Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 642

Szia Cíprian!

 

Szerintem is lehet egy foton több örvényből.

Előzmény: cíprian (638)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 641

Szerintem is lehet egy foton több örvény összegződése.Talán attól függ,hogy mik a fotonok,hogy milyen örvényeket akarunk bázisnak vállasztani.Arra gondolok,hogy a részecske-örvények impulzusmomentuma,a spin.De ez csak félegész értékeket vehet fel.A fotonok spinje 1 és -1 lehet.Megfelelő arányban tartalmazza a részecske-örvény a fotonokat akkor kijön a részecske spinje.És sok  részecskékből álló nagyobb szemcse,mondjk egy kolloidnak a saját impulzusmomentuma már folytonos lehet,ami az egyes részecskék félegész spinjeinek az átlaga.nagyoNem lehet,hogy egy részecske tömege a benne lévő fotonok közötti energiacsere nagyságától függ.És mivel egy magányos foton-örvény belsejében már nincs energiacsere,ezért nincs annak tömege.És ez az energiacsere az ami összetartja a foton-örvényeket a részecske-örvényben. 

Előzmény: cíprian (638)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 640

Szia Gézoo!

 

És a fotonok is örvények?Így már minden világos.

Előzmény: Gézoo (637)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 639

   Csodálatos dolog az, hogy Te elsőre megérted a lényeget! Igazán örülök ennek!

 

  Abban is egyetértünk, hogy a "foton" kifejezés olyan energia csomagot jelent,

amely akár több hullámmal is egyenértékű lehet.

 

   Igen, ha "foton örvények" alkotják azt az összetett örvényt, akkor logikus

következmény, hogy a rendszer a tömeg jelenségeit mutatja.

 

 

 

 

Előzmény: cíprian (638)
cíprian Creative Commons License 2008.08.03 0 0 638
Azt hiszem a fotonnál azt kell figyelembe venni, hogy a foton is nem egyetlenegy hullámból tevődik össze, nem is kettőből, hanem sok hullám összegzéséből. Erről vannak emlékeim. Tegyük át ezt örvényekre. Ezek szerint maga a foton is több örvény összegződése. Nekem tetszik az a gondolat, hogy az örvénylés maga a tömeg.
Ezek szerint a tömeg az örvények összegződése. Ha ezt lefordítom sok elektromágneses tekercs körül létrejövő közös e. m. térre, akkor is stimmel nálam az örvényekkel való hasonlatosság.
Előzmény: Gézoo (636)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 637

    Amennyiben állóhullámot képeznek a fotonok az örvényekben, akkor az általuk

kisugározható energiát, rezonancia esetén,  az örvényben résztvevő fotonok nyelhetik el.

  Nagyon jó példa az elektronfelhő! Ott is rezonancia áll fenn..

 

  Minden olyan esetben, amikor a rezonanciából foton befogás kimozdítja az elektront,  foton lesugárzással visszaáll a rezonancia pályára..

 

  Csak annyival bonyolultabb,  hogy a többi részecske közös rezonancia sorozatai már szigorú és jól meghatározott energia/frekvencia sorozatot (a Pauli sorozat..,)

képeznek.

 

 

Előzmény: Aurora11 (633)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 636

Szia Auróra!

 

   A golyókat csak példaként említettem, arra utalva, hogy vákumban, közegnélkül is képezhetünk örvénylést..

 

   "Az örvények,mint keringő rendszereket  akkor elektromágneses kölcsönhatás tartja össze?"

    Szerintem az amit elektromos vagy mágneses hatásként érzékelünk, az csupán

következmény.  Nem ez tartja össze az örvényeket.

 

 "És egy iyen örvény bármiyen frekvenciájú foton formájában "

  Sokkal inkább határozott frekvencia sorozatok képeznek rezonáns rendszereket.

 

 

"És talán az örvényekben,mint rendszeren belül a keringő fotonokat is ilyen energiacsere tartja össze őket?"

  Igen, ez nagyon valószínű.

 

"Csak ott esetleg a tengelük körüli forgómozgási állapotok alkotnak ilyen diszkrét sorozatokat,és emiatt a fotonok közül is lehetne ilyen energiacsere?"

 

   Nos, ha az elemi részecskéket, mint fotonokból felépített örvényeket feltételezzük,

akkor a fotonok közötti energiacsere az egyetlen módja a részecskék közötti

energia cserének.

