"az energiaimpulzus tenzor kovariáns divergenciája"
Ez bizony egy magyar nyelvű szöveg. Akkor is, ha te nem érted. Nem lehet ennél magyarabbul mondani.
Az igaz, hogy nem népi magyar, mert a matematikailag iskolázatlanok nem értik.
De nincs is szükségük rá.
Ha valakit érdekel a fizika, akár meg is tanulhatja.
Ha nem érdekli, de elég bölcs hozzá, hogy felismerje a tudása hiányait, akkor hallgat, nem akarja megmondani a tutit, nem teszi magát nevetségessé olyan követelőzésekkel, vádaskodásokkal, nagyotmondásokkal, hazudozással, és parlagi filozofálgatásokkal, mint te.
"Mi van akkor, ha léteznek olyan lokális adagok (integráltak), amiket (még) nem tudunk megmérni?"
Nem ez a baj. Hanem, hogy görbült téridőben egyszerűen értelmetlenek az energiát összegző integrálok.
És egyszerűen azért értelmetlenek, mert nem összeadható mennyiségeket adnának össze.
"Másként szólva, nem ismerjük a legkisebb puzzle-t ahhoz, hogy azt legnagyobb „táblába” beillesszük"
A puzzle-k nem emiatt esnek szét, hanem amiatt, mert mindegyiket másként és másként nyúlt, görbült, torzult lokális koordinátarendszerben megrajzolva szabtuk ki. Ha nem így szabtuk volna, akkor meg ott helyileg nem lenne értelmük.
Egy nagyon leegyszerűsített hasonlat: Ismert játék a lego és annak nagyobb léptékű testvére a duplo. Kapcsolódási rendszerük hasonló, de különböző a léptékük. És elképzelhetünk még ezernyi hasonlót, mind-mind más léptékűt, sőt ne csak az alapraszterük léptéke legyen különféle, hanem a raszterek görbültségei is. Ha sok gyerek épít egy-egy házat, mindegyik a maga szűk környezetében érvényes rasztere szerinti elemekből, a házakat nem lehetséges egymással összeépíteni.
„De ha van "törvény", akkor lennie kell 'törvény alkotó'-nak is !”
Ebben van logika. Azonban ha van egy öröklevő „szellemi valami”, az bizonyára minden lehetőséget kipróbál (letesztel), hiszen van rá „ideje „bőven. Ennél fogva, a lehető legjobbat valósítja meg a saját érdekében. Vagyis úgy készíti elő az anyag „teremtését”, hogy abban a szellemi képessége is bele van kódolva. Egy fejlődési folyamat (evolúció) eredménye során megjelenik az anyagból felbukkanó szellem, a tudatosság, az intelligencia, amely reflektálni képes önmagára, a környezetére, végül az eredetére. ;-)
"A személyes Istenben nem hiszek. Azonban azt el tudom képzelni, hogy
minden fizikai jelenség egy univerzális „törvénynek” van alárendelve. Ez azonban olyan bonyolult, aminek megismerése jelenleg nem vagyunk képesek. (lehetséges, hogy az MI segít a megfejtésben)"
"azt el tudom képzelni, hogy minden fizikai jelenség egy univerzális „törvénynek” van alárendelve."
De ha van "törvény", akkor lennie kell 'törvényalkotó'-nak is !
És itt most egy értelmes személyre -Isten- gondolok,
és nem arra, hogy
az értelmetlen, cél és akarat nélküli anyag, 'Münchausen-effektus' módjára, 'maga-magától' alakítja ki, ezeket az "olyan bonyolult törvényeket, aminek megismerése jelenleg nem vagyunk képesek"... ! ;-)
(lehetséges, hogy az MI segít a megfejtésben)"
(az valódi! MI-t nem ezért fogják elkészíteni, és nem ennek a problémának a 'megoldására' fogják programozni. -- előre meghatározott végeredmény, khóncepciójával...!!) ;-(
"az energiaimpulzus tenzor kovariáns divergenciája"
És 'tessék mondani'!: néha kikapcsol a magyar nyelv ismerete/tudása - ott a 'fejben'.. ?! (és olyankor csak a túúdommányos tolvajnyelv működik..?!)
;-/
//egy nép gyarmatosításának leg-undorítóbb formája, a nép nyelvének eliminálása, megsemmisítése. a második leg-undorítóbb gyarmatosítási mód pedig, egy nép történelmének elvétele/meghamisítása... ;-( //
- Ősrobbanás nem volt, se egyszer, se többször. (nem értek ezzel egyet.)
- A világegyetem nem tágul, nincs hova tágulnia.(nem értek ezzel egyet. tágul, és van "hova"..)
