Tisztelt topiklátogató!
Ide várunk minden olyan adatot, megfigyelést amely a magyarországi nappali és éjjeli lepke faunával kapcsolatos! Megkérek mindenkit, hogy bárhol az ország területén megfigyelt és beazonosított lepkefajok megfigyelési adatait itt közölje! Ennek a topiknak a segítségével megpróbáljuk meghatározni, feltérképezni hazánk napjainkban még sokszínű lepkefaunáját!
Az adatbázisba fotókat is várunk. A fórumot hazai hivatásos lepkészek figyelik, akik ha kell, segítséget nyújtanak a meghatározásban!
Vettünk egy inverteres, 4 ütemű könnyen hordozható áramfejlesztőt. Itt van a képeken.
Segítséget kérnék a lepedők varrásához.
Gondolom ha egy 90x200-as és egy 200x220-as (ha vannak ilyen méretek) lepedő összevarrása elegendő. Ti hogy feszítitek ki? Oldalra merevítőnek mit használtok? Esetleg fotót megköszönnék.
A meglátásod nagyon is hasznos, mert rávilágít arra, hogy egy rendszeresen, hosszú időn át működtetett fénycsapdánál a háttérváltozókat is dokumentálni kell, ezekkel együtt lesz teljesebb a kép. Bizonyos fényre érzékeny parazitoidok számát és fajösszetételét szintén nyomon lehetne követni és biztos vagyok benne, hogy tovább finomodna az ismeretanyagunk a gazdaállatokhoz fűződő viszonyukról.
Egy éjszaka fogása valóban csak egy sima snapshot, de ha ezeket a pillanatképeket minden éjjel meglövöd mondjuk hatvan éven keresztül és összefűzöd, akkor egy monumentális filmet kapsz. Ezért emlegettem egy másik kommentemben a Rothamsted Insect Survey-t.
Köszönöm a meglátásaidat. Megértem az aggályaidat, feltételezem a bálnavadászatot a rovarok leölésével akartad párhuzamba állítani. Ugyanakkor azt fontos belátni, hogy emlősök reprodukciós rátája messze elmarad a rovarokétól, ezért használnak ma már (jobb helyeken) jeladókat, kameracsapdákat, élvefogó módszereket stb. a vizsgálatukhoz, de ebbe nem szeretnék belefolyni, mert egyrészt nem értek hozzá, másrészt off topic.
Dokumentáció, adatok nélkül még azt a keveset sem tudnánk a természetről, amennyit most tudunk, ezért én nem becsülném le ezeknek a jelentőségét. Az egy teljesen más kérdés, hogy a döntéshozók milyen lépéseket tesznek vagy nem tesznek az adatok ismeretében, de ez szintén nem témája a fórumnak. A pénz, a lemondás és az erőfeszítés olyan dolgok, amit az átlagember mindig mástól vár el, ha környezet- és természetvédelemről van szó, ennek az okain is lehetne elmélkedni, én viszont visszatérnék a fénycsapda témaköréhez.
Ha bővebben érdekel, hogy milyen adatokat szolgáltat egy jól működtetett fénycsapda anyaga és hogy milyen következtetéseket lehet levonni belőle, akkor ajánlom, hogy a Rothamsted Insect Survey-re keress rá, rengeteg publikációt dob ki a google, illetve egy 97-es cikket ajánlanék Detecting the effects of climate change on Lepidoptera címmel (https://link.springer.com/content/pdf/10.1023/A:1018451613970.pdf )
Lenne egy kérdésem. Egy Atalanta lepkét mentettem meg a megfagyástól. most a szobámban tartom míg felépűl. Kap vizet gyümölcsöt . Repülni nem tud még . Csinál egy furcsa dolgot. Lefele zárja össze a szárnyait néha és ugy csinál mintha meghalna. Mi az oka ennek?