Előzmény: Aurora11 (631)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 635

Engem is meglepnek,hogy ezek annyira nem is bonyolultak,mint ahogy beállítják őket.

Előzmény: cíprian (634)
cíprian Creative Commons License 2008.08.03 0 0 634
Én köszönöm, wazze!

Most már tudom, hogy Selényi kísérletéből hogyan következik egyetlen foton interferenciája. Ebben én eddig valamiféle kvantummechanikai hókusz-pókuszt gondoltam, és a hozzászólásod nyomán jöttem rá, hogy ez csupán klasszikus hullámmechanika.
Előzmény: Aurora11 (630)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 633

Milyen folyamat bíztasíthatja az örvények stabilitását,vagyis hogy diszkrét energiacsomagoknál miért nem sugározhat az örvény?Erre nem tudtam válaszolni.De teljesen egyertétek a modelleddel,főleg azzal,hogy az összes részecske egyféle részecskéből származtatható.Vagyis nincsen anyagi minőség csak szerkezet.Amikor a hidrogénatomnál a proton körül az elektron keringet,ugyanez a sgárzási probléma lépett fel.Ott úgy oldották meg ezt a dolgot,hogy a keringő elektront elkenték és egy nyugalomban levő atomot átfogó elektronfelhőt kaptak.És egy stacionáris gömbszimmetrikus elektronfelhő nem sugároz,csak akkor ha az elektronfelhő alakja eldeformálódik,vagyis gerjesztődik az atom.Nem lehetség az,hogy ezekben az örvényekben is el kell kenni a fotonokat,és stabil állapotban szimmetrikus fotonfelhőt kapunk?Aminek az elkentség ellenére foroghat...

 

 

 

Előzmény: Gézoo (626)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 632
Igen,bár itt csak a hagyományörzés nehezíti a dolgokat.Könnyebb lenne minden,ha egy antivilágban élnénk,ahol a pozitronok vennének részt az áramvezetésben a fémek belsejében.
Előzmény: Gézoo (629)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 631

Szia Gézoo!

 

"Kicsit félreérted!  Egy örvény, vákumban is örvény.. Példaként vegyünk egy vasgolyót egy zsinóron, és vákumban pörgessük meg.. örvény típusú mozgást

végez..  fogjunk egy gyöngysort és azt pörgetve szintén örvény..

   Mágneses golyókat.. és a tengelyt pőrgetve a golyók igazi örvénylő mozgást végeznek..

     Azaz az örvénynek nem feltétele az, hogy közegben történjen..

    Az egyetlen feltétele az örvénylésnek, hogy maga a mozgás jellege legyen örvény típusú."

Értem,akkor az örvény oyan rendszer,amiben a részecskék végeznek örvényő mozgást.És akkor a fotonok azok a részecskék,amik a keringő mozgást végeznek?

"Igazából elektronszkópot akartam írni eredetileg.. De így is jó..

 

 Nos, a szabályos, stabil örvény, stabil jellemzőkkel bír. Ha a fentartásához biztosított az energia, akkor kívűlről, "makróbb" szemszögből, adott tulajdonságokat mutató,  zárt rendszerként jelenik meg számunkra.

   Ezeknek a zárt rendszereknek a kölcsönhatásai adják azt a szabályos rendet amit látunk.

   Azaz egyáltalán nem mond ellen a felépítő örvény létének a látvány."

Téremissziós mikroszkópról olvastam,ahol a kisüési cső fluoreszkáó buráján látszódik a vofrám elektróda mozgó atomjai.

Az örvények,mint keringő rendszereket  akkor elektromágneses kölcsönhatás tartja össze?

"A fény terjedési sebessége a térben adott állandó értékű

és az egy-egy örvénybe zárt energia nagysága az ott lévő azonos méretű

energia csomagok számával kvantáltan, azt az  együttes hatást okozzák, hogy  létrejövő rezonanciának csak diszkrét sorozatai lehetnek.

 

    Azaz  az egyes örvények stabilitása csak az állóhullám frekvenciákon teljesíthető."

Csak az örvényekben miyen köcsönhatás tartja a fotonokat?

"Különben az örvény addig veszít nagy mennyiségű energiát lesugárzással,

amíg vagy eléri a következő rezonancia szintet, vagy ha ilyen az adott foton

energia csomag méreténél  már nincs, akkor teljesen felhasad.

