Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2009.01.08 0 0 293

Szia Metafizikus!

 

Nagyon érdekes,amit írtál!A gammasugárzás-impulzusok felfedezéséről olvastam is egy újságban.Valószínűleg a tudományos világ még nem vette komolyan.A feketecsillag elmélet magyarázatot adhat arra,hogy miért juthatott ki a csillagból a gamma-sugárzás,hogyha a feketelyuk amúgy magába vonzza a fényt.

Előzmény: Törölt nick (292)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 289

Boldog Újévet kívánok mindenkinek!

Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 288
Igen,tényleg!Ennek örülök,nagyon sirály.
Előzmény: Törölt nick (287)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.31 0 0 287
Erről írtam a 274-ben, végre egyről beszélünk.
Előzmény: Aurora11 (286)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 286

Szóval azt vitatom,hogy d(x,y,z)=a/2 t2 lenne.Mert a d a tér egyes pontjaihoz tartozó távolság,nincs benne időfüggés,míg a te képleted szerinti d egy időben változó elmozdulása egy testnek ami gyorsul,vagyis d(x,y,z,t)=a/2 t2,nem a tér egyes pontjaihoz tartozó mennyiség,hanem a testtel vándoroló időben változó mennyiség.Ilyen persze tartozik az égitestekhez,ami módosítja is a Doopler-eltolódást,de ez annyira pici,hogy el lehet hanyagolni,vagyis d'(x,y,z,t)<<d(x,y,z).

 

Előzmény: Törölt nick (281)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 285
Én ismerem a gyorsulásra vonatkozó s=a/2 t2 képletet,de ez d-re nem igaz.d=cdt.Mert a v az égitest fényének frekvenciaeltolódásából származik,nem a d segítségével határozzuk meg.A d-t standard gyertákkal határozzuk meg,ami lehet cefeida-változócsillag,vagy egyes tipusú szupernova.v=adt viszont felírható,míg a d=cdt-nél a távolságot időegységre váltottam,de nem hoztam kapcsolatba a v sebességgel.
Előzmény: Törölt nick (283)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.31 0 0 284

A df=1/dt nem igaz.df frekvenciaeltolódásból a v sebességet lehet meghatározni.

 

Előzmény: Aurora11 (282)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.31 0 0 283
Erről beszélek.
Előzmény: Aurora11 (282)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.30 0 0 282

Szia!

 

v=adt,d=cdt

H=at/ct=a/c,a gyorsulás nem nulla,mert a Hubble-állandó nem nulla.Viszont a Hubble-állandó nem változik az időben ,mert a gyorsulás nem változik az időben.

Miért igaz,hogy d=cdt,és nem vt?Mert a távolságot fénysebességgel haladó elektromágneses hullámok segítségével mérjük.v=adt-ben a dt-t a csillagok fényének Doopler-eltolódásából állapithatjuk meg.df=1/dt.A Hubble-törvény azt fejezi ki,hogy a csillagok sebessége éppoly mértékben nő,ahogy a távolságuk nő egymáshoz képest.Éppúgy mozognak egymáshoz képest,mitnt a lufi felületére pontozott pöttyök,amikor a lufit felfújjuk.Nem a pöttyök(vagyis a csillagok,vagy galaxisok) mozognak,hanem a lufi(a világegyetem egésze) tágul.

Előzmény: Törölt nick (281)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.30 0 0 281
Te is osztod itt az észt fizikából, és a gyosulás képleteit sem ismered.
Elmentek mostmár

link

Ha a kezdősebesség zéró, akkor d=a/2 t^2 és v=at.
Ekkor AMI HUBBLE SZERINT ÁLLANDÓ az v/d =at/ (a/2 t^2) = 2/t ,AMI NEM ÁLLANDÓ.

