Keresés

Részletes keresés

_vs120_ Creative Commons License 2008.09.16 0 0 489
Iszugyi, ahányszor beírod ide ezt a középiskolás szintű lámaságot, annyiszor el fogom mondani, hogy NEM a középiskolás képlettel kell kiszámítani a kéttestproblémát. A középiskolás képlet nem tartalmazza a bolygó tömegét. Ha figyelembe veszed azt is, akkor 10^-9 alá csökken a hiba, ami már a mérési pontatlanságból adódik. Ha nem emlékszel a számításomra, akkor kikeresheted a Létezik-e elemi gravitációs töltés? című nagy múltú topikodban.
Előzmény: iszugyi (481)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 488
Einstein nem nagyon áldozott a kvantumelméletekre, de ö sem tudta a gravitációt az elekromágnesességgel egyesíteni (ami Szásznak sikerült!).
Előzmény: iszugyi (487)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 487
Nincs a Standard Modellel és az Áltrellel semmi baj, csak a nyakuk véres.
Előzmény: iszugyi (486)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 486

A 20. százabeli kvantum- és gravitációs elméletek (áltrel) között óriási szakadék tátong. A Standard Modellbe be sincs a gravitáció építve, a kvantumgravitációról a fizikusoknak fogalmuk sincs.

 

Nem is csoda, hogy ez a két alapelmélet számtalan megoldatlan problémát hengerít maga elött. Az LHC-böl semmi jó nem várható el, a kísérleteket genfben a Standard Modell felfogásával kezelik!!

Előzmény: iszugyi (485)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 485
Egyszerüen nem értem, hogy a 19. század végén nem vették észre a gravitációs fizikusok, hogy a G(Newton) messze nem egy konstans és hogy a Nap Kepler állandója 0.15%-ban változik. Miért hitték az, hogy csak a Merkur perihélium anomális rotációjában van a hiba (amire persze Einstein rávetette magát az áltrellel).
Előzmény: iszugyi (484)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 484
Egyszerüen sz@rt tanultatok eddig a fizikában a gravitációról, a gravitációt Szász kijavította.
Előzmény: iszugyi (483)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 483

A kétfajta tömeg azonosságával és a G(Newton) egyetemes gravitációs állandóval megszerkesztett és a fizikusok által világszerte tanított mozgásegyenlet

 

m a = - G(Newton) M m /r^2

 

egyszerüen nem helyes!

Előzmény: iszugyi (482)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 482

" Ugyanis a tájékozottság hiánya itt nagyon komoly hibákhoz vezet, amiket rendre el is követsz. "

 

Ez a régi fizikára is érvényes.


Előzmény: iszugyi (481)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 481

Különben a kilenc bolyó R^3/T^2-te is jobban eltér mint 10^-6, a legnagyobb eltérés a Mars és Uránusz között van 0.15 %-kal.

 

Mondja még valaki, hogy a gravitációs elmeletek 'halál pontosak'!

 

Nem is kell a Pioneer anomáliat és a sprirál galaxisok karjai mozgását felsorolni.

 

Sz@r Newton/Einstein gravitációs elmélete!

Előzmény: iszugyi (479)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 480
Bocs, nem vrobee, hanem vjozso!
Előzmény: iszugyi (479)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 479

Az Új Fizika megjósolta, hogy a kémiai elemek mind különbözö nehézségi gyorsulással esnek. A legkisebb gyorsulás különbség nagyobb mint 10^-6, a legnagyobb meg 0.895 % (a vas és hidrogén Között). A vas esik a leggyorsabban és a hidrogén a leglassabban. 

 

Továbbá az Új Fizika kimondja, hogy a gravitációt is elemi töltések |g(k)| = g m(k), k = e,p,P,E okozzák. Az elemi töltések kétféle elöjele miatt a gravitáció nem 'tömegvonzás'.  Vonzó és taszító gravitációs hatás is fellép. A proton (P) és elton (E)között ill. az elektron (e) és pozitron  (P) között taszító a gravitáció. A négy stabil elemirészecskének e,p,P és E, két kvantált töltése van, két elemi töltése. Ezekböl a kvantált töltésekböl indulnak ki a c-vel terjedö kölcsönhatások a részecskék között. Minden részecskerendszer az e,p,P és E-böl áll.

 

http://nmkt.extra.hu/szaszgyula.pdf

 

vrobee, hol cáfolta ezt valaki, valahol a fórumban?