Csak szeretném elmesélni, hogy felraktam a legutóbbi, szeptemberi lámpázásom eredményét az izeltlabuak.huoldalra. Nincs még 3 órája, és a 78 feltöltött találat felét már meghatározták. Hihetetlen.... Nagy köszönet nekik!
'Száz szónak is egy a vége, én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.'
Tényleg szépen nyomon követjük a klímaváltozás hatásait.
Csak az a baj, hogy ezzel csak dokumentáljuk, hogyan is tettük tönkre a földet, semmi több.
Eddig is tudtuk, hogy a modern mezőgazdaság egy élettelen holdbéli tájat alakít ki, a folyószabályozásnak hívott valami elsivatagosítja a környeztet. Hogy tarra vágjuk az erdőket, védetteket is (miközben tudjuk, hogy az idős fák is milyen fontosak pl odúban költő madaraknak, stb., stb, hogy az eső lemossa a hegyoldalban tarra vágott helyen a talajt, hogy milyen sivár lesz a helye, kivágjuk az utolsó nádszálat is a Balatonból, hogy legyen még egy szálloda, vagy nyaralója valakinek.
Biztos láttuk mát mindannyian, milyen szép a kilátás a Fóti-Somlyóról. Fóti bogi? Ha valaki majd szállodát akar oda egyszer, akkor építenek oda, a fóti bogis részen meg majd mélygarázst....
A Rákos-patak közelében lakom. Amikor arra sétálok nem tudok szomorúság nélkül tekinteni a betonteknőre, amin végigfolyik a patak.
Ezzel csak azt akartam leírni, hogy szépen dokumentáljuk hogyan tűnik el minden körülöttünk, miközben jól tudjuk, hogy mit kellene tenni. Csak az pénzbe, lemondásba, erőfeszítésbe kerülne.
Egyébként meg azon gondolkoztam, de most tényleg, hogy vajon Japán milyen tudományos kutatást végez? Tudja valaki?
Ez most tényleg érdekelne mivel indokolják.
Erre gondolok "A szigetország a nemzetközi össztűz ellenére jó harminc éve egy jogi kiskaput kihasználva állítása szerint tudományos célú bálnavadászatot folytat, amely során évi 400-500 cetet ejt el".
Persze, hogy ne menjen kárba azért a piacon jó drágán eladják a húsát, miután alaposan kikutatták a tudósok...
Ma épp azelőtt, mielőtt a fórumra felnéztem, találtam egy 1907-ben kiadott lepkéskönyvet.
2000-ben újra kiadták.
Gondoltam rákeresek említést tesz-e a lámpázásról.
Elvégre akkor nagyon gyerekcipőben járt bármiféle lámpázás az országban. Ha jól értettem az első budapesti elektromos közvilágítás például (38 db lápával) csak a könyv megírása után 2 évvel indult el.
Ha már kiadtam pénzt a higanylámpákért meg az előtétért akkor csak kipróbálom.
Igen, ahogy a 18263-as hozzászólásomban is jeleztem, vannak furcsaságok a lámpa körül.
Más volt a webáruház adataiban meg ami a terméken van.
A 4000 Kelvinnel megelégszem. Azért remélem nem egy kis ledet rejt a nagy higanylámpa. :-) max felrobbanok a lámpával. Oltókészüléket úgy is akarok vinni majd ilyen alkalomra...
Az ajánlatod köszönöm!
Ha úgy alakul, és még meg lesz, írok itt Neked.
Most éppen aggregátorokat nézegetem.
Olyat akarok amit könnyen lehet szállítani. Leginkább inverterest vennék, mert az ha szükséges, több mindenre használható.
Igaz az ára duplája a hagyományosnak.