 

    Ebből következően, a stabil örvények jól meghatározott sorozatait mi

részecskéknek látjuk."

És egy iyen örvény bármiyen frekvenciájú foton formájában képes energiát felvenni,és ha összegyülik az elegendő energiamennyiség akkor az rövényre jellemző frekvenciájú fotonná ovasztja őket össze?

"Innen már csak egy lépés, annak megértése, hogy a külvilág hatásai által okozott

statisztikusan folyamatos fázisingadozásokból adódóan, a tökéletesen rezonancia

frekvencián működő örvénylések, folyamatosan nem lesznek tökéletesen rezonanciában.

  Ezáltal szintén örvénylő térbeli eloszlással energiát fognak kisugározni (veszteni)

és egyben befogadni a többi kisugárzótól.

 

  Ez az az energetikai kapcsolat ami összeköti, összeépíti a kisebb örvényeket

nagyobbakká.   Ez a hierarchia alapja és oka."

Az egyes atomoknak megfelelő atomokúgy rendeződhetnek moekuákba vagy kristályrácsokba,hogy köztük folyamatos energiacsere köti össze őket?És talán az örvényekben,mint rendszeren belül a keringő fotonokat is ilyen energiacsere tartja össze őket?Csak ott esetleg a tengelük körüli forgómozgási állapotok alkotnak ilyen diszkrét sorozatokat,és emiatt a fotonok közül is lehetne ilyen energiacsere?

Amint olvastam nagyon jó modellnek tartom.És rémlik,hogy régebben erről beszélgettünk.

 

 

Előzmény: Gézoo (626)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 630
Szia Cíprian!Köszönöm.
Előzmény: cíprian (628)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 629

 

   Ezt fogd fel úgy mint az elektron töltését..  Tudjuk, hogy ha a protoné pozitív akkor az elektron csak negatív  lehet..

  Mégis, ha úgy könnyebb az áramirány magyarázata, akkor a "régi" elv szerint

az elektronforrás a pozitív töltésű elektronokat bocsájt ki.

 

Előzmény: Aurora11 (627)
cíprian Creative Commons License 2008.08.03 0 0 628
Szia!

Közben utána néztem pontosabban Selényi kísérletének, és úgy látom, hogy a legelső hozzászólásodban is jól mondtad. Selényi nemcsak azt bizonyította be, hogy a foton nem tűsugárzással távozik, hanem azt is, ahogy mondtad, a foton önmagával interferálhat mert ahogy én megértettem, a tompaszögű kisugárzásnál magán a hullámon belül is interferencia jön létre. Tehát úgy gondolom, elsőre is jól mondtad.
Előzmény: Aurora11 (623)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.03 0 0 627

Szia Gézoo!

 

Igen,de ez a részecske-hullám kettősség annyira szokatlan.

Előzmény: Gézoo (625)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 626

Szia Auróra!

 

  Kicsit félreérted!  Egy örvény, vákumban is örvény.. Példaként vegyünk egy vasgolyót egy zsinóron, és vákumban pörgessük meg.. örvény típusú mozgást

végez..  fogjunk egy gyöngysort és azt pörgetve szintén örvény..

   Mágneses golyókat.. és a tengelyt pőrgetve a golyók igazi örvénylő mozgást végeznek..

     Azaz az örvénynek nem feltétele az, hogy közegben történjen..

    Az egyetlen feltétele az örvénylésnek, hogy maga a mozgás jellege legyen örvény típusú.

 

"Bár azzal bajba vagyok,hogy ha a mikroszkóp rézecskesugara hozza létre a volfrámban az örény atomokat,akkor hogy rendeződhetnek ilyen szabályos rendszerbe.Ez az örvényes modell ellen szóló érv."

   Igazából elektronszkópot akartam írni eredetileg.. De így is jó..

 

 Nos, a szabályos, stabil örvény, stabil jellemzőkkel bír. Ha a fentartásához biztosított az energia, akkor kívűlről, "makróbb" szemszögből, adott tulajdonságokat mutató,  zárt rendszerként jelenik meg számunkra.

   Ezeknek a zárt rendszereknek a kölcsönhatásai adják azt a szabályos rendet amit látunk.

