Nos hát, a napokban végre megnézhettem a szinkronos filmet. Úgy álltam hozzá, hogy majd mulatok egy jót a magyarhangokon (sok rosszat hallottam róla), de összességében nem is volt rossz.
Egy óra elteltével már Bella hangját is egész jól viseltem. Végül is kellően jellegtelen és egysíkú volt, pont illett a karakter befejezetlen "úgyhogy..." és "szóval..." típusú mondataihoz. Charlie ellenben végig idegesített. A hang jó lett volna, de a hangsúlyozás, vagyis annak a teljes hiánya kikészített, bár azért akadtak jobban elkapott pillanatai. James szinkronja elsőre fura volt, túl mély. De aztán, a telefonos résznél már úgy találtam, gonosz szereplőhöz nagyon is illik ez a tónus. Edward hangja pedig kifejezetten tetszett. Nem tudom, valahogy sokkal inkább Edward volt most, mint Rob Pattinson hangjával. Jobban eladta, hogy a szereplő 17 éves. A többiekkel sem volt gond, akadt akinél kifejezetten jól eltalálták a hangot. És a szöveg se olyan szörnyű, mint amire számítottam.
(Tanulság: készülj a legrosszabbra, akkor kellemesen fogsz csalódni. :-))
Ha szeretnéd, hogy az írónő folytassa a befejezetlenül hagyott Midnight sun-t iratkozzatok fel erre az internetes aláírásgyűjtő honlapra: http://savemidnightsun.com/petition.aspx
Sziasztok!! Gondoltam,megosztom veletek a kis ,,gyűjteményemet",már ha nevezhetem így. Ráadásnak megtaláltam a kimaradt részeket is. Továbbá, itt van még néhány hasonló könyv. :)
Szia! Megkérdezhetem millyen fordításod van? Mert nekem főleg a két utolsó rész nagyon sz*r helyenként. Valszeg fordítóprogrammal csináltak meg egy-két felyezetet és élvezhetetlen...
Én is a filmet láttam először aztán olvastam a könyvet. Ez szerencsésebb olyan szempontból, hogy én a filmbeli szereplőket képzeltem egyből el olvasás közben. Nekem sokkal jobban tetszik a könyv, bár a filmről sem gondoltam először semmi rosszat de most, hogy már olvastam a könyvet egészen eltörpül mellette. Gondolom megpróbálták visszaadni a rendelkezésre álló idő alatt a könyv hangulatát, de egyetértek, hogy ezt jobban is össze lehetett volna hozni. Jacobbal kapcsolatban, hasonlóan érzek. Először én sem éreztem őt ellenszenvesnek, de ahogy a kapcsolatuk egyre szorosabbá vált Bellával, egyre jobban kezdtem őt nem kedvelni. Ami odáig fajult, hogy amikor a 4. részben az ő szemszögéből látjuk a történetet sokkal kedvetlenebbül olvastam, először még az is végigfutott az agyamon, hogy nem olvasom el azokat a részeket amik az ő szemszögéből vannak, inkább megkérek valakit, hogy mesélje el, annyira nem tetszik a gondolkodásmódja. De aztán rájöttem, hogy nem hiába nem Bella meséli tovább a történetet és megbékültem a gondolattal. Igazából minél tovább olvastam a történetet annál jobban megértettem mit érezhet, de azért még nem lett a kedvencem. :)
Hát az biztos, hogy a film nem fog annyira belemenni a részletekbe, mint a regény a New Moon-nál, de ott talán nem is gond, hiszen a New Moon döntő része abból áll, hogy Bella szenved... Így én speciel nem bánom, hogyha rövidítenek, és esetleg másítanak is... Csak a Twilight-ban sajnáltam, mert ott azért mégis minden részlet fontos volt, hiszen mindennek a kezdete stb. Persze a Twilight-ba más zavaró tényező is volt... Így mint pl.: Laurent vámpírról azt írták, hogy sápadt fehér bőr - tipikus vámpír... Noha a filmben egy néger játsza... Meg nagyon sok szereplőt nem így képzeltem el, ahogy volt...
