Egy topik, amelyben összegyűjthetjük az eddig, Viktor Rezun (alias ,,Viktor Szuvorov") irodalmi tevékenységével kapcsolatban megjelent kritikákat hadtörténészek és katonai szakértők tollából.
Megtamadta a Szu Romaniat? Valahogy nem lehet sehol sem olvasni 1940-es Szovjet-Roman haborurol. Azonkivul nem artana megnezni, hogy pontosan mire is kaptak garanciat a romanok, de tuti, hogy nem arra, ha onkent atadjak a Szu-nak azt a teruletet, amit 21 eve szereztek csak Oroszorszagtol, es kozuk hozza nagyjabol 0.
------------
:-))
Még a neten is fenn van.
"1939.04.03. - A Wehrmacht Főparancsnoksága (OKW) megkezdi a Lengyelország elleni támadás terveinek kidolgozását.
1939.04.07. - Olasz csapatok vonulnak be Albániába. Olaszország (formailag perszonálunióban) 12-én annektálja az országot.
1939.04.11. - Magyarország kilép a Népszövetségből. Hitler aláírja Lengyelország lerohanásának tervét (Fall Weiss).
1939.04.13. - Nagy-Britannia és Franciaország garanciát ad Görögország és Románia határainak sérthetetlenségére.
1939.04.15. - A brit parlament törvényt fogad el az általános hadkötelezettségről.
Megtamadta a Szu Romaniat? Valahogy nem lehet sehol sem olvasni 1940-es Szovjet-Roman haborurol. Azonkivul nem artana megnezni, hogy pontosan mire is kaptak garanciat a romanok, de tuti, hogy nem arra, ha onkent atadjak a Szu-nak azt a teruletet, amit 21 eve szereztek csak Oroszorszagtol, es kozuk hozza nagyjabol 0.
-------------------
:-))
Még a Wiki is ír róla, amely nem számít hiteles forrásnak köreinkben:
"Az 1939-es MolotovRibbentrop-paktum alapján 1940. június 28-án a Szovjetunió megszállta. Ezután Besszarábiát felosztották. Ukrajnához került déli része (Odesszai területhez, megfosztva Moldáviát tengeri kijáratától), a Budzsák (12,5 ezer km²), valamint a kettéosztott Moldvai Autonóm Köztársaság nyolc északkeleti járása (4,2 ezer km²) Baltával."
Papíron biztosan felkészültebb volt,mint a valóságban,a valóságról a felső vezetés aligha tudott sok mindent. Ha 300 páncélosból 200 volt csak üzemképes,arról a felső vezetés aligha tudott,ha ti. jelentik neki,alighanem a kivégzőosztag előtt végzik. Papíron 299 volt üzemképes. Sztálin pedig a papírforma alapján döntött.
Erre bizonyítékom persze nincs,de például a magyar néphadsereg is pontosan így működött a 80-as években : papíron a századunk teljesen gépesített volt,parancs esetén 2 nap alatt az olasz határnál kellett volna lennünk. A gyakorlatban a BMP-k fele max. 50 km-t bírt (hadgyakorlaton) a 3 DAC teherautóból 1 működött. Elméletben a század csupa élenjáró katonából állt,akik naponta harcászati gyakorlatokat végeznek,a gyakorlatban talán 2-3 szor volt ilyesmi,a jelenléti ívet havonta hamisítottuk írtuk alá. És ez egy "elit" egység volt.
-------------------
Be kellene fejezni a hülye feltételezéseket.
A SZU már 1936- ban tankokat (T32), ágyúkat és fegyvereket küldött a spanyol nemzetközi brigádoknak később Kínával és Japánnal háborúzott közvetlenül Lengyelország megtámadása előtt szövetségben Németországgal.
A német támadás pillanatában csak könnyű tankokból ( Bt5, Bt7, Bt8 -bisztrohodnüj tank)mintegy 25000 állomásozott a német határ közelében.
A SZU több tannkal rendekezett folyamatosan mint az összes háborús fél együttvéve.
Megtamadta a Szu Romaniat? Valahogy nem lehet sehol sem olvasni 1940-es Szovjet-Roman haborurol. Azonkivul nem artana megnezni, hogy pontosan mire is kaptak garanciat a romanok, de tuti, hogy nem arra, ha onkent atadjak a Szu-nak azt a teruletet, amit 21 eve szereztek csak Oroszorszagtol, es kozuk hozza nagyjabol 0.
-------------------
:-))
Ha ennyire nem vagy tisztában valamivel akkor mi alapján oktatsz ki?