Mit nem lehet ezen érteni?
Előzmény: Aurora11 (280)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 280

Az igaz,mert a normál gyorsulásnál a d=vt teljesülne.Szerintem a különbség azért van,mert nem maguk a részcskék gyorsulnak,hanem a tér tágul gyorsulva,és azért

jelenik meg a d=ct összefüggésben a c,ami egy univerzális állandó.

Előzmény: Törölt nick (279)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 279
így van, a távolságot d=ct vel számolod, és nem d=a/2 t^2, Nem egy normál gyorsulás.
Előzmény: Aurora11 (276)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 278
A hasonlatban perzse a gránát repeszdarabjai végznek gyorsuló mozgást,a gránát tömegközépponti mozgását nem befolyásolja a robbanás,mert a robbanást a gránát belső ereje hajtja.
Előzmény: Aurora11 (277)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 277
Azt hallottam,hogy az ősrobbanás nulladik közelítése egy felrobbanó gránát,ami gyorsul.
Előzmény: Törölt nick (275)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.29 0 0 276

H=v/d=állandó

d=ct

H=v/ct,ebből a=v/t=Hc=állandó.a a gyorsulás,c a fénysebesség,H a Hubble-állandó,t az idő,d a távolság,v a megfigyelt sebesség.

Előzmény: Törölt nick (274)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 275
És ehhez csak a gyorsulás képleteit kellett volna megtanulni ahelyett, hogy évekig gondolkodunk a "problémán", és oldalakat írunk tele üres szöveggel.
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 274
". Ez a magyarázat Hubble megfigyelésére, miszerint a galaxisok távolodása a földi megfigyelés szerint minél messzebb történik, annál a nagyobb mértékű gyorsuló sebességgel történik. "

Ez egy tipikus tévhit, hogy a galaxsimagok elindultak egy pontból és GYORSULVA eljutottak valahova, hiszen a távolabbi galaxisok nagyobb sebességgel távolodnak tőlünk.
Pedig annyira nyilvánvaló, hogy semmiféle gyorsulás nem történt.

A megtett távolság az idő négyzetétől függ, a sebesség egyenesen arányos az idővel gyorsuláskor. Ez egy GÖRBE vonalat ad, ha a sebességet a távolság szerint ábrázolom.

Ez pedig egy egyenes: link

Tehát a tér tágult, és nem gyorsulva jutottak oda a galaxisok, ahol most vannak/látjuk azokat.
Előzmény: Törölt nick (270)
Törölt nick Creative Commons License 2008.12.29 0 0 273
"Vagyis elérve C sebességet, határozott lesz számunkra téridőben az anyagi és az antianyagi világ, vagyis megsemmisülünk." Magyarul, ha nem nyomod annyira a gázt, akkor tovább élsz.
Előzmény: Törölt nick (270)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 272

"Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni."

Born mondta

"Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg."

bizonyos pályákon állóhullámokat alkothatnak

Előzmény: Aurora11 (271)
Aurora11 Creative Commons License 2008.12.24 0 0 271

Szia Metafizikus!

 

Gratulálok a munkádhoz,nagyon következetes,jó lett!

Szeretném Neked felvázolni,hogy hol tart a kvantummechanika,ami mindig egy csalódást okoz.

Volt Rutherford-modellje,amit az alfa részecskés szóráskísérletekkel fedezett fel.Ezt Bohr probálta klasszikusan mozogni,csak az ő modelljében az elektron beleesne a magba,nem tudta megmagyarázni,hogy az elektron miért nem sugározz amikor az atommag körül kering,úgyanis gyorsul,és a Maxwel-egyenletek szerint a gyorsuló töltés sugároz.Bohr erre azt mondta,hogy "csak,nem tudom,de ha ezt elfogadjuk posztulátumnak,akkor megmagyarázom Nektek a színképvonalakat".Azt elfelejtette,hogy az elektrodinamikának ellentmond az elmélete.Sommerfeld bevezette az ellipszispályákat,amik szerencséjére pontosítottak az elméleten(az akkor még ismeretlen spinek hatása segítettek Neki).De az atomok állandóságát nem tudta megmagyarázni.