Azért mindenesetre nagyon kiváncsi vagyok a New Moon-ra! Addigis a Twilight-ot nézegetem, hogy teljen az idő.. :)
Nah, igen... igazat kell hogy adjak a zongorás megoldás jobb. De az, hogy Bella "elhajítja" az ajándékot és az az arc ... nekem nem jön össze. Akkor is egy kicsit erősnek érzem ezt a fajta színészi játékot. Persze ne értsd félre, nincs bajom (eddig) a filmmel, hiszen szeretem a színészeket benne, de ez nekem akkoris sok(k) :P
Amúgy egy korábbi hozzászólásomban tettem még egy kritikát, amit az előzetesből le tudtam szűrni, az pedig a vérfarkas. Az mekkora gagyi, már bocsánat, de az tényleg nevetséges lett. Attól függetlenül, TUTTI hogy megnézem a filmet, mert kíváncsi vagyok az egészre , hogy hogy sikerült megfilmesíteni az 583 oldalas regényt :) és mert nagyon szeretem a történetet :)
Na igen, de a könyvben Bella ránéz a kezére: hupsz vércsepp. De a néző nem Bella szemével látja a dolgokat, hanem kívülről, így aztán jobban mutat a szőnyegre cseppenő vér, hatásosabb, mintha bevágnák a képet Bella ujjáról. Inkább csak bosszankodik, nem? Én legalábbis úgy vettem. Még, ha hiperügyetlen is valaki, és öt percig nem tud úgy létezni, hogy ne csapjon bele a villám, zuhanjon rá meteor, vagy szimplán essen orra a saját lábában, akkor is feldühödik azon, hogy már megint történt valami. De mindegy, ez az arckifejezés legyen a legnagyobb baja a filmnek (úgyse ez lesz... :-/ ), és akkor rendben vagyunk. Nekem különben azért tetszik az a megoldás, hogy Edward "nekirepteti" Jaspert a zongorának, ellentétben a könyvvel, ahol csak lefogják, mert hűebben mutatja, milyen erős egy vámpír.
Amúgy az előzeteshez hozzászólva (New Moon) kicsit teátrálisnak érzem azt amikor a Bella elvágja a kezét a csomagolópapírral. Aki olvasta a könyvet az tudja, hogy nem így reagálja le azt hogy "Ahh........papercut.............................." hosszú szünet és olyan arcot vág mintha halálán lenne. Hanem sokkal "természetesebben" ahogy Bellától megszokhattuk, oké elvágtam az újjam mert ilyen béna vagyok. Szóval sztem ebben a Kirsten nem tudta olyan jól átvenni a szereplő érzését.
így hangzik:" Ohh, a fenébe- motyogtam amikor éreztem hogy a papír éle megvágja az ujjamat. Kihúztam, hogy megnézzem mennyire komoly a seb. Egyetlen csepp vér szivárgott elő a parányi karcolásból..." (semmi súlyos, mint ahogy azt a fimben láthatjuk majd)
ÉS még egy, nem Jasper esett neki a zongorának, hanem "... zongora mellett estem a földre (Bella), ösztönösen nyújtottam a karomat, hogy fékezzem az ütközés erejét..."