Nos. 1939 Ápr. 13- án Anglia és Franciaország garantálja Románia és Görögország határait.
Ez tény.
"1940 június 28- án a SZU minden előzetes értesítés nélkül elfoglalja Beszarábiát és Észak- Bukovinát. Nem felesleges megemlíteni, hogy Anglia és Franciaország 1939. április 13- án garanciát ad Romániának és Görögországnak."
Ezt írtam.
A válaszod:"A 2. vilaghaboru topicban nemreg merult fel ez a kerdes, hogy a Szu miert nem kapott haduzenetet az angoloktol amikor megtamadta Lengyelorszagot. A valasz rendkivul egyszeru. Mert a szovetsegesek csak a Nemetorszagi tamadas esetere adtak garanciat Lengyelorszagnak. Milyen egyszeru is a valosag?"
Ez tudatos hazugság és mellébeszélés.
A valóság az, hogy nemcsak Romániát támadta meg hadüzenet nélkül a SZU, hanem Finnországot, és a Balti államokat is.
És tovább. Azért nem üzentek hadat, mert a SZU célja szövetségben az USA- val Németország háborúba kényszerítése volt.
Papíron biztosan felkészültebb volt,mint a valóságban,a valóságról a felső vezetés aligha tudott sok mindent. Ha 300 páncélosból 200 volt csak üzemképes,arról a felső vezetés aligha tudott,ha ti. jelentik neki,alighanem a kivégzőosztag előtt végzik. Papíron 299 volt üzemképes. Sztálin pedig a papírforma alapján döntött.
Erre bizonyítékom persze nincs,de például a magyar néphadsereg is pontosan így működött a 80-as években : papíron a századunk teljesen gépesített volt,parancs esetén 2 nap alatt az olasz határnál kellett volna lennünk. A gyakorlatban a BMP-k fele max. 50 km-t bírt (hadgyakorlaton) a 3 DAC teherautóból 1 működött. Elméletben a század csupa élenjáró katonából állt,akik naponta harcászati gyakorlatokat végeznek,a gyakorlatban talán 2-3 szor volt ilyesmi,a jelenléti ívet havonta hamisítottuk írtuk alá. És ez egy "elit" egység volt.
Megtamadta a Szu Romaniat? Valahogy nem lehet sehol sem olvasni 1940-es Szovjet-Roman haborurol. Azonkivul nem artana megnezni, hogy pontosan mire is kaptak garanciat a romanok, de tuti, hogy nem arra, ha onkent atadjak a Szu-nak azt a teruletet, amit 21 eve szereztek csak Oroszorszagtol, es kozuk hozza nagyjabol 0.
A propaganda ugyanezt hangsulyozta mär a Szu-Lengyel häboru ota mieert kellene most elhinni a tämadäsi szändeekot.Ha elötte 39-ig semmi ilyesmi sem törteent.
A mäsik,hogy a csapatok zömeet meegsem Belorussziäba hanem Ukrajnäba helyzteek.
szerintem meg az említett időszakban, 1940-ben a német üzemanyagszükséglet döntő többségét a szovjet és román import biztosította, az összes többi (magyar, USA) marginális volt. a németek viszont már a háború előtt, s ekkor is pontosan tisztában voltak üzemanyagfüggőségükkel, ezért is fektettek sok energiát, pénzt a műbenzingyártásba. ergo, nagyon sokat ért volna számukra, ha bárhol rátenyerelhetnek egy komoly hozamú olajmezőre.
--------------
Igazad van.
Tulajdonképpen nem is szükséges keresnem az adatokat, mert igazolod, hogy a németeknek nem volt érdekük/szándékuk a SZU megtámada a nyersanyaghiány miatt.
Ráadásul a német hadiipar fejlesztésének befejezése is 1943-ra volt tervezve.
Davies írja 1938 juniusában, hogy a SZU haderő létszáma/fegyveres ereje egyedül több mint Németország, Japán, Olaszország, Lengyelország, Románia együttes hadereje.
És a SZU ezzel a kis létszámú haerővel évek óta háborút visel Kína ellen.
Noslehetséges, hogy pár napig kiesem a társalgásból újabb unokám születése miatt.
szerintem meg az említett időszakban, 1940-ben a német üzemanyagszükséglet döntő többségét a szovjet és román import biztosította, az összes többi (magyar, USA) marginális volt. a németek viszont már a háború előtt, s ekkor is pontosan tisztában voltak üzemanyagfüggőségükkel, ezért is fektettek sok energiát, pénzt a műbenzingyártásba. ergo, nagyon sokat ért volna számukra, ha bárhol rátenyerelhetnek egy komoly hozamú olajmezőre.
nyilván a hátországból is nagy számú csapatot vontak előre, no meg ahogy a front haladt keletre a nem előrevontakat is elérte, sőt még újakat is alakíthattak a szétvertek maradékaiból... teljesen természetes, hogy az augusztus közepéig azonosított egységek száma sokkal magasabb, mint amely a háború kitörésekor a határzónában állomásozott ( írom anélkül, hogy most kikeresném a két határnapra vonatkozó adatokat, amelyek ma már pontosan ismertek).
