem is tudom és nem is szeretném elmagyarázni, hogy miért nincs értelme természetvédelmi kutatások során a lepkéket halomra gyilkolni, csak azért, hogy megszámláljuk mennyi példányt fogott x idő alatt. Ez egyszerűen szemfényvesztés.
Ha valakinek az a célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb energia, pénz és idő befektetéssel a lehető legnagyobb mennyiségű lepkepéldányt gyűjtsön össze (észlelés és kutatás szavak mögé bújtatva a valódi tettét), akkor a fénycsapda kitűnő módszer. De ez (nagy)tájszintű adatokon kívül semmi mást nem mutat meg. Ezt a módszert egy természetvédelmi oltalom alatt álló területen alkalmazni egyenlő a barbarizmussal. Hozzáteszem Magyarországon. Lehet Iránban, Pakisztánban, Tajvanon ez ésszerű, hatékony és a tudomány számára is új eredményekhez vezet, de hazánkban teljesen idejétmúlt.
Egyébként a kötözködésen kívül nem találtam érdemi tényeket a hozzászólásodban. Ha valami nem tetszik a hozzászólásomban, légy szíves érthetően fejtsd ki, mert a sárdobálásból nem tudom kiolvasni, hogy mit szeretnél, mi a problémád.
A csalétkezést nem érdemes túlbonyolítani, a lehető legegyszerűbb alapanyagokkal érdemes addig kísérletezni addig, amíg a végeredményre azt nem mondod, hogy "Hmmm, valahol cefrét főznek". Nekem az olcsó sör + túlérett banán (és/vagy egyéb gyümölcs) + némi borecet/balzsamecet kombináció egész jól működött.
Szabolcsék cikke kapcsán azért annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy senki (még csak idézőjelben) sem húzta le a munkásságodat. A kvantifikálható adatok hiánya egy egyszerű ténymegállapítás, nem a cikkeidet minősíti. A "lefordításod" viszont egy elég erőteljes csúsztatás, de minimum téves leegyszerűsítés, mint ahogy az is, hogy a cikk hibájaként a lepkék leölését és számlálását említed. A számszerűsíthetőség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy-egy adott faj rajzásdinamikájáról egyáltalán valamiféle ötletünk legyen. Ehhez (sajnos vagy nem sajnos) egy hosszabb időintervallumban "halomra" kell ölni a lepkéket, mert egyszerűen még nincs jobb módszer arra, hogy legalább megközelítően pontos adatokat kapjunk. A személyes lámpázás és a fénycsapda által produkált faunisztikai eredményeket valóban érdemes lenne összevetni, de bizonyos esetekben nem tudod megkerülni a mennyiségi kérdést. A lepedőnél egy tömeges repülésnél csak becsülni tudod az egyes fajok példányszámát, egy jól működtetett csapda anyagát viszont nagy pontossággal fel lehet dolgozni. Mint minden módszernek, az ölvefogó fénycsapdának is megvannak a hátrányai (fénykörön kívül vagy a tölcséren megülő lepkék, stb.), de az alkalmazhatóságát nem személyes benyomások és moralizáló eszmefuttatások mentén, hanem a tényleges adatok alapján lenne érdemes boncolgatni.
Ez egy sóska-szigonyosbagoly (Acronicta rumicis) hernyója.
Az elmúlt két hónapban ez volt az egyik leggyakrabban észlelt hernyó.
A hernyófotókat és észlelési adatait az izeltlabuak.hu oldalon (is) gyűjtjük. Ha nem nagy gond, kérlek töltsd fel erre a honlapra is a fotódat. Egyébként ezen az oldalon több olyan szakértő is segít a hernyók határozásában, akik nagyon profik hernyónevelésben, hernyók határozásában. Érdemes ezért is feltölteni ide a fotóidat.
