"A halál oka ha "csak" egy biológiai és evolúciós hiba lenne, akkor az evolúciónak ennyi idő alatt már illő lett volna ezt a hibát kiküszöbölni, testvérem. Nem gondolod?"'
Nem gondolom... Nem evolúciós hiba, hanem az evolúció feltétele. A halál szükségszerűen az élet része/vége. Ez a ciklus (születés-halál) teszi lehetővé a fejlődést, változást, az élet megújulását, végső soron az evolúciót.
"Miért nem tudott az evolúció ennyi idő alatt a fejlődés olyan fokára hágni, hogy az élőlények ne haljanak meg? Miért nem?"
Pofonegyszerű annak, aki megérti: Mert az evolúció nem képes működni az örök-létben. Az öröklét maga a nagybetűs halál, az élet halála, az evolúció célja ezzel szemben az élet, a fejlődés-változás, nem pedig a változatlanságba merevedett világ. Olyan egyszerű ez, mint a faék.
"A halál nagy kiegyenlítő. Minden hatalmunk és akaratunk, minden reményünk és vágyakozásunk velünk együtt végül meghal, és sírba száll. Feledékenyen és önző módon menetelünk a nagy alvás felé, olyan dolgoknak tulajdonítunk fontosságot, amelyek nem lényegesek, és csak a legalkalmatlanabb pillanatokban jut eszünkbe, mennyire törékeny az életünk valójában. Érzelmes teremtményekként istenhez imádkozunk, akinek létéről nincsenek bizonyítékaink, vagy zabolátlan hittel, amely ősi halálfélelmünket hivatott elfojtani, arról győzködjük intellektusunkat, hogy igenis létezik túlvilág. Isten könyörületes, isten igazságos, mondogatjuk magunknak, aztán bekövetkezik az elképzelhetetlen: egy gyerek belefullad az úszómedencébe, egy részeg autós megöli azt, akit szerettünk, egy betegség elveszi a hitvesünket. Akkor tehát mit kezdjünk a hittel? Ki tud imádkozni egy olyan Istenhez, aki ellop egy angyalt? Milyen isteni terv igazolhat egy ilyen förtelmes cselekedetet?"
"Az ember túl sok energiát pazarol arra, hogy elhitesse magával: az élet után is élni fog. De miként élvezhetnénk a Paradicsom gyönyörűségeit, vagy miként szenvedhetnénk a Pokolban, ha már nincs testünk, és nem gondolkodunk? Ha elkárhozom, mim fog égni? És miként tudhatnám, hogy égek, ha a koponyám üres? A semmit sokkal könnyebb elfogadni: születésünk előtt sem léteztünk, miért léteznénk a halálunk után?"
"Legyen szó akár a csillagokról, akár a fekete lyukakról, bolygókról vagy emberekről, molekulákról vagy atomokról, végül minden szétesik. Élettartamuk hossza nagyon sokféle. Mégis arra kell számítanunk, hogy mindannyian meghalunk, az emberi faj is kihal, az élet és az elme, legalábbis ebben a világegyetemben, ugyancsak elmúlik, ami a fizikai törvények hosszú távú következménye. Az egyetlen újdonság az, hogy mi erről tudomást szerzünk."
"Szerintem az emberek nagy része azt hiszi, nincs rosszabb annál, mint ha valaki haldoklik. Pedig van: ha annak a halálát kell végignéznünk, akit nagyon szeretünk, azzal a tudattal, hogy nekünk tovább kell élnünk."
Mondjuk úgy, ha lélekben felnő az ember. Evolúciós szempontból a halál nem "hiba". Hanem az lenne a hiba, ha nem lenne halál. Mert akkor nem tudnának alkalmazkodni a populácók a változó körülményekhez, és már az első egysejtűek előtt véget ért volna az élet története.
Az, hogy a dolgoknak van időben elejük és végük, az egy nagyon természetes dolog. Aki ezzel nem tud megbékélni, az a létezés egyik legalapvetőbb sajátosságához nem képes lelkileg hozzáidomulni. Ez a disszonancia a valóság és a hívő lelki világa között, szerintem egy groteszk eltorzulás, és az emberi méltósággal összeegyeztethetetlen infatilizáltság.
"A halál oka ha "csak" egy biológiai és evolúciós hiba lenne, akkor az evolúciónak ennyi idő alatt már illő lett volna ezt a hibát kiküszöbölni, testvérem. "
Az evolúcióhoz hozzá tartozik a keletkezés és az elbomlás.