Szóval, egy szó mint száz ... kíváncsi vagyok. Attól én még szeretem a szereplőket és a filmet is. :)
Én a filmből tudtam meg, hogy ezt egy könyv alapján készítették, szóval nálam film -> könyvek sorrend volt (csak az első 4, utolsónak neki sem álltam amiért nincs készen)
Igen... Edward nem egy nagy eresztés a filmvásznon. Nem vagyok Kristen Stewart fan, de nekem az Y-kromoszóma miatt Bella jobban bejön. tetszett a Pánikszobában, Kegyetlen Fajban, s az Út a vadonba röpke jelenetében is. (egyik filmet sem azért néztem meg, mert ő játszik benne)
Bella ragaszkodását könyvben és filmben más-más megközelítésben magyarázzák, de talán a kettő együtt jobban illusztrál: ----------------- #Könyveb Bella szidja le Edwardot a 'Port Angeles-i éttermi jelenetben', hogy "− Nem lenne szabad ezt csinálnod az emberekkel! Ez nem fair! ...." "− Így elkápráztatnod őket..." #Filmben Edward ecseteli Bellának, hogy "- Bennem, minden csábít téged. A hangom, az arcom, még az illatom is..." ----------------- ezekre a vonzásokra az tesz rá egy lapáttal, hogy az oroszlánnak nincs ereje, hogy távol tartsa magát a báránytól... a többi megy magától
s feltételezem emiatt nem jutnak egyről a kettőre Jacob Blackkel
Mondanám, hogy a tuti recept: előbb a film, aztán a könyv. (Nálam ez volt a sorrend, és mindkettő tetszett.) De a húgom például először olvasta, aztán látta, és tökéletesen elégedett volt a filmmel így is. A te esetedben talán a szinkron is rontott az élményen, bár nekem ahhoz a változathoz még nem volt szerencsém. (Csak hallottam róla egy s mást. :-/ ) Szerintem mindenképpen érdemes megnézni eredeti nyelven.
Miért ne maradhatnál az Everwood-beli színésznél, ha neked ő volt Edward? :-) Én soha nem törtem magam, hogy úgy képzeljem el a szereplőket, ahogy a filmben kinéznek – csak azt látom olvasás közben olyannak, mint a vásznon, akivel ott teljesen elégedett voltam, vagy tényleg valami kiemelkedőt nyújtott. A képzelet-Edwardomnak például köze nincs Robert Pattinsonhoz. Volt persze néhány jó, szerencsés pillanata a filmben (úgy össz-vissz 20 másodperc a két órából), amikor azt gondoltam, na igen, most valóban Edward, de mint angyali, isteni szépségű pasi… hát nekem messze nem. Kapásból öt-hat embert fel tudnék sorolni a Twilightból, aki (szerintem) sokkal jobban nézett ki nála.
Engem Bella sokszor rettentően idegesít, klasszikus Mary-Sue, ami még nem lenne akkora baj, de ráadásul nem tudok egyetérteni a döntéseivel, a viselkedésével. A ragaszkodása Edwardhoz nekem néha már beteges, persze lehet, hogy túl földhözragadt vagyok. De ennyire alárendelni magamat valakinek, aztán „zombivá” válni, mert nincs mellettem… hülyeség, pazarlás és óriási luxus. (Bár lehet, hogy ha jobban kedvelném Bellát, jobban elfogadnám a dolgot.) Nem szabad, hogy az élet egyetlen ember körül forogjon, mert annak csak rossz vége lehet.
Edwardot bírom, néha még Bellát is, a fentiek ellenére. Viszont, ha lehetne Jacobra szavaznék, mert az egy sokkal egészségesebb kapcsolat – lenne. *Jacob-párti* De annak, hogy köztük ilyesmi (igazán) kibontakozzon esélye se volt a könyvekben. Látszott már az elejétől, hogy Edward-Bella, Bella-Edward és pont.
Tényleg jó érzés olvasni, és ha az ember belefeledkezik, nehéz félretenni – mondjuk nekem a Twilight olvasását ennek ellenére sikerült négy napig húzni. A Breaking Dawn-os POV Jacobot pedig alig várom - mert, hogy olvashatok végre, azt egyben azt is jelenti majd, hogy vége a nyamvadt vizsgáknak -, és talán Bella is elviselhetőbb lesz megváltozott állapotában.