-------------
Nos már ott voltak.
Én nem a mostani adatokból és mesekönyvekből dolgozom.
56 előtt sokkal merészebben megírtak mindent vagyis elmesélték, hogyan csalták tőrbe Németországot.
Ma már mindent szépítenek sőt letagadnak.
Nem véletlenül ajánlottam, hogy a Davies könyvvel kell kezdeni a tájékozódást. És természetesen a nagyon hiányos és sokszor mellébeszélő szovjet emlékiratokat is össze kell vetni a korabeli német, francia,angol, amerikai stb.és hozzá a magyar emlékiratokkal, adatokkal.
nyilván a hátországból is nagy számú csapatot vontak előre, no meg ahogy a front haladt keletre a nem előrevontakat is elérte, sőt még újakat is alakíthattak a szétvertek maradékaiból... teljesen természetes, hogy az augusztus közepéig azonosított egységek száma sokkal magasabb, mint amely a háború kitörésekor a határzónában állomásozott ( írom anélkül, hogy most kikeresném a két határnapra vonatkozó adatokat, amelyek ma már pontosan ismertek).
Zsukov 1969- ben kiadott emlékirataiban említést sem tett saját Németország ellenei tervéről.
------------
Ezt véletlenül kihagytam. Zsukov a szovjet-német határ menti körzetekben állomásoztatott hadosztályok számát emlékirataiban szépíti. A valóságban nem 149 hadosztály állomásozott itt, hanem több, mint ennek a kétszerese. A pontosabb meghatározáshoz segítséget nyújt Haldernek, aki ebben az időben a Wermacht vezérkari főnöke volt, 1941. augusztus 17-i hadműveleti naplóbejegyzése: "Lebecsültük Oroszországot: 200 hadosztállyal számoltunk és mostanáig már 360-at azonosítottunk."
És hát a meghódított Kelet-Európából se takarodtak ki, mindegy volt, hogy szövetséges, vagy ellenséges volt az az ország a háborúban. Sőt, 53-ban, amikor Berija le akarta adni Németországot, Zsukov mondta azt, hogy nem azért harcoltunk Berlinért, hogy feladjuk
--------------
'56 szintén meg volt tervezve. Kádár már '56 nyarán tudta, hogy ősszel forradalom lesz.
(németeknek előnyös: mert megszűnik az üzemanyagfüggőség,
------------
Mese az egész. Olyannyira, hogy Hitler csak 1940 december 18- án adta ki a parancsot a "barbarossa terv" előkészületeire. Nem volt szándékában addig a SZU megtámadására. Minden más állítás hülye mellébeszélés!
Az oka pedig a SZTU követelőzése és a német szu paktum megszegése volt!
Nos az ötvenes évek elején ( 56 előtt) még sokat írtak arról, hogy a háborúzó Németországot maga az USA látta el üzemanyaggal a spanyol kikötőkön keresztül.
Irakba eljutás: vichyhez tartozó szírián keresztül (ekkor már tartottak a csetepaték a franciák és angolok közt, irakban pedig finoman fogalmazva képlékeny volt a helyzet) - mint írtam is perzsia közös megszállása a németekkel ( magyarán az öbölmenti arabok lakta kis rész, esetleg a kurd hegyek egy részét odaadni a németeknek, többi szovjet megszállás hormuzi szorossal bezárólag
ezzel párhuzamosan egyiptom bevétele miatt célszerű lett volna líbiába is csapatokat küldeni, mint történt a DAK-al...
ez a két hadjárat lekötötte volna az olasz flottát, németek gépesített csapatainak a felét, a kréta után megmaradt légiszállítás teljes egészét, a gyalogság egy részét meg hazaküldhette volna adolf a hadiiparba...a barbarossza majd jön 42-ben, június elején (a balkáni hadjárat miatt csúsztak 2-3 hetet)
(németeknek előnyös: mert megszűnik az üzemanyagfüggőség, valamint megoldja a birodalom ellátását gyapottal, a déli gyümölcs csak luxus cikk, nem népélelmezés, viszont propagandába marha jól jött volna, német gyerekek narancsot, fügét, datolyát majszolnak, még az angoloknál a narancsot is jegyre adták!)