Aztán jött de Broglie,aki bevezette az anyaghullámokat,és azt mondta,hogy az elektron anyaghullámai egy bizonyos hullámokon állóhullámokat alkothatnak(más pályákon lebegés van,nincs állóhullám),és itt a hullámok stacionárius állapota valósulhat meg.Ez az stacionárius állapotban nincs gyorsulás,a töltésnek nem kell sugároznia.Nincsenek részecskék,csak hullámok,ha stcionárius állóhullámot alkotnak akkor ott nincs sugárzás.Jött a kérdés,hogy akkor mi az ami hullámzik.Erre Bohr mondta,hogy ezek részecskék valószínűségi hullámai.Vagyis mégis vannak részecskék,de ezek mozgását valószínűségi hullámokkal lehet leírni.

Schrödinger a Hamilton-elvből(ami a geometriai optika-hullámoptika képlből következetett a Newtoni mechanika-hullámmechanikára)felírta a kvantummechanika alapegyenletét.Ez nagyon jó volt,az összes jeleséget,amit a fényhullámok tudnak,az anyaghullámokra is illetek.Ezenkívűl Schrödinger felírta(alias Weyl írta fel,aki a matematikus barátja volt,mert abban az időben sem  tanították fizikusszakon a speciális függvényeket) a harmonikus oszcillátor és a hidrogénatom energiaállapotait,és hullámfüggvényeit.És figyelembevették az atommag hatását,amivel beírták a hidrogén teljes energiájába a tömegközéppontjának a mozgási energiáját,illetve az elektron tömegét kicserélték az elektron-proton redukált tömeggel.Aztán Schrödinger Rayleigh perturbációszámítását is alkalmazta,és kijött a Zeeman-és Stark-effektus,sugárzáselméletek,kiválaztási szabályok.Schrödinger megprobálta relativisztikussá tenni,de csak a nulla spinű részecskékre(pion,neutrino) vonatkozó Klein-Gordon-egyenlet jött ki.Aztán jött Dirac,aki trükkös gyökvonásával(amihez operátorokat használt)sikerült a feles spinű részecskék Dirac-egyenletét megalkotni.Ezzel megjósolta a pozitron létezését,mert a negatív teljes energiájú állapotokat nem tudta kizárni.Eleinte nem vették komolyan a pozitron lehetőségét,mert a kritikusok nem hallottak a Pauli egyenletről.És itt már Dirac megütközött egy óriási nagy problémával,a többrészecskerendszerek kvantummechanikájával.

A kvantummechanika nagyon szépen kezdődött,úgy látszott ez lesz a világot teljesen megmagyarázó alapegyenlet.Ezek egyrészecske rendszereknél,amilyenek a harmonikus oszcillátorok,hidrogénatom,szupravezetés Cooper-elektronpárjaira jól illeszkedett,de a többrészecske kvantummechanikában teljesen becsődölt.Jött a hidrogénmolekula és a héliumatom.Nem tudtak számot adni az elektronok közötti kölcsönhatásról,például,hogy hogyan lehet figyelembe venni az elektronok közötti taszítóerőt.Benzolnál,meg konjugált kötésű szénhídrogénláncmolekuláknál jól alkalmazható a függetlenrészecskés közelítés,ahol az elektronok egymásra hatását teljesen elhanyagolják.De általában a legtöbb esetben ez teljesen alaptalan közelítés.Még az elektronok magtöltés árnyékoló hatását figyelembe veszik,de ez sem pontos.Olyasmi történt,mint a Navier-Stokes egyenlet felírásakor:Először azt hitték ez az összes áramlást le tudja írni,később tudatosódott,hogy a legtöbbször elforduló turbulens áramlást csak gyenge közelítésként írja le,vagy egyátalán nem.A korrelációkat teljesen alaptalanul nem lehet bűntetlenül lezárni.

