A megszokott 6 órához képest a 4, az korai, de ha előző délután előre aludtam egy órát, mondjuk 5 és 6 között, akkor automatikusan fölébredek 4-kor.
Ha ráérnék fölkelni 8-kor, akkor is legkésőbb 7-kor felébredek egy nagy pukkanásra, vagy 3 nagy koppanásra, vagy egy éktelenül ellenszenves berregésre. Persze csak én hallom, mert a tudatalattim szórakozik azzal, hogy így jelzi: elég volt az alvásból. Ilyenkor ha azt mondom neki, hogy: "Hagyj békén, nem kell sietnem sehová!", akkor elalszok ugyan, de elkezdek fenemód kacifántos kalandfilmeket álmodni, amiben ellenszenves szerep jut rám, és kénytelen vagyok inkább felébredni, hogy vége legyen.
Ez fontos szempont lehet. Mármint hogy a Net-en hozzászólás, és egyáltalán a jelenlét egyfajta játék sokaknak. Nekem nem játék, hanem csak közlési vagy kérdezési lehetőség. Ezért nem használok "fantáziadús" nicket, hanem vállalom önmagam a monogramommal. Nem vagyok olyan "Nagyember", hogy álcázódnom kellene.
Nem is most, hanem évekkel ezelőtt kérvényeztem vissza az eredeti nevem, méghozzá 2001-ben, amikor eredeti apám visszatért Magyarországra, betegen, öregen, megözvegyülve második nejétől. Neki szántam a gesztust, hogy visszaveszem a nevét. Mellesleg gyermekeim mássalhangzóval kezdődő keresztnevéhez jobb hangzású lett az eredeti Zs. vezetéknevem y vége, mint a drága jó nevelőszüleimtől kapott G. nevem cs vége.
És persze, más állhat hozzá másképp, de ahány ember, annyi hozzáállás, nem általánosítanék...
Van egy volt osztálytársnőm, Etelkának hívták eredetileg, majd mikor már tehette, Aliciára módosította a nevét. Volt egy másik ismerősöm is, ő meg Lajos és író, és van közszereplő ugyanazzal a névvel, mint ő, hát felvett egy újabb keresztnevet, és azóta azt használja az új ismerősökkel, a nagyon régieknek maradt Lali.
Igen, akartam írni, hogy érdekes saját gyereket elnevezni.
Persze, azonosító, de nincs nagy jelentősége, mert senki nem szólít úgy, az igazi ismerősöknek nem úgy élek a fejében... Nekem ez olyan jelentőségű játék, mint ami mostanában van egy csomó a fészbukon, tudod, milyen állat lennél, stb. Elég sokat váltogattam a nevem ott is, egyszer abban maradtunk Brekivel, hogy "hangulat 2 hónapra". (60 naponta lehet váltani.)
Szerintem nem "csak" nick, hanem azonosító is. Még akkor is az, ha a gazdája szeretné tökéletesen őrizni az inkognitóját az azonosító mögött. Szellemi értelemben az illető így is jelen van. Társadalmi értelemben lehetséges persze - illetve valószínű is -, hogy ez a jelenlét indifferens.
Nemrég egy társaságban egy házaspár beszélgetett, milyen nevet adjanak a születendő babájuknak. Az apukának nem tetszett a saját vezetékneve, az anyukáé igen, de nem akarták csak az anyuka után elnevezni a babát, így az "Apu vezetékneve"-"Anyu vezetékneve" "Baba keresztneve" verzió mellett döntöttek.
Igen, de az csak nick, nem számít az se, ha több van, az se, ha egy van, nem is szólít úgy senki, tényleg csak egy felirat, ha törlődik, inkább csak az a kár, hogy az a sok dolog is törlődik vagy azonosíthatatlanná válik, amit az az ember írt.
Mondjuk, ezt a "nem számít" érzésemet szoktam megszívni fészbukon, nem érzem úgy, hogy feltétlenül valódi névvel kellene jelen lennem, azt meg azért mégiscsak szeretem, hogy össze lehet szedni a régi ismerősöket, szóval nem tudom eldönteni... Régebben azért nem volt szokás saját névvel netezni, és régen minden jobb volt. :)))
Ez a "közösség" - a fórum - is ilyen: a név (nick) folyamatosan változik, vagy fut alatta egy hosszú história. Nekem sosem volt igényem a változatosságra, talán mert a nicket nem személyiséget kifejező értelemben veszem, hanem személyiséget összefogó értelemben; keretezi, fejlécezi a gondolatokat. Egyébként emlékszem, hogy eredetileg a levendula nevet szerettem volna regisztrálni, de láttam, hogy legfeljebb levendula64 lehetnék, és sorszámot, köszi, nem kérek. Véletlenszerűen próbálgattam különféle szavakat, míg találtam olyat, amelyik szabad volt. Nem cifráztam túl, legyen egyszerű, strapabíró, hétköznapi és jónapot.
Ha belegondolsz, vannak (vagy voltak) olyan közösségek, ahol a név folyamatosan változik. Olyanok is, ahol a név egy história. :))) Szóval nem csak ilyen statikus, épp aktuális ízlést tükröző, bürokratikus szükséglet jellegű névadás van a világban.
Azt olvastam egyszer egy kapu boltozatára faragva, hogy "az ember a szíve mélyén oda való, ahová született." Lehetséges, hogy a nevével is titokzatos összeköttetésben áll, és ez nem tetszés vagy megfelelés dolga. Inkább vállalásé: ezt dobta a gép, ezt viselem.
Amikor kitöltöttem a névváltozást kérő űrlapot (a helyi anyakönyvvezetőnél lehet, majd leadni is ott, az előírt illetékkel együtt), az volt a vélemény, hogy másfél-két év az átfutási idő. Ahhoz képest negyed év se telt, és megjött az A4-es méretű, szép kivitelű oklevélszerű irat.
Igaz, hogy nem akármilyen új nevet kértem, hanem az eredetit vissza, amin szerepeltem 5 éves koromig, az örökbefogadásomig.
A domb még megvan, és zajlik rajta az élet. Néha túl sokan is jönnek (az oktató kollégák tanulói), de legtöbbször csak néhányan vagyunk, mint pl. tegnap, amikor voltnejem elhozta a gyerekeket egy napra, és itthagyta a kisebbik fiú fiókánkat, hogy a középiskolában újabban kötelező nyári közmunkát nálam dolgozhassa le...
Szerbusz Lacipapa. Ma este nézegettem a dombon készült képeket, s jó volt feleleveníteni azt a pár szép napot. Remélem vannak tanítványok, a domb él és virul.
Régen jártam a fórumon. Tudod a dombnak köszönhetem, hogy vannak barátaim, akikkel azóta is összejárunk. Kívánom, hogy sok embert barátkoztass össze, s talán egyszer majd megint eljutok én is a dombra.
Az öregasszonyok szerint jót tesz az emésztésnek...
Mások szerint jó fűszer némelyik ételhez.
Nem értek az ilyesmihez, de ha kérik a régi és új szállásadóim, nem nagy fáradság szedni abból, amit úgyis lekaszálnak a traktorosok...
...És lehet, hogy én is elhagyom az Indexet, mert egyre kezelhetetlenebb az oldalt és alul folyamatosan megjelenő reklámok miatt, lelassítják a gépet, és az adblok+ sem hatásos.