Újként első bejegyzésemet egyfajta kritikának szánom, ami kicsit bővebben részletezi a Twilight és a többi könyvvel/filmmel kapcsolatos érzéseimet, észrevételeimet!
Mindig is szerettem a vámpíros történeteket, csak sajnos tényleg kevés olyan van belőlük, ami engem meg is fogott volna, hiszen tényleg a legtöbbje arról szól, hogy így meg úgy cafatolják, szíppantják ki a másikat, és túl el voltak szállva nagyon… Semmi valóságérzetük nem volt, és noha szeretem a horrort, ezek inkább a nevetségesek kategóriába tartoztak…
Ám tavaly ősszel felfigyeltem egy új vámpíros történetre, melynek a trailerét láttam, és roppantul tetszett! Egyszerűen lenyűgözött, és szabályosan rajongtam érte, de sajnos akkoriban nem jutottam el addig, hogy megnézzem a filmet vagy akár a könyvet is olvassam... Aztán az egész dolog feledésbe merült a vizsgák miatt. Míg múlt héten a városban sétálva a kirakatban meg nem láttam a könyvet. Szívem rögtön nagyot dobbant, és gondoltam, talán a könyv is jó lehet… Gondolkodtam, hogy megvegyem vagy ne, végül úgy döntöttem, hogy először inkább letöltöm, és ha bejön, akkor irány a könyvesbolt. Letöltöttem mind a négy és fél könyvet és már annyira türelmetlen voltam, hogy nekiálltam az olvasásnak. Na mit csinál egy szorgalmas ember kémia szóbeli előtt? Persze hogy Twillight-ot olvas. Reggel 9-kor nekiálltam és másnap hajnali 5-re végeztem, ja és azt úgy, hogy aznap 8-kor vizsgám volt... De megérte megkockáztatni, mert a könyv annyira magával ragadott, nem bírtam letenni és folyton azon járt az agyam, mit sem izgatva hogy másnap tiszta vörösek lesznek a szemeim és nem fogok tudni a vizsgára koncentrálni...
A könyv maga nagyon tetszik, Stephanie megfogalmazása nagyon jó, enyhén emlékeztett a FF stílusára, de ennek ellenére percek múlva a number one lett a listámon! Már az előszóval megragadt engem, hiszen ott már sugallta, ez nem olyan mint a többi! A történet maga a földön maradt, nem szállt el a különböző teóriákkal, és hűen tükrözte a hétköznapokat!
A 4 nap alatt végigolvastam az összeset, és azt vallom, hogy a Twilight és a Midnight sun a legjobbak, annak ellenére, hogy az utolsó úgye félkész! Ami kicsit zavaróbb volt, hogy a Twilight-tól egészen a Breaking dawn-ig valahogy süllyed minden egy közönséges FF színvonal felé. A New Moon-nál tartotta a szintet, de aztán az Eclipse könyvnél megindult ae enyhe lejtőn. A vége a maga módján nagyon jó, csak kicsit erőltetettnek érzem személyesen!