A szórásszámításnál is fellép ez probléma.Kis energián elég jók az eredmények,nagyobb energián már baj van,a nagyobb perdülethez tartozó gömbfüggvények nincsenek benne a Bronstein táblázatban,a fizikus szakon pedig nem tanítják.A részecskefizikusok ezt tudják,csak feladták.Ehelyett csak a nagyon nagy energiájú részecskékkel foglalkoznak,ahol a Born-közelítést alkalmazzák,ami ahoz hasonlóa,hogy az ax3+bx2+cx3+d=0 harmadfokú egyenletet nem tudom megoldani,mert nem értem a Cardano-egyenletet,de olyan körülményt keresek,ahol az "a" együttható köezlítőleg nulla,így a bx2+cx+d=0 másodfokú egyenletet kell megoldanom,amit meg tudok oldani.ezért fordulnak a nagy energiájú részecskegyorsítókhoz,és a kvarkokat vizsgálják,és a Higgs-bozont keresik,míg a periódusrendszer magyarázatának óriási nagy kudarcát elfelejtik.A kémikusok pedig kénytelenek átírni a kvantummechanikát,hogy megalkossák kvantumkémiájúkat,vagyis olyan mértékben módosítják a fizika törvényeit,hogy a halandzsa a mérési erdményekhez valamelyest illeszkedjen.Igazából sokszor zsákutcába kerülnek,de ilyenkor mindig módosítanak az elméletükön.A kvantummechanika már a héliumatomnál és a hidrogénmolekulánál már elakadt,csak közelítő számításokat tehet.Ha valamit nem tudnak akkor mindig meg lehet bújni vagy a nagyon pici,vagy a nagyon nagy energiás tartományban,mert ott az egyenletekből kihagyhatják a nehézséget jelentő tagot.

Egyébként a klasszikus mechanika is általában csalódást okoz,csak ezt már probálják numerikusan kezelni:a klasszikus mechanikai mozgások ritka esete az,ami megjósolható,a legtöbb mozgás kaotikussá válik.A klasszikus mechanikát müvelők közül legtöbben szintén megilyednek(mert a földi mozgások legnagyobb része kaotikussá válik),és a csillagszati jelenségeket viszgálják,amik előre jósolhatók,a Newton-törvények szerint zajlanak le,a kaotikusságok csak évmilliók alatt mutatkozik meg,amit nyugodtan el lehet hanyagolni.Vagyis a klasszikus mecahnika nagyenergiába menekülő részecskefizikusai a csillagászattal foglalkozó fizikusok.

Talán a dimenziótorzulásos elméletedet ezek figyelembevételével még figyelmesebben olvassák.Mert szerintem a nemlineáris jelenségeket jól lehetne magyrázni velük.

Kellemes Karácsonyi Ünnepet kívánok!

Előzmény: Törölt nick (270)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.22 0 0 268
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 263
OK, rendben.
Vágjunk bele!

Itt ez papírlap... elmű számla... már befizettem, jó lesz...
Átlósan behajtom, hogy négyzetet tudjak csinálni belőle... megvan... letépem a fölösleget..
Na kész a gúla.
Lépjünk tovább!!!
Hm. Lássuk, hol is akar Gézoo bepalizni...
A korcsolyázók nem voltak tengelyre tűzve...
A zsák az ülőkéje és a vele a merev karral hozzá rögzített körhinta távolodni fog tőled..
Ezek szerint a körhinta tengelye sem volt rögzítve... OK.
Tehát miért is kellene tengelyre tenni a gúlát?
Ja, már sejtem...
Tehát nem tesszük tengelyre...
Leteszem ide az asztalra... egy kis helyet csinálunk...
valamivel lövöldözni is kellene... itt ez sör... a kupakja épp jó lesz talán...
Előbb iszunk egy kortyot... célzóvíz...
Cél a gúla közepe... tűz!
Telitatlálat!
A gúla a lövés irányában elmozdult kb 5 centit, elfordulást nem látok.
Ez egyezik mind a Gézoo-fizika, mind a fizika előrejelzéseivel. Szuper...
Csak azt nem értem, hogy lehettem ilyen pontos, föleg egy pohár sör után...
a reklámban nem ez van...
A Gézoo-fizika szerint ez csak akkor lehetséges, ha tökéletesen középen találom el a gúlát,
ha nem, akkor egyhelyben marad, de elfordul... Gézoo! ehhez milyen pontosság kell?
Na mindegy... még egy korty sör... újabb kísérlet, mert egy kísérlet nem kísérlet...
Tűz! ... k* ügyes vagyok, ugyanaz. Gézoo! ehhez milyen pontosság kell?
A fizika szerint ez nem meglepő, a Gézoo-fizika szerint ez szinte csoda...