Mondjuk a nejem egyetlen hobbija a lepkészés, az meg megér ennyit. :-)
***én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.***
En nem akarok beledumalni kulonosebben, es jobb modszert sem tudok, de szerintem pont annyira alkalmatlan ra. Hogy veszed ki az erdmenybol a szukcessziot, a parazitakat, a levegominoseget, es meg sorolhatnam? Szerintem egy sima snapshot. NL
Kérlek, mellőzd a projekciót, nem kötözködtem. A tényekre pont te nem tudtál érzelemmentes, adatokkal alátámasztott választ adni. Valószínűleg ezért érzed úgy, hogy nem találtál érdemi tényeket a hozzászólásomban, mert feltételezhetően véletlenül elkerülte a figyelmedet az a pár sor ahol leírtam, hogy miért probléma, ha az ölőcsapdákat valami ördögi eszközként fested le, ráadásul kezdő laikusok előtt. Egyébiránt ha te ezt annyira a szívedre veszed, hogy kötözködésnek véled, azzal nem tudok mit kezdeni. Nem találok egyetlen olyan publikációt sem tőled, ahol az ölőcsapdák alternatíváit részleteznéd, eddig csak a benyomásaidról tudunk, ami az előrelépéshez kevés. A fénycsapda anyag "gusztustalannak" minősítése eléggé szubjektív vélemény, egy kutató (vagy legalábbis magát annak tartó személy) jó, ha tartózkodik az ilyesmitől, ha hitelesen akar megnyilvánulni. A kloroformos fénycsapda természetesen megöli az összes bele repülő rovart, ezt sehol nem vitattam, kérlek a szalmabáb-érvelést is mellőzd. Azzal, hogy nem fogadod el, hogy a hosszú távú számszerűsíthetőség igenis fontos és azt hajtogatod, hogy csak arra jó, hogy "megszámláljuk mennyi példányt fogott x idő alatt", szintén nem tudok mit kezdeni, egy valódi kutató megérti a jelentőségét. Számomra kissé értelmezhetetlen, hogy egy egyszerű kritikai észrevételt "sárdobálásnak" minősítesz, de úgy tűnik, egy jobbító szándékú hozzászólás már elég ahhoz, hogy úgy érezd, hogy a tyúkszemedre léptek. A sárdobálás valahol a hülyézésnél/anyázásnál/satöbbinél kezdődik, amit én emlékeim szerint nem követtem el, csak felhívtam a figyelmedet arra, hogy ne állíts be valamit csupán egy szemszögből, szubjektíven, fontos részleteket kihagyva, eltorzítva (csúsztatás). Természetvédelmi területeken élő érzékeny populációkat nyilván nem kloroformos fénycsapdával kell felmérni, ebben is egyetértünk, kár ragozni. Száz szónak is egy a vége, én nyitott vagyok egy olyan módszerre, amely az állatok leölése nélkül 5-10-20 vagy akár 50-60 év távlatában képes olyan adattömeget szolgáltatni, amelyek alapján pl. a klímaváltozás hatásait nyomon tudjuk követni.
Ne haragudj, ha esetleg nem reagálok a további válaszaidra, fárasztó megmagyarázni mindent úgy, hogy ne gondolj mögé valami rossz szándékot. Én az érzelemmentes, minősítgetések nélküli párbeszédek híve vagyok. Végtelenül szomorú lennék, ha innen is önkéntes száműzetésbe vonulnál azért, mert valaki más állásponton van, mint te, vagy esetleg kritikát mer megfogalmazni az általad írottakkal kapcsolatban.
Szerintem azon ne vitatkozzunk, hogy egy kloroformos fénycsapda használata során halomra ölik-e a lepkéket vagy sem. Ez egyszerűen tény. Egy ilyen fénycsapda-anyag vitán felül gusztustalan. Aki látott már ilyen fénycsapda-anyagot nem vitatkozik velem. Úgy gondolom, hogy a lepkék védelméhez nem ez az út vezet.
Tudom, hogy a lepkészek jelentős része egyben gyűjtő is, nekik nem is tudom és nem is szeretném elmagyarázni, hogy miért nincs értelme természetvédelmi kutatások során a lepkéket halomra gyilkolni, csak azért, hogy megszámláljuk mennyi példányt fogott x idő alatt. Ez egyszerűen szemfényvesztés.