Ez egy eszköz a faj és bármi más számára, ami evolúcióra képes, hogy alkalmazkodjon a változó környezethez.
"Az emberek mindig azt hiszik el, amit hinni akarnak, mivel az illeszkedik a maguk köré megteremtett mesterséges valóságba."
"Csak az keresi a misztikumot, aki menekül a valóságos problémák elől."
"A misztikus magyarázatokat mélynek tartják, az igazság azonban az, hogy még csak nem is felületesek."
"Minél több ember hisz a szabad akaratban, hogy az érzéseik valamilyen misztikus spirituális képességet képviselnek, annál könnyebb manipulálni őket, mert nem fogják azt gondolni, hogy érzéseiket valamilyen külső rendszer manipulálja."
"A valóság sokkal érdekesebb, mint a misztikum, a mágia, és az áltudomány együttvéve. Ehhez azonban nem csupán nézni, hanem látni is kell azt, ami körülöttünk és a Világban történik."
Csak úgy, hogy nem érzi az értelmetlenségének súlyát valaki.
Az ilyen emberek rendkívül tompák. Érzelmileg és tudatilag egyaránt. Hiányzik belőlük az a fajta éberség, amivel normálisabb, egészségesebb embertársaik viseltetnek az élet iránt s amivel az elmúlásra reflektálnak.
Az ilyen embertípus, ha el is érzékenyül és együtt is érez,
azt soha nem spirituális érzékenységből vagy felebaráti szeretetből, hanem szentimentális alapon, kicsinyes önsajnálatból teszi.
A halálnak, öregedésnek valami oka van, testvérem. Ezt nem lehet, pontosabban nem érdemes az evolúció számlájára írni, mert - gondolj csak bele - ezért fölösleges evolválódni, megszületni testvérem.
A halál tényével számolni kell, ahogy az igazán nagy gondolkodók számolnak is vele. Aki nem számol vele és csak úgy éli világát, az soha nem fogja megérteni mi a halál, mi az oka. A halál oka ha "csak" egy biológiai és evolúciós hiba lenne, akkor az evolúciónak ennyi idő alatt már illő lett volna ezt a hibát kiküszöbölni, testvérem. Nem gondolod?
De sajnos vagy sem, nem sikerült neki. Évmilliók alatt sem, testvérem. Ami születik, az ugyanúgy meghal ma is, mint tegnap vagy tegnapelőtt vagy bármikor az időben, testvérem. Miért nem tudott az evolúció ennyi idő alatt a fejlődés olyan fokára hágni, hogy az élőlények ne haljanak meg? Miért nem?
Mert alapvetően nem egy biológiai problémával állunk szemben, testvérem.
"...így aztán kitalálták a "megváltás" intézményét: az Istennek előírt áldozati állatot adott összegű multifunkciós értékkel megválthatta az egyszerű istenfélő."
Igen, de a megváltás összege már ÁFÁ-val emelt összeg volt...:
3M27:13. "Ha pedig meg akarja váltani, [barmot] adja hozzá annak ötödrészét a te becsléseden felül"
15. "Ha pedig az, a ki odaszentelte, megváltja az ő házát: akkor adja ahhoz a te becslésed szerint való árnak ötödrészét, és legyen az övé."
19. "És ha meg akarja váltani a mezőt az, a ki odaszentelte, akkor adja ahhoz az általad becsült árnak ötödrészét, és maradjon az övé."
30. "A földnek minden tizede, a föld vetéséből, a fa gyümölcséből az Úré; szentség az az Úrnak." 31. "És ha valaki meg akar valamit váltani az ő tizedéből: adja hozzá annak ötödrészét."
"Lehet, hogy a Marsról vagy a Szíriuszról testvérem. "
Direkt szóltam, hogy ne baszd el a keresztény dogmatikát csak azért hogy megvédd a kersztény dogmatikát.
Ezek a marsi és szíriuszi emberek nem ettek a jó és rossz tudásának a fájáról. Sem ők, sem az utódaik nem bűnösek. Az egész szarkupac felborul, ha nem az emberiség egészét származtatod Ádámtól.
"Mit gondolsz testvérem, miért van annyi nemzetség a Földön? Nem azért e, mert a biblikus időkben is éltek más népek, népcsoportok is a Földön?"
