Az atommagban nincsenek neutronok.
A magot proton-elektron-proton hamburgerek építik fel amelyek héjszerűen helyezkednek el 2-3 x 4, 3 x 6 és 3 x 8 -as szimmetriával.
A többlet neutronok a már lezárt héjak elemeihez kapcsolódva dupla "BigMac" hamburgert alkotnak
Sajnos ez a sok elköltött pénz is egy magas potenciálgát a kutatók attitűdjében. Könnyebb az eddigi költséges eredményekre újabb elméletek építeni, mint azt mondani, hogy mindent újragondolunk, amihez persze még több pénz kell. Komoly csapdaszituáció ez, amelyből szinte lehetetlen kilépni, és csak emberöltők múlva lehetséges cáfolni ezt a - ma logikusnak tűnő - elméletkavalkádot.
Csakhogy erre a magfizikai légvárnak a kutatására költöttek a legtöbbet a világon, köszönhetően az atomfegyverkezési versenynek. Kisérletileg meg ha jól tudom nincs olyan anomália amit a jelenlegi magfizika ne tudna magyarázni.
Lehet molyolni azon hogy gömböcskék, ötágú csillagok, vagy tóruszok vannak a magban, kérdés hogy több-e ez egy elméleti kérdésnél.
Az elektron körül kialakuló virtuális-pozitron burok (mely a vákumban mindenütt jelenlévő virtuális elektron/pozitron párokból származik), lehet hogy segít összetartani az esetleg nem pontszerű elektront...
De egyébként én is hajlok a "csak mező" elképzelés felé, ám olyan módosítással, hogy az az eredeti "részecske-mező" és a körülötte kialakuló "virtuális-részecske-mező" szuperpozíciója, melynek szerkezete a végtelenig tart. Ebben az elképzelésben még a virtuális elektron/pozitron párral sem értek száz százalékosan egyet, mivel más virtuális részecskepárok is létezhetnek. A kvarkelméletben szereplő legkisebb töltésegység az elektron töltésének az 1/3-a, ílymódon a legkisebb virtuális töltésegységnek azt vehetnénk alapul. Noha máig még semmilyen kisérlet nem mutatott ki az elektronnál (leptonoknál) finomszerkezetet mégis lehetséges, hogy valójában 3 db 1/3-os töltést reprezentáló elektromos mező összege.
De természetesen ez messze távol áll a topik indításában vázolt tóruszos szerkezettől (vagy mégsem?). Csupán azért említem, mivel nagyon sokféle elképzelés létezhet, és ha külön külön mindegyikkel előjönnénk, akkor nincs az a fizikusi gárda, aki ezeket egytől egyig tanulmányozni tudná, vagy esetleg cáfolni.
Ezért tartom én is fontosnak az egyéni tudásfejlesztést, és a - kezdetben - önálló munkát, különösen a matematikai apparátusok területén.
Tudással felvértezve, még mindíg ott áll előttünk a harc, hogy elméletünk egy-egy tézisét megvédjük. A jelenlegi részecskefizikát jól ismerős tudósok ugyanis csípőből támadnak, hogy mi miért nem lehetséges - hiszen a tudásuk elsajátítása közben már túl juthattak ezeken a "tévutakon", és békésen csücsülnek a jól felépített váruk tetején. Ám ez az ellenkezés lehet csupán egy tudati potenciálgát, amin nem képesek átlépni. Rajtun áll, hogy "alagúteffektussal", mi átjuttasuk őket a jól átgondolt bizonyításainkkal.
Épp itt lenne az ideje már, hogy a közel 100 év alatt felépített magfizikai légvár egy kicsit megrendüljön, mivel már kezd túl bonyolult lenni, mint a középkorban a geocentrikus világnézet...
Igen, a "természet" jelenségeiről döbbenetesen érdekes elképzeléseket lehet alkotni. Kérdés ezek tudományosan vizsgálható volta, és ha ez teljesül, akkor az elképzelések elvekké, elméletté "knyert", akkor tovább folytatjuk a vizsgálatát és további, még nem tapasztalt jelenségeket keresünk (és így tovább). Ha nem nyertünk akkor azt tesszük, mint a borítékos sorsjeggyel, kidobjuk, majd másik elméletet próbálunk alkotni. Szép, de fáradságos munka.
Nekem például most igen érdekes a Hooft - Susskind féle holografikus világ koncepció.