Ha valakinek az a célja, hogy a lehető legrövidebb idő alatt, a legkevesebb energia, pénz és idő befektetéssel a lehető legnagyobb mennyiségű lepkepéldányt gyűjtsön össze (észlelés és kutatás szavak mögé bújtatva a valódi tettét), akkor a fénycsapda kitűnő módszer. De ez (nagy)tájszintű adatokon kívül semmi mást nem mutat meg. Ezt a módszert egy természetvédelmi oltalom alatt álló területen alkalmazni egyenlő a barbarizmussal. Hozzáteszem Magyarországon. Lehet Iránban, Pakisztánban, Tajvanon ez ésszerű, hatékony és a tudomány számára is új eredményekhez vezet, de hazánkban teljesen idejétmúlt.
Egyébként a kötözködésen kívül nem találtam érdemi tényeket a hozzászólásodban. Ha valami nem tetszik a hozzászólásomban, légy szíves érthetően fejtsd ki, mert a sárdobálásból nem tudom kiolvasni, hogy mit szeretnél, mi a problémád.
A csalétkezést nem érdemes túlbonyolítani, a lehető legegyszerűbb alapanyagokkal érdemes addig kísérletezni addig, amíg a végeredményre azt nem mondod, hogy "Hmmm, valahol cefrét főznek". Nekem az olcsó sör + túlérett banán (és/vagy egyéb gyümölcs) + némi borecet/balzsamecet kombináció egész jól működött.
Szabolcsék cikke kapcsán azért annyi hozzáfűznivalóm lenne, hogy senki (még csak idézőjelben) sem húzta le a munkásságodat. A kvantifikálható adatok hiánya egy egyszerű ténymegállapítás, nem a cikkeidet minősíti. A "lefordításod" viszont egy elég erőteljes csúsztatás, de minimum téves leegyszerűsítés, mint ahogy az is, hogy a cikk hibájaként a lepkék leölését és számlálását említed. A számszerűsíthetőség nélkülözhetetlen ahhoz, hogy egy-egy adott faj rajzásdinamikájáról egyáltalán valamiféle ötletünk legyen. Ehhez (sajnos vagy nem sajnos) egy hosszabb időintervallumban "halomra" kell ölni a lepkéket, mert egyszerűen még nincs jobb módszer arra, hogy legalább megközelítően pontos adatokat kapjunk. A személyes lámpázás és a fénycsapda által produkált faunisztikai eredményeket valóban érdemes lenne összevetni, de bizonyos esetekben nem tudod megkerülni a mennyiségi kérdést. A lepedőnél egy tömeges repülésnél csak becsülni tudod az egyes fajok példányszámát, egy jól működtetett csapda anyagát viszont nagy pontossággal fel lehet dolgozni. Mint minden módszernek, az ölvefogó fénycsapdának is megvannak a hátrányai (fénykörön kívül vagy a tölcséren megülő lepkék, stb.), de az alkalmazhatóságát nem személyes benyomások és moralizáló eszmefuttatások mentén, hanem a tényleges adatok alapján lenne érdemes boncolgatni.
Ez egy sóska-szigonyosbagoly (Acronicta rumicis) hernyója.
Az elmúlt két hónapban ez volt az egyik leggyakrabban észlelt hernyó.
A hernyófotókat és észlelési adatait az izeltlabuak.hu oldalon (is) gyűjtjük. Ha nem nagy gond, kérlek töltsd fel erre a honlapra is a fotódat. Egyébként ezen az oldalon több olyan szakértő is segít a hernyók határozásában, akik nagyon profik hernyónevelésben, hernyók határozásában. Érdemes ezért is feltölteni ide a fotóidat.