A Twilight tényleg az abszolút legjobb, Bella gondolatmenetei, a történések stb. roppantul tetszenek, és hát a leírások alapján Edward sem semmi... ;) Mivel a film bemutatóját nagyon rég láttam, magukra a szereplőkre nem nagyon emlékeztem, Edward esetében zavaró volt, hiszen mikor Bella őt leírta, mindig az Everwood című sorozatról ugrott be a zongorista srác (Ephraim azt hiszem..) - és ezt csak tetézte, mikor Edward is zongorázott... :) Trailer megnézése után is gyakran kellett összpontosítanom, hogy ne az a srác jusson eszembe, mikor Edward Cullen nevét olvastam… A szereplők nagyon színpatikusak voltak, és az egész Twilight könyvet jobban megértettem, mikor elolvastam a Midnight sun-t is, hiszen az egész történés két különböző perspektívából figyelhetők meg, mindenki a saját gondolatait, aggodalmait teszi közzé, és ez nekem nagyon tetszett! Nagyon megtetszett az a mód, ahogy ismerkedtek egymással, ahogy Bella folyton elméleteket gyártott, és ahogy összejöttek a kirakós darabkák. A csaj tényleg ott van, annyira más, mint a többiek, hiszen ösztönei tényleg fordítottan működnek… És annyi rész volt, amikor tényleg el kellett nevetnem magam ügyetlenségei miatt! Egyszerűen nagyon aranyos! Edward meg tényleg olyan, mint egy védő-vámpír, folyton ott volt, folyton megmentette – sokaknak talán már kicsit csöpögős volt a sztori, és sok nem épp pozitív kritikát is olvastam róla, hogy ilyen giccs, olyan giccs… Szerintem ez a könyv épp az arany középutat találta meg, hiszen ezt bizonyítja a sok 20 éven felüli rajongó is. És hát igen, a többi Cullen sem semmi! Személyesen Alice és Jasper az, aki még nagyon a szívemhez nőtt, de maga az egész Cullen család annyira magával ragadó. Annak ellenére, hogy nem vérrokonok, tényleg annyira összetartanak – bár a valóságban is lennének ilyen családok! Az első részben Jake/Jakob úgye nem szerepelt annyit, és ott még szimpatikus is volt.
A többi könyvek szintén nagyon tetszettek, a New Moon nagyon szomorú hangulatával szabályos érzelmi gödörbe taszított, és az ember tényleg Bellával érzett, vele szenvedett. Na és a hangok, amiket akkor hallott, mikor valami hülyeséget csinált, szintén szívbemarkolóak – ahogy a fejében Edward könyörgött neki, hogy ezt ne csinálja, és azt csinálja… Az eleje – a szülinapos rész – nagyon tetszett, és már szinte éreztem, hogy valami baj lesz. De itt még úgye csak elindult a lejtőn a szekér, és nem gondoltam volna, hogy a Cullenék tényleg elmennek. Nagyon szenvedtem én is, és percről percre csak reménykedtem, hogy visszajönnek és enyhítik ennek a szegény lánynak a fájdalmát, hiszen Bellának nem csak Edwardra volt szüksége, hanem az egész Cullen családra is, amit megértek, hiszen tényleg nagyon jópofák! A könyv annyira jól leír mindent, hogy az ember szabályosan beleéli magát! És az olaszországi rész szintén nagyon tetszett! Amitől viszont rettegtem, hogy Bella tényleg fájdalmától már Jakobhoz megy, és én egyszerűen nem tudom elképzelni őt mellette, sőt engem személyesen nagyon zavart, talán csak azért, mert annyira Edward-párti vagyok, sose volt önző, inkább felvállalt iszonyatos szenvedéseket, mint hogy Bellát veszélybe sodorja… De szerencsére a vége ennek a könyvnek is nagyon jó! Innentől folytatódva már kicsit érdekesebbek lesznek a dolgok, és sajnos az idő előrehaladtával számomra Jakob egyre ellenszenvesebb lett! Most sokatok haragját biztos kivívom, hiszen vannak itt Jake-rajongók is, de ő számomra az utolsó két részben tüske volt a szememben! Ő volt az, aki ketté akarta szakítani a párt, aki önző módon magának akarta Bellát, és aki nem tudta, hol az állj. Néhány helyen én Edward helyében már letéptem volna a fejét, de ő persze Bellának választási lehetőséget akart nyújtani… Persze Jakob szándékainak egy része az volt, hoyg Bellát megóvja, amit szintén értettem, de valahogy nem fért bele a fejembe alkotott képbe…
Mindenesetre örültem, hogy Bella mégis Edwardot választotta, és megszületett a kislányuk, aminél Jake úgye már megint keresztbe tett… Na mindegy, a vége – a „harc” számomra már kicsit erőltetett volt, de minden jó, ha jó a vége, nem de? Az ötödik könyv, ami úgye még félkész állapotban van, nagyon tetszik, és tényleg csak imátkozni tudok, hogy Stephanie valamikor majd folytatja!