Előzmény: iszugyi (478)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 478
vjozso, modtam mivel lehet Szász cáfolni!!!
Előzmény: iszugyi (477)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 477
"Elcsípték a szupernovarobbanás legelejét egy olyan effektus segítségével, amit a modellek előre megjósoltak:"

Na ne mond, és mit jósolnak a modellek a testek szabadesésére 100 m ejtés után?


Előzmény: vjozso (473)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 476
"...11 milliárd évvel ezelőtt a háttérsugárzás hőmérséklete 9,3 K körüli volt. "

Azt a hétszázát!
Előzmény: vjozso (474)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.16 0 0 475

vjozso: "Az összes olyan topikba amibe valaha írtál mindenki folyamatosan téged cáfol... "

 

Igeeeen ???

Előzmény: vjozso (471)
vjozso Creative Commons License 2008.09.15 0 0 474

"...11 milliárd évvel ezelőtt a háttérsugárzás hőmérséklete 9,3 K körüli volt. A VLT-mérésekből meghatározott 9,15±0,7 kelvines eredmény tehát nagyon jó összhangban van az Ősrobbanás elmélete által jósolt értékkel."
http://hirek.csillagaszat.hu/korai_vilagegyetem/20080522-szenmonoxid-detektalasa-11-milliard-fenyev-tavolsagban.html

 

vjozso Creative Commons License 2008.09.15 0 0 473
http://hirek.csillagaszat.hu/csillagok_vegallapotai/20080527-szupernova-robbanas-az-elso-felvonas-elejetol.html
Elcsípték a szupernovarobbanás legelejét egy olyan effektus segítségével, amit a modellek előre megjósoltak:
"A robbanás lefolyásával foglalkozó elméletek azt jósolják, hogy amikor a lökéshullám eléri a csillag felszínét, még mielőtt szétvetné, annyira felmelegíti az anyagot, hogy ennek eredményeként egy erős röntgen- és ultraibolya felvillanásnak kell bekövetkeznie. Ez lenne az első esemény tehát, ami a robbanás bekövetkeztét jelzi (eltekintve most a neutrinók áramától és a kollapszus okozta esetleges gravitációs hullámoktól), s az SN 2008D esetében a Swift éppen ezt a felvillanást kapta el!"
vjozso Creative Commons License 2008.09.15 0 0 472
Úgy veszem észre, nem mozogsz túl otthonosan a csillagászatban, mert jól elsunnyogtad a válaszokat a réggebbi hsz.-eimre. Nem probléma, berakom mégy egyszer. Azok után amit te a LHC-s topikkal műveltél, senki se mondhatja, hogy telefosom a topikod...
vjozso Creative Commons License 2008.09.15 0 0 471
"Ti meg megpróbálhatjátok Szászt cáfolni.."
Az összes olyan topikba amibe valaha írtál mindenki folyamatosan téged cáfol... Nem mondod, hogy ez még nyolcvanezer hozzászólás után se tűnt fel??? 
No akkor még egy cáfolat: itt egy galaxis, aminek akkora a vöröseltolódása, hogy optikai tartományman nem is látszik: http://hirek.csillagaszat.hu/korai_vilagegyetem/20080219-a-fiatal-univerzum-legfenyesebb-galaxisa.html
Hogy is állunk a steady-state univerzumoddal?
Előzmény: iszugyi (467)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 470
Összejöttek a 'nagy tudású kutatók' vs120, pint és mmormota, azt szapolják a sz@rt!
Előzmény: _vs120_ (468)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 469
Hülye bunkó!
Előzmény: _vs120_ (468)
_vs120_ Creative Commons License 2008.09.15 0 0 468
a komoly és normális hozzászólások, és a baromság között az az egyik szembeötlő különbség, hogy az előbbiek száma lassabban gyarapszik... Nem úgy, mint itt...
Előzmény: iszugyi (465)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 467

Szász cáfolta Einstein fénykvantum hipotézisát, a relativitáselméleteit, a tömeg-energia ekvivalenciáját és a gravitáció magyarázatára felhozott tér-görbítését. Nem marad semmi vissza a Standard Modellböl és az Áltrelböl!

 

Ti meg megpróbálhatjátok Szászt cáfolni, pl. avval hogy végre ellenörzitek a testek különbözö szabadesését. Hasra fogtok esni!

Előzmény: iszugyi (466)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 466

Szász Gyula cáfolta Einstein összes hipotézisát/posztulátumát, tehát nem csoda, hogy a Standard Modell + Áltrel rossz elméletek voltak.