Na mindegy, Gézoo majd "megmagyarázza", én nem értek hozzá...

Egy újabb korty sör... és legyen ellenpróba is... ahogy illik...
Cél a gúla jobb széle...
Tűz!
Hm. A gúla láthatóan elfordult... A Gézoo-fizika és a fizika előrejelzéseinek megfelelően...
OK. De a gúla a lövés irányában is elmozdult újfent kb 5 cm-rel. Itt valami gáz van.
A Gézoo-fizika szerint az impulzusnak el kellet volna tűnnie a forgás javára, nem mozdulhatott volna el a gúla középpontja....
Na nembaj... újabb korty sör, hátha segít, meg különben is: egy kísérlet nem kísétlet...
Tűz!
Hm. ugyanaz.
Na mindegy, lássuk a bal oldalt is.
Sör... cél... tűz! - ugyanaz. Itt tényleg nagy gáz van.

Következtetések:
1) Tényleg nem fájt... a Gézoo-fizika előrejelzésének megfelelően. Erről a fizika valóban nem tud semmit mondani.
2) Ahol eltérés volt a fizika és a Gézoo-fizika jóslatában, ott a fizika nyert.
3) Nincs rajtam sapka.

És csak a megszokás miatt:
Továbbra is várom a levezetéseidet, bizonyításaidat, és a Gézoo-fizikát alátámasztó megfigyeléseket, tapasztalatokat.
És a Gézoo-helikoptert! :-)))
Ne felejtsd a 177 és a 182 bizonyítását se!

Utóirat:
A fenti iromány nem a képzelet szüleménye, a kísérlet és a leírás valóban együtt,
egyidőben kelezkezett, a valóságnak megfelelően.
A kísérletet bármikor, bárki megismételheti a megfelelő mennyiségű sör, söröskupak, vagy annak hiányában is.

És most megiszom a maradék söröt..., jó éjt mindenkinek!
Előzmény: Gézoo (259)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 262

Vegyük azt a példát,hogy van két részecskénk,amik egymással egy fényjellel lépnek kölcsönhatásba.Két lehetőség van a kölcsönhatás mechanizmusában.Az egyik részecske legyen az A részecske,ami fénysugarat bocsát a B részecske felé,és a B részecske elnyeli azt.Az eközben visszalöködik.De a B részecske kisugározza a fényt és az A újra elnyeli,és az A is visszalöködik.De a B részecske és az A részecske nem ugyanakkor löködik vissza,vagyis a hatás-ellenhatás törvénye ugyanazon pillanatban nem teljes.

Van egy másik résecske,mégpedig az,hogy az A részecske,és a B részecske is ugyanazon időpillanatban bocsátja a fényjelet egymásfelé,és ezért az A fényjele ugyanazon időpillanatban érkezik B-hez,mint a B fényjele az A-hoz,igy a B és az A atom visszalöködése ugyabban az időpillanatban következik be.Szóval a hatás-ellenhatás ugyanabban a pillanatban teljeesül.Annak ellenére,hogy a fénysugarak véges sebességgel terjednek.