   Azaz egyáltalán nem mond ellen a felépítő örvény létének a látvány.

 

"ezekkel.Csak az örvényes elgondolás ellentétbn áll azzal,hogy a szerkezetben ilyen hierarchia legyen:molekula-atom-atommag és elektron-nukleonok és elektron-kvarkok és elektron"

 

  Korábban már írtam, hogy nem szabad két fontos tényezőről elfeledkezni:

 

       A fény terjedési sebessége a térben adott állandó értékű

és az egy-egy örvénybe zárt energia nagysága az ott lévő azonos méretű

energia csomagok számával kvantáltan, azt az  együttes hatást okozzák, hogy  létrejövő rezonanciának csak diszkrét sorozatai lehetnek.

 

    Azaz  az egyes örvények stabilitása csak az állóhullám frekvenciákon teljesíthető.

 

   Különben az örvény addig veszít nagy mennyiségű energiát lesugárzással,

amíg vagy eléri a következő rezonancia szintet, vagy ha ilyen az adott foton

energia csomag méreténél  már nincs, akkor teljesen felhasad.

 

    Ebből következően, a stabil örvények jól meghatározott sorozatait mi

részecskéknek látjuk.

 

  Innen már csak egy lépés, annak megértése, hogy a külvilág hatásai által okozott

statisztikusan folyamatos fázisingadozásokból adódóan, a tökéletesen rezonancia

frekvencián működő örvénylések, folyamatosan nem lesznek tökéletesen rezonanciában.

  Ezáltal szintén örvénylő térbeli eloszlással energiát fognak kisugározni (veszteni)

és egyben befogadni a többi kisugárzótól.

 

  Ez az az energetikai kapcsolat ami összeköti, összeépíti a kisebb örvényeket

nagyobbakká.   Ez a hierarchia alapja és oka.

 

  Mint látom, mindezt a válaszod végén Te magad is elképzelhetőnek látod.

Akkor pedig egyetértünk!  :)

 

Előzmény: Aurora11 (614)
Gézoo Creative Commons License 2008.08.03 0 0 625

Szia Auróra!

   Bár Cípriannak felelted, de hozzáteszem a véleményemet erről.

 

   Ez a fejlődés történetének menete..  Kezdetben volt a lapos Föld.. Ma pedig

a kereset sötét anyag-sötét energia..

 

   Ezen ne akadj fel..hanem tartsd mindig szem elött, hogy amit látsz, az lehet más is..

Előzmény: Aurora11 (613)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 624

Interneten olvastam:

"A tűsugárelmélet cáfolataként elsősorban magyar szerzők említik Selényi Pál 1911-

ben publikált nagyszögű interferenciára vonatkozó alapvető kísérleteit [24], amelyek

eredményeiről ő ezt mondja : “Amíg minden eddig ismert interferenciajelenség két olyan

sugár találkozásakor valósul meg, amelyek a fényforrás egy és ugyanazon pontjából nagyon

kicsiny divergenciaszögben jöttek ki, az itt leírandó jelenségekben sikerült két olyan sugarat

interferáltatni, amelyek a fényforrás egy és ugyanazon pontjából nagyon nagy ( 100º-ig )

divergenciaszögben emittálódtak.” Selényi bebizonyította a hullámhossznál sokkal kisebb

méretű fluoreszcens részecskék sugárzási eloszlásának gömbhullám karakterét, s ezzel súlyos

érvet szolgáltatott Einstein ‘tűsugárelméletével’ szemben. Schrödinger 19 évvel később –

Selényi eredményeiről mit sem tudva – szintén nagy divergenciájú sugarak interferenciáját

mutatta ki, pont abból a célból, hogy a tűsugárelméletet kísérleti próbának vesse alá. Egyik

zárómegjegyzéseként írja, hogy “Már a bevezetésben említettük, hogy az elemi emissziós

folyamatok tulajdonságaira vonatkozó kérdésre a közölt kísérletek sajnos semmi többet nem

tudnak bizonyítani, mint a Huygens-elv érvényességét levegőben.” [25]. Tehát az ő

eredményei is cáfolni látszanak azt az elképzelést, hogy a fény az elemi folyamatok során kis

térszögekben kisugárzott részekből áll össze. Selényi eredeti kísérleteit 1938-ban

megismételte, és azt is sikerült bebizonyítania, hogy az elemi fénykibocsájtás azonos a

dipólsugárzással, vagyis pontosan követi a híres Hertz-féle dipól sugárzási karakterisztikáját.