 

Az elemi tömegeket m(e) és m(P) nem lehet energiává átváltoztatni, mint azt a Standard Modell használja. Ezek az elemi tömegek az invariáns elemi gravitációs töltésekböl |g(k)| = g m(k), K=e,p,P,E származnak. Einstein ostobaságot írt elö, amikor a kétfajta tömeg azonosságát posztulálta. Einstein egyszerüen nem volt alapos kutató

 

http://nmkt.extra.hu/szaszgyula.pdf

 

 

 

 

 

Előzmény: iszugyi (463)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 465
A Tudomány/LHC topikba nem nagyon tolonganak a nagy tudású 'kutatók' a hszaikkal. Eddig lóf@sz gyült oda össze!

Előzmény: iszugyi (464)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 464
Az együgyü vs120 elérte hogy az LCH topikot áttegyék a modik a 'Tudományba', pedig ö semmihez sem ért a fizikában. Nagy a hasonlóság a vs120 és a modik között, mint két agyamputált között.
Előzmény: iszugyi (463)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 463

Az már láttuk, hogy az izotópok súlyos tömege 

 

m(A izotóp;g) = N (m(P) - m(e))

 

és nyugvó tehetetlen tömege

 

m(A izotóp;i) = N (m(P) + m(e)) + 2 M m(e) - E(A izotóp,kötés)/c^2 = m(A Izotóp;g) (1- delta(A Izotóp))

 

ezreléknyi nagyságrendben eltérö különbsége a testek különbözö nehézségi gyorsulásához

 

a(test) = - a0 m(test;g)/m(test;i) = - a0 (1 + delte(test))

 

vezet.

 

 

Az LCH fizikai vákuumjában jelen levö részecskék súlyos tömege nulla, amik ugyan annyi eltonból N(E) mint protonból N(P) és ugyanannyi pozitronból N(p) mint elektronból N(e) állnak és 10^-13 cm nagyok

 

m(sötét anyagi részecske;g) = (N(P) - N(E)) m(P) + (N(p) - N(e)) m(e) = 0.

 

A nyugvó tehetelen tömegük is nulla

 

m(sötét anyagi részecske;i) = (N(P) + N(E)) m(P) + (N(p) + N(e)) m(e) - E(kötés)/c^2 = 0.

 

Ilyen részecske az (e,p)-neutrínó és a (P,E)-neutrínó is. A sötét anyagi részecskéket nem a Planck állandó

 

h = q^2/2c x sqrt (m'c^2/2 E(kötés))

 

hanem a másik Lagrange multiplikátor, a

 

h(0) = g^2/2c sqrt(1/8)

 

rögzíti.

 

Meg is vazhatjátok a Higgs-bozonotok elöállítását az LHC-ben!!

 

 

Előzmény: iszugyi (462)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 462
Az LHC-ben is, mint mindenhol az Univerzumban, az elektromos töltések és a gravitációs töltések MEGMARADNAK. A gravitációs töltések megmaradása a súlyos tömeg megmaradását vozza maga után az LHC-ben történö részecskereakciókban is.
Előzmény: iszugyi (461)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 461

"Az anyagot nem lehet apróbb darabokra összetörni, mint elektron, pozitron, proton és elton!"

 

Ez jellemzi is azt, ami történik az LHC-ben, a két protonnyaláb összeütközésénél. Az összeütközésnél keletkezett kemény sugárzás szétválasztja az OTT TARTOZKODÓ elektromosan semleges és tömegnélkülinek tünö részecskerendszereket. Ezek maximálisan 10^-13 cm nagyságrendben vannak (az (e,p)-neutrinó nagyságrendjében), mert ezek úgy átsipircelnek az LHC vákuumját védö falakon, mint a kés a vajon. Nem lehet az LHC-ben egyetlen-egy részecskét sem elöállítani, vagy megsemmisíteni. Bizony nem is lesz ott Higgs-bozon gyártás sohasem.

Előzmény: iszugyi (460)
iszugyi Creative Commons License 2008.09.15 0 0 460
Wko111 /Tdomány/LHC/: "Meg fog jelenni.

Minél nagyobb energiával törik össze az anyagot, annál több és apróbb darabra fog

szétmenni. Még el kell telnie egy kis időnek mire rájönnek. :-)

Megjelenik a Higgs-bozon, azután még nagyobb energián még nagyobb frekijű

sugárzás fog felszabadulni, annak a "részecskének" is lesz majd neve, és így tovább."

 

Mivel én oda nem tudok választ adni, mert kitíltottak onnan, ide írom: Neve biztos lesz a bélyeg gyüjtésnek, de Higgs-bozon nukú lesz!

 

Az anyagot nem lehet apróbb darabokra összetörni, mint elektron, pozitron, proton és elton!

 

 

 

 

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!