Ez nagyon érdekes!Én csak a Poincare feszültséggel összetartott elektrongolyóról hallottam,ami a klasszikus elektronsugár méretű volt.Ezt elvetették,és jelenleg az elektront pontszerű objektumnak tartják.Mert ha valamekkora kiterjedést adnak az elektronnak akkor az azonos töltések nagyon erősen szét akarnák lökni a részecskét(a Coulomb törvénybeli távolság nagyon kicsi),és ezért az elektronelméletbe nem elektromágneses erőket is figyelembe kellene venni.De ilyet kisérletileg nem tapasztaltak.Bár a szingularitások mindig valamilyen közelítésnek az érvényességi köre végét jelenti.Bár ezekben a szemléletekben a részecskéket vákuum veszi körül.Ha ebben a képben kiterjedése lenne,akkor az egy határozott kontúr lenne,ami ellentétben állna a határozatlansági relációval.Mert az elektron felületének egyik oladlán van elektronanyag,a másik oldalán pedig nincs semmi.
Én úgy probálom elképzelni,hogy a mezőnek van fizikai realtása,az egy fajta kontinuum anyag.És a részecske ezeknek egyfajta mozgásállapota,amik az erővonaleloszlásból látszanak.olyan alakja lenne mondjuk,mint a légkör ciklonjainak,de nincs határozott kiterjedése.Ez a határozatlansági relációt tudja,mert nincs határozott kontúrja,de a végtelenben lecseng.
Az eletron (és proton) toroid felszínen futó, nyugalomban önmagába záródó áramként való reprezentálása nem Astrojan ötlete, csak felhasználta. A múltszázad elejéig nyúlik vissza a története. A neten rákereshetsz, és Astrojan honlapján is szerepel egy leírás a témában. Ezekben részletesebb leírást is találhatsz. Az elképzelést elvetették, mikor kimutatták, hogy az elektronok mérete 10 ad -20 alatti. Ettől még lehetne ebből kiindulva érdekes (vagy meddő) elméletet építeni az elképzelésre, de ez hosszú és fáradtságos munka ha mindezt tudományos igényességgel kívánja végezni. Én csak sok sikert kívánhatok neki, ha bevállalja. És persze szívesen "belenézek" az eredménybe, és akár kérdezek vagy véleményt is nyilvánítok, hisz az nem túl sok munka, idő és fáradtság.
A spinnél mindig azt mondják,hogy az nem olyan,mint egy részecskének a forgása,hanem csak kvantummechanikai jelentése van.Ugyanakkor az Einstein-de Haas kísérletbena spint a vashenger elfordulásával tudták kimutatni,aminek a perdülete abból származik,hogy a spinek a mágneses tér hatására átfordulnak.Szóval szerintem a spinnek kisméretben is perdületnek kell lennie.A tórusz alak mindenképp a forgással kapcsolatos,mert ami gyorsan forog általában nem gömbszimmetrikus(hanem deformálódik).
Nekem tetszik Astrojan elmélete,csak szerintem ez még nincs befejezve.Bár az spinre szép magyarázatot ad.Szerintem azzal kéne kiegészíteni,hogy ne legyen külön elektron-,vagy protontórusz.Csak egyféle tórusz legyen,ezek mondjuk rezgési vagy forgás állapotukban,vagy méretűkben térjenek el.
Igen.Csak azzal nem külön elmélet,hogy az atom alakú golyókat tóruszokra cseréli.Mert miben különbözik egymástól az elektront jelképező tórusz,a protont jelképező tórusztól?Mert Astrojan a meglévő elméleteket simán ráhúzhatna a tóruszmodelljére.Szerintem az nem oszt vagy szoróz,hogy golyókkal vagy toroidokkal jelképezi az elemi részecskéket.Valaki kúp alakú részecskéket is feltételezhetne.Annak lenne értelme szerintem,ha ez a modell olyan jelenséget tudna megjósolni,amit a golyóbisokkal nem lehet.
Az elektron mint toroid elmélet szerintem akkor lehetne erős, ha tudományos következetességgel fizikai elméletté fejlesztené Astrojan vagy bárki más. A több féle tórusz igénye szerintem ebben nem lenne akadály.
Astrojan elmélete akkor lenne erős,ha a tóruszok egyszerűségével megtudna magyarázni mindent,vagyis ha nem lenne külön elektron vagy proton tórusz.Például,ha egy tóruszra vissza lehetne vezetni az összes elemi részecskét,csak mondjuk a tóruszok valamilyen tulajdonsága lenne más-és más,amit lehene mérni.Például a tóruszok forgási fekvenciája,vagy a mérete lenne ilyen tulajdonság.
Igen.De kétségtelenül érdekes elmélet.Csak az a baj,hogy nincsenek benne új információk.Mert csak annyi történik,hogy minden részecskéhez tóruszt rendelnek,de nem jósol meg olyan új jelenséget ami igazolná,hogy ez az elmélet jobb,mint a régebbi.