A nagyszögű interferenciának a Röntgen-tartományban is meg van a megfelelője, amint azt

Kossel és munkatársai 1937-ben megmutatták. Kísérleteikben egészen 144º -ig széttartó

sugarak interferenciáját észlelték. Selényi szavaival : “Mindezt összevetve tehát arra az

eredményre jutunk, hogy az a kép, amit a klasszikus elektromágneses elmélet az elemi

sugárzási központról nyújt ( a Hertz-féle bipólus-sugárzás ) találónak és helyesnek bizonyult

az elektromágneses sugárzás egész területén, a rádióhullámoktól egészen a

röntgensugárzásig.” Kossel írja 1937-ben [24a] Selényi kísérletéről : “A szerzőnek mindig az

volt a benyomása, hogy ezt az 1911-es kísérletet, amely klasszikusan egyszerű formában a

fényforrás egyik legfontosabb tulajdonságáról ad felvilágosítást, az optika minden kissé

részletesebb bemutatásába be kellene vezetni.” Azt is nyugodtan kijelenthetjük, hogy a

Selényi-kísérlet a kvantum-elektrodinamika egyik alapkísérlete, ugyanis itt találkozunk

először a gömbfotonokkal, amelyek elméletét sokkal később dolgozták ki [65]."

Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 623

Bocsánat Cíprian!Jánossy kísérlete az ahol egy foton önmagával való interferenciáját mutatta ki és a tűsugárzás ellen talált bizonyítékot.Ott olyan kis fáziskülönbségű hullámok interferáltak,ami egyazon fotonhoz tartoznának.

Selényi kísérlete azt bizonyítja,hogy a tűsugár elmélet azért sem lehetséges,mert a nagyszögű interferenciánál is gömbszimmetrikusan sugárzodik ki a fény.Mert a tűsugárzás elmélet ezt tiltja.Selényi bebizonyította a kísérletével,hogy a fényforrások pont úgy sugároznak,mint a diólusok.

http://www.ibela.sulinet.hu/atomfizika/foton/foton.htm

Előzmény: cíprian (620)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 622
Elegendő feltétel,hogy a foton önmagával interferáljon,mert nagyszög alatt figyelve az interferenciajelenséget,olyan kicsi fáziskülönbségű hullámok találkoznak,amilyen közelség időben átszámolva,kisebb idő,mint ami idő alatt a fotonszámláló átlagosan egy foton beérkezését méri.Vagyis,ha ilyen közeli hullámok interferálnak egymással,azok egyazzon fotonhoz tartoznak.
Előzmény: cíprian (620)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 621

Szia Cíprian!

 

Igen,szerintem is.A kísérlet vázlata:http://szft.elte.hu/oktat/kojnok/kisfiz_05/kisfiz_ea/kfea7a05.pdf

Amúgy Kiss Ádám és Horváth Ákos Atomfizika könyvében olvastam erről a ksérletről.Ott azt írták,hogy az interferenciaberendezésben a a koherens fény egy pálnparalel lemezre esika,amire fluoreszenc réteg van ráfestve.A sugár egyes fotonjai hatására a festék egy-egy pontjában inkoherens sugárzás távozik,ami nagy szög alatt is megfigyelhető.A nagyszög azért kell,mert egy bizonyos nyílásszög felett olyan közeli fényhullámok találkoznak,ami egy fotonhoz tartozhatna.a tűsugárzás elmélete is tiltja,mert ott egy adott nyílásszögű kúpon belül van a hullám,és ilyen impulzusok sora adná ki a fényt.De egy tűimpulzus hosszon belül nem jöhetne létre interferencia,mert ahoz a tűimpulzusból a kúpján kívűli tartományából kijövő hullámok találkozhatnának nagy nyílásszögnél.A tűimpuzus Einsteinnek a foton korposzkuláris elmélete utáni modellje,ami kvantált kúpon  hullámok lettek volna,méghozzá kúpalakúak lettek volna,és a kúp felületén kívűl nem indulnának hullámok.Szerintem az egyetemi fizikus könyvtárban más könyvekben is írhatnak erről.

Előzmény: cíprian (620)
cíprian Creative Commons License 2008.08.02 0 0 620
Értelek, akkor ugyanarra gondolunk.