A könyv miatt fellelkesedve – és mert a trailer annyira tetszett – rögtön megnéztem a filmet, mert tényleg azt gondoltam, csakis csak jobb lehet… Nemigazán vagyok hozzászokva a negatív kritikák osztogatásához, engem könnyen le lehet nyűgözni, de sajnos itt most nem ez a helyzet… iszonyat nagyot csalódtam, talán túl sokat vártam el a rendezőtől… Nyílván most sokan nem értenek velem egyet, de a véleményem az, hogy a könyv ezerszer jobb! A film annyira össze lett kapva, annyira sietősen mennek ott a dolgok, és sokminden annyira nem egyezik a könyvvel, pedig tényleg olvasás közben kiváncsi voltam, hogy ez megfilmesítve hogyan néz ki… A film nem mászik be mélyebb részletekbe, csak gyorsan átfutja a lényegesebb dolgokat, számomra éretlennek tűnt. Magával a színészi teljesítményekkel sem vagyok 100%-osan megelégedve, kicsit több intenzitást vártam volna, az érzelmeket kicsit nehezebben közvetítették, talán amiatt, mert a szereplők többsége nem annyira tapasztalt még, de talán nem is ez a gond, hiszen speciel a Bella apját alkotó Charlie teljesítménye sem volt lenyűgöző… Talán csak ez az érzésem a szinkron miatt, mert hát eléggé monoton, szenvedélymentes volt… Mindenesetre a lelkesedésem legalább 12 emeletet zuhant, és fájt, hogy a filmet ennyire összekapták, mert tényleg annyira jó filmet csinálhattak volna belőle… A trailer tényleg többet mutatott, mint ami a film valójában, de hát a feladatát ellátta – kedvet csinált hozzá… Ennek ellenére a filmet már 3-szorra néztem ma, és hát kezdek elvonatkoztatni attól, hogy a könyv teljesen más, és csak a filmet élvezni – és kezd tetszeni! Persze a színészek (vagyinkább csak egy – max kettő. ;) ) nagyon helyesek, de egy jó filmhez több kell ennél. Talán ha még ötször megnézem a filmet, akkor felmászik a listámon közeledve a dobogós hely felé… Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a könyvben a döntő többsége inkább Bella gondolatairól szól, és ezt megfilmesíteni kicsit nehéz lett volna… Ennek ellenére többet vártam volna.
A New Moon megfilmesített változatának a bemutatóját láttam már, és hát meggyőzőbb, mint az Alkonyat! De lehet megint csak a Trailer sikerült olyan jóra, mindenesetre kicsit eseménydúsabbnak látszott, és a szereplők szintén fejlődtek már! Akárhogy is legyen, mindneképp megnézem majd a New Moon megfilmesített változatát, akár filmklasszis lesz, akár nem! Semmi pénzért nem hagynám ki, hiszen a történetet már annyira a szívembe zártam, hogy nem hinném, hogy csakúgy hagynám a sarokban porosodni…
Akárhogyis a történet nálam elérte az 5 csillagot és nagyon boldog vagyok, hogy volt rá alkalmam, ezt olvasni!
Szia!! Hát a Cullenek illetve Alice 16. fejezetben jelenik meg Folks-ban.De ha téged konkrétan Edward visszatérése érdekel ő a 20. fejezetben jelenik meg ismét a színen.
sziasztok, nem tudja valaki, hogy honnan lehet letölteni az alkonyat dvd extra lemezét? annyi helyen kerestem már, de sehol sem bukkanok rá. Segítsen valaki légyszi.