És e más népek, népcsoportok hogyan kerültek a Földre? Ha Ádám+Éva volt az első emberpár, akkor csak Ádám és Éva közvetlen utódai lehettek a kortárs "más népek".
(Gondold át, hogy mit válaszolsz. Az egész keresztény dogmatikát elronthatod egy rossz válasszal.)
"Ha jól értelmezem, Ádám, életének utolsó éveiben nemzett leányt. (Ekkor Káin is élete utolsó évtizedeiben volt) "
Függetlenül attól, hogy ez egy mítosz, rosszul értelmezed. Az igehelyek régiesek, de azért lehet érteni, főleg a számok miatt.
3Élt vala pedig Ádám száz harminc esztendőt, és nemze fiat az ő képére és hasonlatosságára és nevezé annak nevét Séthnek.
130 éves korában nemzette Séthet.
4És telének Ádám napjai, minekutánna Séthet nemzette, nyolcszáz esztendőre, és nemze fiakat és leányokat.
Séth nemzése után még 800 évig élt, és ezalatt a 800 év alatt nemzette a többi gyereket (Nem 800 év különbséggel Séth és a jövetkező gyerek között.).
5És lőn Ádám egész életének ideje kilencszáz harminc esztendő; és meghala.
130+800=930, vagis a 800 év Ádám élettartama Séth nemzése után. Szóval nem Éva volt az egyetlen tehén a történet szerint, hanem Séth leánytestvére is Séth rendelkezésére álltak.
De Káin elvándorolt Nód földjére, pont mint valami egyszemélyes Will Smith scifiben a lakatlan földön, és a híg levegőből(?) sikerült magának feleséget találnia. És nem olyat, mint Joaquin Phoenix Jokerének a barátnője. Akiről kiderült, hogy végig csak képzelt volt...
.
Valahogy csak eljutunk Káin anyósáig! :)
Ádám 930 évet élt, Káin meg kb. 950-et.
Ha jól értelmezem, Ádám, életének utolsó éveiben nemzett leányt. (Ekkor Káin is élete utolsó évtizedeiben volt)
"Voltak hárman, Ádám, Éve, Káin. Az Úr meg "védőbélyeget" rakott a Káinra, nehogy valaki más (aki esetleg nem részese az Úr teremtésének) meg ne ölje! :)"
Az még semmi!
De Káin elvándorolt Nód földjére, pont mint valami egyszemélyes Will Smith scifiben a lakatlan földön, és a híg levegőből(?) sikerült magának feleséget találnia. És nem olyat, mint Joaquin Phoenix Jokerének a barátnője. Akiről kiderült, hogy végig csak képzelt volt...
Mellesleg a Mindenható Istennek, a Világ Teremtőjének és Urának természetesen semmiféle áldozat nem kell. Nincs rá szüksége!
A papoknak kell az áldozat. Figyeld meg! Az összes állatáldozati előírás arról szól, hogy az Úrnak a "vágóhídi hulladékot" kell elégetni (inas lábakat, undormány belsőségeket, meg esetleg az egészségtelen zsírt) az ehető színhúst meg a papok megsütötték maguknak, és egy jó istentiszteletes nap után a zsíros ujjaikkal a kidomborodó hasukat simogatva henteregtek a földön és böfögtek nagyokat.
Később persze rájöttek, hogy nemcsak hússal él az ember, és a különféle civilizációs szolgáltatásokat - a díszes ruháktól kezdve a könnyűvérű nőcskékig - a "pénz"-nek elnevezett új találmánnyal lehet megvenni, így aztán kitalálták a "megváltás" intézményét: az Istennek előírt áldozati állatot adott összegű multifunkciós értékkel megválthatta az egyszerű istenfélő. Hogy Isten így nem jutott hozzá a birkaláb égett füstjéhez, az láthatóan nem zavarta Istent.
Egy nagy kàoszban az ott "lebego" àlmodo megjeleno eltuno tudatok, formàljàk, naponta modositjàk azt amit mi "valosàgnak" hiszunk....Mikor feltunik "valahol" hogy valami nem felel meg az eddigi "torvényeknek" akkor "felfedezunk" valamit ami ujra megfelelové teszi....A marék homokot ha az asztalra szorjuk abban kikereshetunk mindent...tokéletes négyzeteket hàromszogeket arcokat àllatokat kulonleges szàmokat....de nincs ott csak egy marék homok....