Ezt írod:
"És a nagy nyílásszögnél olyan kis fáziskülönbségknél is felléphetet interferencia,aminél a fotonszámláló csak egy foton becsapodását jelzi."

Ez érdekelne engem, mert olyan sokszor olvasom. A nagy nyílásszög elegendő feltétel arra, hogy a foton öninterferáljon? Jól értem? Vagy esetleg más is kell hozzá? Le tudnád nekem írni egyszerűen? Vagy hol keressem, mert nagyon érdekel a dolog.
Előzmény: Aurora11 (617)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 619

v=c th deta,ahol deta a rapiditás.

Ebben a végtelen hatásos transzformációban a részecskék ennek a közegnek az örvényei.Az örvénylést,az örvény kialakulását a viszkozitás hozza létre.Ideális folyaékban nem keletkezhetnek örvények.Ezzel békíthető az,hogy a Dirac-egyenletből a spin azáltal potyogot ki a képletből,hogy a hidrogénatom teljes energiájára a relativisztikus energiaképletet írta be,és négydimenziós spinorok jönnek ki.Igen,de a viszkózus közegbeli negyedrendű differenciálegyenleteket is négyesformalizmussal lehet átírni elsőrendűvé.És az örvény forgása közvetlenül a hatás végességének,vagyis annak az idealizált közeg viszkozitásának a következménye.Ezért következhet a spin,mint forgás abból,ha relatvisztikus energiaképlet a hidrogénatom algebrai Hamilton-operátora.De ha az örvények a viszkozitás által keletkezhetnek akkor megszünhetnek is.De ezek az örvények akkor nem az atomok,hanem az atomokat helyettesítő képződmények,abban a transzformációban,amikor a hatás sebességét végtelenné tesszük,viszont akkor a vákkum helyén viszkozus közeg lesz,ami lassítja a részecske mozgását,hogy ne szakadjunk el a valóságtól.

 

Előzmény: Aurora11 (618)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 618

"Igazad van,ezt elírtam.Azt akartam írni,hogy az örvényekben sűrűbb az anyag,az örvényeken kívűl esetleg sokkal ritkább.Mert az örvényképhez ezt fel kell tételezni,mert örvények nem lehetnek vákuumban."

Arra gondoltam azóta,hogy az atomok között vákuum van,és a vákuum anyagtalan.Csak a hatás véges sebességgel terjed.És egy vákuumban egy részecse mozgása,ha a rá ható hatás véges sebességű,az ekvivalens azzal,mintha a részecskét gyorsító hatás végtelen sebességgel terjedne csak éppen a részecske egy közegben terjed,ami közegnek a viszkozitása lassítja a részecske mozgását,amiel ugyanúgy mozog a részecske,mint a vákuumban csak véges sebességel haladó hatással.És egy részecskére viszkozús közegben való mozgása negyedrendűdifferenciálegyenlet szerint folyik,amit elsőrendű négyesvektoregyenletre vezethető.És a viszkozús közegbeli súrlódás adhatja az örvények forgását,ami a spinnel egyenlő.De mivel ez a képzelt közeg viszkozitása a hatás sebességének végességét helyettesíti a leírásban,ezért a spin a relativisztikus hatások következménye.De ez a közeg nem létezik,csak egyfajta transzformáció,és amivel a hatást végtelenné tehetjük,csak a mozgást a viszkozitással korigáljuk,hogy ugyanúgy mozogjon,mint amikor a hatás véges sebességű volt.Ezt támaszthatja ála azt,hogy a radipidás tangens hiperbolikusos függése ugyanolyan,mint a közegellenállás hatására zuhanó test mozgása.Szóval a a valóságban a vákuum anyagtalan,de a hatás végességének befolyását a testek mozgásában egy közeg viszkozitásának bevezetésével vezethetjük vissza a végtelen sebességű hatás által gyorsított testek(klasszikus mechanika) mozgására.

Előzmény: Aurora11 (614)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 617

Szia Cíprian!