A különbség a két eset között az,hogy az első esetben az atomok egy fényjelen osztoznak meg,míg a másik esetben szinkronban passzolgatnak egymá között két fényjelet.

A hatás-ellenhatás tétele miatt,a második eset modellezheti a valóságot.

Előzmény: Aurora11 (261)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 261

Szia Gézoo!

 

"Egy egyszerű példán át: m tömegre balról és jobbról is hat F erő. Az m tömeg nyugalomban van.  Mondjuk.. hatás-ellenhatás, de ez ennél sokkal több!

    Most a baloldali erő és a jobboldali erő ezer év különbséggel hasson ugyanazon pontra..

   Nyílván ekkor a jobboldali erővel nem a baloldali tart egyensúlyt.. hanem az m tömeg tehetetlensége  F=m*a  gyorsuláson át.. Az ezer év múlva ható baloldali erővel szemben  pedig majd újabb ezer éven át szintén F=-a*m erővel fog hatni a tehetetlenség.

   Így ha csak a bal és jobboldali erőkre nézzük a hatás-ellenhatás jelenségét, akkor

egyik esetben igaz, másik esetben nem igaz.."

 

Vegyük azt a példát,hogy van két részecskénk,amik egymással egy fényjellel lépnek kölcsönhatásba.Két lehetőség van a kölcsönhatás mechanizmusában.Az egyik részecske legyen az A részecske,ami fénysugarat bocsát a B részecske felé,és a B részecske elnyeli azt.Az eközben visszalöködik.De a B részecske kisugározza a fényt és az A újra elnyeli,és az A is visszalöködik.Mindjárt folytatom...

Előzmény: Gézoo (237)
Aurora11 Creative Commons License 2008.11.06 0 0 260

Szia!

 

A fényórás kisérletek,és azok amik a fénysugarak viselkedésére vezeti vissza a relativisztikus jelenségeket.Ugyanis miért lének fel a relativisztikus jelenségek?A fénysugarak véges sebessége miatti késleltetés miatt.

Előzmény: /dev/null (236)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 259

   Nyílván nem érted, de azért írtam le a példákat és az asztalon is elvégezhető kisérletet, hogy végre életedben először Te is láss ilyet.

   Próbáld ki, nem fog fájni!

Előzmény: /dev/null (258)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 258
nem felsorolást várok...
Előzmény: Gézoo (255)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 257
...hanem az impulzusmomentum okozza...
Előzmény: /dev/null (256)
/dev/null Creative Commons License 2008.11.06 0 0 256
Itt a hiba:
A kavics lepattan, így a körhinta tömegközéppontjának a helyen változatlanul megmarad
Feltételezed, hogy csak centrális ütközésnél marad meg az impulzus, nem centrlális ütközéskor nem,
(hogyan lehet tökéletes centrális ütközést csinálni, amikor megmarad az impulzus?) hanem valami varázslatos módon az impulzus eltűnik és forgássá alakul.
(Úgy tűnik valami ilyesmi zagyvaságot képzelsz.)
A forgást nem az impulzus eltűnése és forgássá alakulása, hanem az impulzusmomentum, amíről láthatólag még csak nem is halottál. Gézoo-fizika.
Ugyanez a hiba a korcsolyás példádnál is.
Mindegy, úgyse fogod érteni...
Talán az olvasók viszont látják, mit is ér a Gézoo-fizika.

Továbbra is várom a levezetéseidet, bizonyításaidat, és a Gézoo-fizikát alátámasztó megfigyeléseket, tapasztalatokat.
És a Gézoo-helikoptert! :-)))
Előzmény: Gézoo (254)
Gézoo Creative Commons License 2008.11.06 0 0 255

Kedves Dev/nul !

 

 

  Tegnap a hevenyészett felsorolásból kihagytam a "felfedezések, levezetések" közül

a  számlálópárok elvét..

 

    Méltatlanul, mert ezen elv teszi lehetővé a specrel kiterjesztését a gyorsuló rendszerek kezelésére.

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!