2. Mindenkinek (így Astojannak is) elidegeníthetetlen joga, hogy másképp közelítsen témákhoz, kérdésekhez, tapasztalatokhoz, mint eddig bárki tette, függetlenül a korábbi megközelítések eredményeitől. Ugyanakkor, ha ezt mint tudományos munkát szeretné végezni és eredményeit/következtetéseit mint tudományos állításokat szeretné aposztrofálni, akkor annak meg kell felelnie a "tudományosság" kritériumainak. Ha nem, akkor is lehet még dogma, hittan, agyrém, akármi.
A "tudományosság" kritériuma közt természetesen szerepel a témára vonatkozó eddigi ismereteink konzisztens értelmezése is.
A magfizikának,a részecskefizikának nagon komoly kiépített elmélete van,ami a kisérleti megfigyelésekkel összhangban van.Nemcsak a spines dolgok szerepelnek,hanem ott az izospin,a ritkaság,mindenféle leptonszám.Van a részecskének elektromos töltése,tömege stb.Ahoz,hogy ezeket a belső tulajdonságokat vagyis szabadsági fokokat is figyelembe vegyük nagyon komoly matematikai formalizmusra van szükség.Azzal,azzal elmélettel,hogy a részecske egy toroid állóhullám el lesznek kerülve azok a problémák,amik a természettudomány a elemi részecske hősi korszakában küzdtek.Egy elméletnek múszály olyannak lenni,amik visszaadják ezekez a belső szabadsági fokokat.Szükség van valamilyen matematikai formalizmusra...
Az elektron mint toroid állóhullám, a fizikában valóban létező és érdekes lehetőség, mely mélyen érinti a "világról" alkotott fizikai felfogásunkat is, oly sok új értelmezési lehetőséget nyit meg (mint nálad is).
Persze neked el kell döntened, hogy az ebben való hitedre tudományos módon vagy egyfajta vallásként kívánsz tekinteni. Sajnos érvelésedben ez utóbbit látom, hiszen kinyilatkoztatsz és nem érvelsz, illetve nem bizonyítassz.
Ha a tudományos módszert választod (az sokkal rázósabb út), akkor természetesen a hited pontos állításokká (definíciók, posztulátumok és axiómák) kell alakítanod, ehhez egy matematikai leíró rendszert (az összefüggések ábrázolásának modelljét) kell választanod/alkotnod. Ezzel egy fizikai modellt kaphatsz, amit fáradságos munkával ki kell építened és elemezned kell (tudományos módszerekkel), majd számításokkal is alátámasztott következtetéseket kell levonnod. Ezt követően a következtetéseket össze kell vetni a fizikai kísérletek, mérések eredményeivel. Ha akár a matematikai modell, akár az alkalmazott módszerek (logika, stb.) akár a "valósággal" történő összehasonlítás eltérést mutat, akkor a fizikai modelledet kell módosítani vagy elvetni.
A döntés a tied, de ez egyben azt is eldönti, hogy a "tudomány" részben kell-e/lehet-e kifejtened álláspontod.
Csak megjegyezném még - az előző hozzászólásomat kiegészítve -, hogy a neutrinóknak temérdek irodalma van (l. pl. a wikipédiát), és ezt a kitalálást 1987. febr. 23-án egy szupernova robbanás optikai észlelését megelőzően kiválóan detektálták. De ha ez nem létezik akkor mi lehetett épp akkor a detektorral, és mi okozhatta azt, hogy a hosszú hónapokig szinte semmi sem történést felváltotta egy 13 másodperces valami, amit szépen követett egy ritka jelenség észlelése (vagyis a szupernova felfénylése febr. 24-én)?
Jelenleg nincs olyan atomfizikai jelenség ami ezt meg tudná magyarázni, csak ezek a kitalált részecskék. Valahogy bele kellene mégis venni az elméletbe: pl. vidáman bújkál egy szelet sajtként a hamburger belsejében, vagy lehetne ez a hamburger illata is.
Sőt! Én még tovább megyek, mint te. Bizonyára nem csak a neutrinóval lehet baj!
Én ugyan nem zárkózom el semmilyen új szemléletmódú leírástól (paradigmától), hiszen nem egyszer forgatta már fel a fizikát is egy-egy újabb, és később használhatónak bizonyult elmélet.
Ám a részecskefizika csaknem 100 éves múltra tekint vissza. Ezalatt rengeteg kísérlet, megfigyelés, mérési eredmény született, melyeket fokozatosan újra meg újra sikerült megmagyarázni. Ilyen volt pl a béta bomlásnál az energiahiány. Még Bohr is - az atomfizika atyja - azt fontolgatta, hogy esetleg az energiamegmaradás sérül (Gézoo, hol vagy?), ám végül is Pauli 1930-ban javasolta egy semleges részecske bevezetését, ami megoldotta a problémát és 1956-ban kisérletileg ki is mutatták a neutrinót (a kutatók közül Reines még Nobel díjat is kapott).