 

Igen.Ez cáfolta meg Einstein tűimpulzus elméletét,amivel Einstein meg akarta menteni a fotonképét,úgy hogy a hullámjelenségeket is visszaadja.Nagy nyílásszögnél nem lenne szabad hullámjelenséget tapasztalni a tűimpulzusos elmélet szerint,mert a tűimpulzus hullámzása egy kis nyílásszögű kúpon belül tapasztalható.És a nagy nyílásszögnél olyan kis fáziskülönbségknél is felléphetet interferencia,aminél a fotonszámláló csak egy foton becsapodását jelzi.

Előzmény: cíprian (616)
cíprian Creative Commons License 2008.08.02 0 0 616
Szia!

Sajnos csak egy Selényi kísérletet ismerek, amikor bebizonyította, hogy a foton nagy nyílásszöggel is elhagyhatja az atomot. Erre gondolsz, vagy van másik kísérlete is?
Előzmény: Aurora11 (615)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 615

Bocsánat!Szia Cíprian!

 

Elvileg a statisztikus leírással a részecskekép is leírja a hullámjelenségeket,de csak úgy,ha nem rendelünk hozzá pályát.Csak a baj ilyenkor a Selényi féle kísérlettel van,miszerint egy foton önmagával is kell találkozhat és létrehozhat interferenciát.

Előzmény: Aurora11 (613)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 614

Szia Gézoo!

 

"Vákumnál ritkább "közeg" ?"Igazad van,ezt elírtam.Azt akartam írni,hogy az örvényekben sűrűbb az anyag,az örvényeken kívűl esetleg sokkal ritkább.Mert az örvényképhez ezt fel kell tételezni,mert örvények nem lehetnek vákuumban.

"Több helyen, pl. Öveges József:Színes atomfizika c. zsebkönyvében gyönyörű

felvételek vannak, amiket ionoszkóppal készítettek. Persze, hivatkozhatnék más kisérletekre, is, de ezeken a képeken szemmel látható a rácsszerkezet."

Az ionmikroszkópban a nagy energiájú héliumatomok amikor a volfrámcsúcsnak ütköznek,akkor nem zavarják meg az eredeti állapotát a volfrámnak?Mert a mérés nem változtathatja-e meg a szerkezetét az anyagnak?Bár azzal bajba vagyok,hogy ha a mikroszkóp rézecskesugara hozza létre a volfrámban az örény atomokat,akkor hogy rendeződhetnek ilyen szabályos rendszerbe.Ez az örvényes modell ellen szóló érv.

"Ertősen kétlem, hogy ne tudnád, hogy az elektronhéj mekkora értékű  potenciálszigetelést jelent két mag között. Így számomra nem hihető, hogy

Te teszel fel ilyen kérdést."

Igazad van,és tisztában vagyok ezekkel.Csak az örvényes elgondolás ellentétbn áll azzal,hogy a szerkezetben ilyen hierarchia legyen:molekula-atom-atommag és elektron-nukleonok és elektron-kvarkok és elektron.Mert nem nagyon hiszem azt,hogy kisebb örvényekből áll egy nagyobb örvény,a nagyobb örvényekből egy még nagyobb,és így tovább.Ezért írtam ilyeneket,mert az örvények ezt a szerkezeti struktúrát nem tudnák visszaadni.Csak az lenne megoldás,hogy a különböző szerkezeti szintek különböző energiákon jelennek csak meg.De hallottam azokról amiket írtál,és nem tudom,hogy lehetne ezeket össszeegyeztetni.

"A folytatás már egészen más.

Igen, szerrintem is létezhetnek olyan részeskék, amik a nagyobb örvények

felbomlásával képződnek, mert csak így alakul ki az az energetikai állapot,

potenciál, ami szükséges a képződésükhöz."

Szerintem,ha az atomok tényleg örvények,akkor csak ez az egyetlen lehetőség fordulhat elő,szerintem.Vagy esetleg a nukleonoknak megfelelő örvények alkotják az atommagot,ami szintén örvény,és az atommag-és elektron-örvény alkotja az atomörvényt?Ez a legnagyobb gondom,ezért írtam ezeket a furcsa dolgokat,mert ha ez lenne a valóság,akkor minden rendben lenne az örvényekkel.

 

 

 

Előzmény: Gézoo (612)
Aurora11 Creative Commons License 2008.08.02 0 0 613

Szia Gézoo!

 

Hát nem szívderítő.Igazából a mérés,a mérőeszköz mienségétől függ,hogy részecsketermészettel vagy hullámtermészettel találkozunk.

Előzmény: cíprian (611)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!