Nekem alapjában tetszik a film előzetes. Csak a filmebeli megoldása a vérfarkasnak ... nah az nem tetszik! Úgy néz ki mintha a Piroska és Farkas meséből szökött volna az a "vér"farkas... lehetett volna kicsit rémísztőbb. Jó, ezzel nem azt akarom mondani, hogy valami ocsmáyságot pakoljanak oda nekünk de én amikor olvastam a könyvet egy icikepicikével rémesebbet képzeltem el... nem pedig egy "aranyos" kis farkast!
Amúgy, megértem tényleg hogy össze kell vonni a jeleneteket a film kedvéért mert máskülönben unalmas és vontatott lenne a film, de azért lássuk be a KÖNYV 1000x jobb :D
Na igen - újraolvasáskor már át-átsiklottam a depis részeken.. :) Egyébként összekutyulták az első részt is a filmhez... de a hangulata lejött... remélem ez áll majd a következőre is. :)
Na igen, felelős szülői szemmel nézve tényleg furcsa... viszont a könyvből kiindulva Bella volt a felnőtt az anyja mellett... és elég önálló, önfejű, keményfejű is. Szóval szegény Charlie nem sokat tehetett. :)
Az uccsó könyvben elég nagy logikai bakit lehet találni egyébként. Biztos van több is, de most csak egy jut eszembe, viszont nem lőném le a sztorit a megjelenés előtt.
Én nem is szívesen néztem volna 6-7 órán keresztül, ahogy Bella sajnálja magát. :-) Mert a New Moon nagy része azért erről szól, jó persze vannak a jacobos jelenetek, de azokból se kell az összeset belerakni, elég a fontosakat, amikor tényleg történik, elhangzik olyan, ami lényeges a történet szempontjából. Egyébként, ha jól láttam a traileren, kicsit át is rendezték a sztorit. Egybevonták a tisztásos jelenetet és azt, amikor Bella megtudja, hogy Jake vérfarkas, és az egészet átpakolták Jacobék háza mellé. Mert Bella azt kiabálja, ha jól értettem, hogy "Jacob, fuss", jó persze amúgy is azt kiabálná, mert nem ér a fejébe, hogy egy farkas le tud gyűrni egy vámpírt, de hatásosabb lenne ha tényleg így tudná meg, mi is a helyzet a barátjával. (A tisztás-dolog különben is csak annak esne le, és annak lenne jelentős, aki olvasta a könyvet.)
Más. Nemrég újra megnéztem az első részt és eszembe jutott, hogy van egy dolog, azok mellett, amiket már egy régi hsz-ben felsoroltam, amit egyszerűen nem bírtam megérteni, és még kevésbé tudok egyetérteni vele. (Persze, ez is olyan, ami kell, hogy továbblendüljön a sztori, dehát azért mégis...) Charlie elengedi Bellát Phoenixbe. A tinédzser lányát, egyedül, az éjszaka közepén, egy tragaccsal, keresztül a fél Egyesült Államokon, Bella meg megnyugtatásul közli, hogy majd megáll valami útszéli hotelban. (Aha, fényes társasága lenne...) Oké, hogy Charlie nem tanult bele a szülőszerepbe, mert nem volt rá igazán ideje, de szereti Bellát, aggódik érte, nem kéne elengednie. Normális ember - szerintem - nem engedné el. Ráadásul rendőrként - még forksi rendőrként is - lehet némi fogalma arról, mi minden baj érheti Bellát (meg úgy általában egy 17 éves lányt) egy ilyen úton. És mindegy mennyire hisztizik, mennyire rosszul van, mit vág a szülő fejéhez... a legnagyobb baromság hagyni, hogy nekivágjon az éjszakának. Az a gond szerintem, hogy Bella nagyon is felnőttnek képzeli magát - amikor Jacobbal beszélget a parton, megjegyzi, hogy szándékosan sorolta magát és a kölykök közé, hogy a srác kedvében járjon... - és Meyer is úgy kezeli, holott messze nem az. Na, ennyi volt. :-)
A trailerben nekem az a rész tetszik, mikor Jasper nekiszáll a zongorának. :D