Bizony, lehet ez az ok! Akkor ezek szerint te is porozatlant fogsz keresni. :-) Megmondom őszintén, nem tudom, mennyivel lehet hatékonyabb, de ami tény, hogy sokkal több benne a kék összetevő, kicsit belenyúlva az UV-A aljába is 350 nm körül-lehet az a titok nyitja. Az éjjeli rovarok imádják a porozott higanygőzt is, de nálunk porozatlan közvilágításon ha volt is, nagyon, nagyon régen. Ami fontos, hogy a külső bura letörésével kialakított porozatlan verziót nem ajánlom. A higanygőz lámpa burája nélkül igen magas UV-C emissziót folytat, a kisülőcső pedig igen sérülékeny. A külső üvegballon ezeket az emisszióvonalakat nem tudja jól átereszteni, így a porozatlan hiagnygőzlámpa használata nem veszélyes.
..gázkisülésű fényforrásnak kéne hívni, de úgyis égő lesz belőle mindenfelé :-))
A 400 elírás volt, 4000-4300 K akart az lenni. A porozatlanok tényleg 5000 K körül vannak. Jó drága..
Köszi ezt a hozzászólást! Ennyit nem olvastam még a higanygőz fényforrásról (már nem is merem leírni - izzó, égő, lámpa??), pedig majd 30 éve használom.
Egy külföldi bagolylepkés fórumon olvastam, hogy Ukrajnából, Csehországból szereznek be eleve "átlátszó" (fehér festék nélküli) higanygőz izzókat a nyugat-európai lepkészek. Szöget ütött már akkor is a fejembe, hogy vajon miért ennyire keresett termék ez?
Most, hogy olvastam a hozzászólásodat, megint kikerestem ezt az oldalt.
Már írtam egy hozzászólást, jó hosszút, de elszállt...
A lényeg az, hogy ne keseredj el, nem a Te hibád! Nálam is nagyon gyér a lepkemozgás, de a Balaton-felvidéken, a meleg tölgyesek szegélyében is alig-alig jön lepke hetek óta (Varga Szabolccsal mi is éppen erről leveleztünk)! Csalira sem jön, lámpára sem jön. Tóth Balázst is kérdeztük, hogy ennek mi lehet a hátterében - annyit mondott, hogy nagy valószínűség szerint a nyár végi lepkék már nem repülnek, az ősziek pedig valamiért még nem, a bábok elfekszenek. Szóval türelem, fognak azok még jönni. Ha nálam vagy Varga Szabolcsnál megindulnak a lepkék szólni fogok.
Érdekes megfigyelés. Nálam is ugyanez volt a 150W-os fémhalogén izzó esetében, odajött a bagolylepke, de nem szállt le a lepedőre, hanem nekirepült párszor a lepedőnek, aztán huss eltűnt az éjszakában. Amikor már harmadjára csinálta, lekapcsoltam és csak a 125W-os higanygőzégőt és a 160W-os kevert fényű izzót használtam. Egyébként mi a helyes megnevezés? Izzó, égő, lámpa? Gondolom nem szinonimák.
Úgy néztünk ki, mint a "karácsonyfa", az egyik oldalon a 125W-os higanygőz, a másik oldalon a 160W-os kevert fényű és egy épületmegvilágításra szolgáló lámpatestben a 150W-os fémhalogén (ezt mindkét oldalon próbáltam használni, úgy is, hogy a lepedőt világította, úgy is, hogy az ég felé fordítottam, de kifelé is az élőhely irányába is megpróbáltam vele világítani), ezeken kívül fénycsövet és LED-fényszórót is használtunk (ezekkel próbáltuk a fényképezést komfortosabbá tenni - nem sikerült). 15 csalit is kihelyeztem (vörösbor+cukor, de próbálta ezt a szintetikus löttyöt is, illetve a kettőt keverve - nem nagy sikerrel, de legalább jött rá pár lepke).
Érdekes kérdés ez a higanygőzégő. Én már lassan 20 éve ugyanazt használom. Teljesen lekopott a fehér borítása, átlátszó az egész. Ez változtat valamit a hatékonyságán? A kevert fényű 160W-os izzót simán egy porcellán-foglaltban van. A 125W-os higanygőz izzó egy porcellán-foglaltban van, amely előtt egy leszerelt utcai lámpa teljes felszerelése (adtak egy leszerelt lámpatestet, amelyet édesapám átalakított). Fotózzam le? Érdekes lehet?