(szovjet előny: elterelik a német csapásmérőerőt egy évre, nyugodtan készülhetnek a nagy kontinentális leszámolásra, perzsián keresztül kijutnak az arab-öbölbe, india, egy kéznyújtásra...)
irak, egyiptom miatt szerintem még az USA nem szállt volna be a háborúba,
a németeket egyébként érdekelte a kelet, mert molotovnak szóba hozták berlinben, de kapásból visszautasította.
Volkogonov: Győzelem és tragédia 258-59. oldal (1941. május 5) - itt olvastam először
"A VH korszerű hadsereg, a korszerű hadsereg pedig a támadó hadsereg"
"a háború az ellenség területén zajlik majd..."
-------------
Dmitrij Vokogonov: Győzelem és tragédia
"1940 augusztusában befejezték a pontosított védelmi terv felülvizsgálatát, amelyet beterjesztettek Sztálinnak. Sztálin véleménye szerint Hitler a Moszkvába vezető legrövidebb úton kísérli meg a főcsapást. Ezért javasolta a terv újbóli elemzését. Zsukov pedig a német preventív támadást megelőzően öt héttel javasolta Szálínnak: mérjenek csapást a bevetésre kész német csapatokra. Hogy a német preventív támadás elmaradása esetén az oroszok megtámadták volna-e Németországot arra vonatkozóan - ha még volnának kételyeink - Vokogonov eloszlatja dilemmánkat: "Malenkov irattartójában ott hevert a propaganda-csoportfőnökség direktívája a Vörös Hadseregben folyó politikai propaganda legközelebbi feladatairól. A dokumentum elkészítéséhez azt követően láttak neki, hogy 1941. május 5-én a katonai akadémiák végzős hallgatói előtt tartott beszédében Sztálin kifejtette: Készen kell állni a német fasizmus feltétlen szétzúzására. A direktíva forradalmi elszántságot és állandó készenlétet követelt az ellenséggel szemben indítandó megsemmisítő erejű támadáshoz... A propaganda, az agitáció és a nevelés valamennyi formájának egyetlen célt kell szolgálnia: a személyi állomány politikai, erkölcsi és katonai felkészítését az igazságos, támadó és mindent elsöprő háborúra."
Idézett mű 281- 293
Zsukov 1969- ben kiadott emlékirataiban említést sem tett saját Németország ellenei tervéről.
"egy módon tudta volna távol tartani hitlert, ha közös koncot kínál fel számára, ez pedig egyetlen egy dolog lehetett"
-------
Feltételezés.
Ha valóban tudni akarsz mindent a II. Világháborúról akkor kezd a könyvek olvasását Davies, Moszkva jelenti című művel. 1945- ben jelent meg,talán megkapod még antikvárban.
Raadasul a gazdasaguk tonkrement volna, ha Sztalin elzarja az utanpotlascsapot mondjuk 41 telen, vagy pedig elkezdi kovetelni a fizettseget a szallitasokert, ami ugyanaz.
Irakkal pedig annyi a gond, hogy:
1.) hogy jutnak oda a nemetek?
2.) ha odajutottak, akkor az a Szu szamara lett volna elviselhetetlen allapot, gyakorlatilag Nemetorszag akkor bekeritette oket szarazfoldon ( ha nemet csapatok elfoglaljak Irakot, akkor Iran, Afganisztan is nemet befolyas ala kerul.
Ezt a 2. lehetoseget szerintem Sztalin sem akarta megengedni, strategiailag elszigetelodik, szovetseges nelkul. Azert ha a brittek kiszorulnak a Foldkozirol, akkor az olasz flotta felszabadul az Indiai oceanra, es akkor egy Japan Olasz, Nemet osszefogas letorte volna a brittek gyarmatbirodalmat, ami eleg lehetett volna egy kulonbekere az angolokkal.
( persze ezt az USA sem nezte volna tetlenul, de az USA valojaban 43-ig nem igazan volt katonai tenyezo Europaban.
egy módon tudta volna távol tartani hitlert, ha közös koncot kínál fel számára, ez pedig egyetlen egy dolog lehetett volna, az arab (moszuli) olaj. a németek vichy oldalon legyalogolják az angolokat irakban, a szovjetek meg a németekkel közösen szállják meg perzsiát (lengyel mintára).
molotov berlini látogatásakor a németek meglebegtették indiát, ami nyílt szövetség lett volna, irak esetén viszont kimaradhattak volna a nyílt angol ellenes háborúból.