Ha egy új paradigmát dolgozunk ki akkor bizony nem elég, hogy az elméletünk ráillik jó néhány jelenségre, és frappáns módon meg tudunk magyarázni egy pár - bonyolultnak tűnő - dolgot. Sajnos az elmúlt évtizedek eredményeinek legalább a jelentősebb lépéseit újra kell gondolnunk, és beleilleszteni a teóriánkba.
Azt soha se várjuk, hogy majd egy szakértőnek felcsillan a szeme, és fölkarolván minket, helyettünk mindent megmagyaráz! Inkább a heves ellenállásra kell számítanunk, és az annál hevesebb lesz, minél inkább előtűnik saját tudatlanságunk. S ha a paradigma helyes is lenne - mivel szaktudást nem szerezvén képtelenek vagyunk megvédeni - eltűnik a történelem süllyesztőjébe, hogy akár halálunk után valaki - hozzáértőként - egyszer rábukkanva learassa a babért.
O.K. Neked nem kell az antineutrinó. De kisérletileg igazolt a pozitiv béta sugárzásnál a neutrinó, béta sugárzásnál az antineutrinó távozása. Szerinted egy folyamatban egy részecske vagy az antirészecskéje keletkezhet, illetve tünhet el az ellenpárja nélkül? Azért erre magyarázatot kellene adnod! Én a részecske fizikához hülye vagyok, az atommagok szerkezetéről sincs lövésem, de annyit tudok, hogy egy elméletet azért illik összhangba hozni a kőkemény kisérleti tényekkel.
Nálam nincsenek neutronok, azzal nyitom az oldalt: az atommagban nincsenek neutronok.
Neutron nem létezik, a szabad neutronok is csak egy protontóruszból meg egy elektrontóruszból állnak de ez nem stabil, mert 10 perc alatt leugrik az elektron a protonról. Az antineutrínó kitalálás, ide nem kell.
(A magban 2 proton osztozik 1 elektronon, közrefogják az elektront és ezért nem tud leugrani róluk az elektron)
Parasztosan azt mondom, hogyha a fény pályája görbült, és vele együtt minden kölcsönhatás görbült vonalon érvenyesül, akkor mi a francnak van az euklideszi geometria?
Azért nem így van. A görbült terek geomátriái közül az elliptikus Riemann geometria felel meg legjobban a fizikának. Úgy tűnik el is lehet dobni az euklideszi geometriát.
A Riemann geometria azonban igen bonyolult matematikai számításokra jutott. Egyszerűbb módszereket kerestek, és megtalálták a differenciálgeometriában. A differenciálgeometria euklideszi geometriára épül, és csak közelitőleg érvényes a Riemann -geometriára, de sokkal egyszerűbbek a számítások benne. Ezt alkalmazzák inkább, mint a Riemann-geometriát.
Ez egy nehéz filozófiai kérdés. A geometria emberi találmány és emberi észlelésen alapul. Nem biztos, hogy a világ olyan, amilyennek észleljük.
Pl. mi úgy érzékeljük, hogy a fény egyenes vonalban terjed. De ha a fény görbült vonalban terjed, akkor is mi úgy gondoljuk, hogy az egyenes. Észleléseink alapján nem tudnánk eldönteni. Csakis fizikai megfontolások vezethetnek arra, hogy a fény görbe pályán mozog. Emiatt a fizika mindig is az ember alkotta geometria elbirálója lesz olyan értelemben, hogy melyik geometria az igazi. Jó helyen tanulsz, te fogod megérteni jobban a világunkat.
Hogyne létezhetne, persze, hogy létezik geometriai tér. A fejedben.
A természetben nem léteznek geometriai fogalmak, sem egyéb fogalmak, mert ezeket az értelmes ember találja ki azért, hogy le tudja írni az anyag elhelyezkedését és mozgását. Az Univerzumban csak anyag létezik ami összesen 4 részecske. Ebből 2 energia részecske (graviton) 2 pedig töltés részecske. Ezek mozognak és kombinálódnak.
Slussz. Más nincs. Főleg idő nincs, meg tér, meg téridő, Minkowskí tér, meg Riemann tér, meg dimenziók, meg hexaéder, meg polinom meg amit akarsz, ezek fogalmak.
Ami nem létezik az pedig nem okoz semmit. Bármit tehetsz a fogalmakkal a fejedben, attól a bolygók nem állnak másik pályára...
Ja és nem élünk a geometriai térben, nagyon tévedsz. Anyagi világban élünk és kitaláljuk magunknak a teret.