Szóval három alkalommal voltunk. 2020. szept. 25-én (pénteken), 2020. okt. 03-án (szombaton), 2020. okt. 10-én (szombaton).
1) Első este (szept. 25-én) nagyon meleg volt - egy melegítőfelsőben voltam egész este, 18 fok felett, melegfronttal, déli meleg szél, félhold, felhő nélkül. Nagyszerű helyen, ahol régen (2000-2007 között) komoly lepkemozgás volt jobb őszi estéken. Alig jött néhány lepke, őszi faj talán egyetlen (Xanthia icteritia), az egész olyan volt, mintha augusztus 25. lett volna. Az összes fénykép fenn van az izeltlabuak.hu oldalon. Néhányat azért ide is csatolok. Családom egy kicsit furcsán kezdett rám nézni, hogy mégis mit várunk (a szép nyári lepkemozgáshoz voltak szokva)...
2) Második este (okt. 03-án) durván meleg volt nappal - 28 fok, aztán hirtelen lehűlt némileg, volt egy kisebb futózápor is, de ha már elindultunk, nem fordultunk vissza. Sajnos a felhők egy idő után eltűntek, jött helyette a telihold, mi pedig mentünk haza (22 óra körül). Lepke még kevesebb volt, 2 őszi faj jött (Xanthia icteritia, X. ocellaris) - csalin 2 db lepke volt (frissen kelt Abrostola triplasia, X. icteritia). Hát nem ezt vártam. A családom még furcsábban kezdett rám nézni, hogy ilyen őszi estén mit keresünk.
3) Harmadik este (okt. 10-én) már őszi idő volt, áthaladt ez első hidegfront. Nappal még egész meleg volt 22 fok, de estére sajnos ebből semmi nem maradt, 6 fokig hűlt le az idő. Felhő megint nem volt. A hold is előbújt fél 9 után. Lepke viszont nem nagyon. Talán 10-12 darab(!) lepkét láttam egész este a lepedőn, őszi fajok közül a Xanthia togata, X. icetritia, Agrochola helvola fajokat. Csalin 1 db galagonyabagoly (Allophyes oxyacanthae) volt. Nem nagy eredmény. A családom végképp feladta annak megértését, hogy miért fagyoskodunk idekint:)
Marad a remény, hogy az éghajlatváltozás még nem pusztította el a teljes lepkefaunát, nincs faunaváltás, csak egy kis időre se a nyári fajok, se az őszi fajok nem észlelhetőek.
Tegnap este megint kimentem lámpázni a tanyánkra. Valahol azt olvastam, hogy a front betörés előtti nyugodt este a legjobb. Nálunk pont ilyen volt, szélcsend, csillagos ég, Hold sehol. Eredmény: egy nagy nulla. Ezt konkrétan kell érteni, nulla darab lepkét sikerült lefotózni. Odajött 3 db, párszor nekimentek a lepedőnek, aztán elhúztak. Összesen csak 1 db árvaszúnyog, 1 db apró légy és pár levéltetű szállt le a lepedőn. Pedig este az előkészületek alatt találkoztam pár gammabagollyal a fű között. De azokat se sikerült odacsábítani. Nem értem én ezt.
Kipróbáltam megint a csalogató anyagot is. Fogtam a kertben összeszedett rothadó almát, fügét, szőlőt, összekevertem, pár napot hagytam erjedni. A végén egy részéhez adtam hozzá a Tamástól kapott koktélból is. Ebből raktam ki 4 helyre, illetve egy helyre a koktél nélküli verzióból. A környéket kellemes cefreszag ülte meg. Lepke erre se jött egy darab de.
Szerintem erre az évre feladom a lepke vadászatot, tavasszal meglátjuk mit látunk meg.