- Nincsenek párhuzamos világok, az az egy világ van, amelyben élünk.(nem értek ezzel egyet. szerintem vannak más, értelmes, 'emberforma' teremtett lények, min. a többi 'buborékban', de 'sanszosan' még 'itt', a mi 'buborék-héjunkban' is - tekintettel annak irtózatosan nagy, hatalmas, gigantikus nagyságára... elférne benne jópár... ;)
- A világ 3 térdimenzóval rendelkezik, nincs 4., 5. stb. dimenzió.(nem értek ezzel egyet. szerintem a teremtett világ 4 dimenziós,
amiből a 'hétköznapokban' csak 3 dimenziót érzékelünk, de néha-néha, a 'figyelmes' embernek, "felfeslik a világ szövedéke"*... ;)
- A tér és az idő hasznos fogalmak, de az anyagi valóságban nem léteznek.(nem értek ezzel egyet. a tér(-t alkotó dedokaéder alakú, "B részecskék" tér-hálója) konkrét, létező valóság.)
- A téridő még fogalomnak is értelmetlen.(egyetértek.)
- A gravitáció nem geometria, hanem létező fizikai jelenség. (egyetértek.)
- A relativitáselmélet egy mese.(egyetértek.)
- A kvantumelmélettel is vannak problémák. (egyetértek.)
- A fény nem fotonokból áll. (egyetértek.)
Ezek ... után van csak értelme tudományos vitát folytatni."
// * Akár egy halom hasított fa, hever egymáson a világ, szorítja, nyomja, összefogja egyik dolog a másikát s így mindenik determinált. Csak ami nincs, annak van bokra, csak ami lesz, az a virág, ami van, széthull darabokra. ... Én fölnéztem az est alól az egek fogaskerekére - csilló véletlen szálaiból törvényt szőtt a múlt szövőszéke. És megint fölnéztem az égre álmaim gőzei alól s láttam, a törvény szövedéke mindig fölfeslik valahol. //
"Ha volna nyomógravitáció, akkor lapátkereket lehetne vele hajtani. Tehát nincs."
'Amiről nem tudsz, az nem idegesít ! ' ennek mintájára: Amiről nem tud(-hatsz) --mert 'eldugták' előled-- az 'nem létezik'. (számodra..!) "Tehát nincs." (a Te világodban..!)
/honnan tudhatod, hogy tévedésben vagy ? Sehonnan! Ugyanis nem tudhatod, hogy itt és most (jelenidő!) egy ('határterületi', nem axióma) valamiről alkotott véleményed biztosan! helyes-e vagy sem. Mert ha a későbbi jövőben 'bejön' egy olyan új információ, ami 'homlokegyenest ellentétesen', teljesen megváltoztatja arról a valamiről alkotott véleményed, na akkor!!!, akkor elmondhatod, hogy tévedésben voltál. (múltidő!) De a jelenben semmi, ('nem-axiomatikus') dologról sem tudhatjuk, hogy nem vagyunk-e benne félrevezetve... ezért ezen rossz állapot ellen (félrevezetettség/félreértés) csak egyetlen 'fegyverünk' van: az állandó, nyitott-elméjű gondolkodás - 'józan-parasztész' alapokon... ! / ;-)
„Az energia globális megmaradása pedig még csak nem is értelmezhető általánosan, lévén hogy annak globális összegét meghatározó integrálok általában nem is léteznek.”
Mi van akkor, ha léteznek olyan lokális adagok (integráltak), amiket (még) nem tudunk megmérni? Másként szólva, nem ismerjük a legkisebb puzzle-t ahhoz, hogy azt legnagyobb „táblába” beillesszük.
Laikusként, csak primitíven tudok fogalmazni. (kárrrr, mondja a Holló)
A személyes Istenben nem hiszek. Azonban azt el tudom képzelni, hogy minden fizikai jelenség egy univerzális „törvénynek” van alárendelve. Ez azonban olyan bonyolult, aminek megismerése jelenleg nem vagyunk képesek.(lehetséges, hogy az MI segít a megfejtésben)
Úgy gondolom, hogy a végtelen nagy (fékezett) potencia nem egyszerre, hanem a létező legkisebb adagokban „oldja ki a féket”. Ezzel fenntartva egy olyan állapotot (fluktuációt), ami nem a szélsőértékek, a semmi és minden között zajlik, hanem a végtelen sok, de a semminél több adagok léteztetése által. Ezáltal a kvantumidők sokasága állandósultnak, megállapodottnak, (folytonosnak) tűnik. ;-)
"Ennek viszont nem következménye semmiféle gravitációs töltés megmaradása. Sőt még a léte se."
Hanem épp az ellenkezője következik, vagyis a gravitáció forrásának, az energiának a meg nem maradása.
Tételesen: Az áltrel alapegyenletéből következik, hogy az energiaimpulzus tenzor kovariáns divergenciája mindig nulla, így görbült téridőben általában nem lehet azonosan nulla a közönséges divergenciája, ami szó szerint azt jelenti, hogy nem teljesül az energiaáramlást leíró folytonossági egyenlet, vagyis az energiamegmaradás lokális törvénye.
Az energia globális megmaradása pedig még csak nem is értelmezhető általánosan, lévén hogy annak globális összegét meghatározó integrálok általában nem is léteznek.
Az elektromos töltések megmaradása az elektrodinamika egyenleteinek lokális mértékszimmetriájából következik. Vagyis abból, hogy ha egy négyes-vektorpotenciál függvény kielégíti az egyenleteket, akkor ki fogja elégíteni minden olyan függvény is, amit úgy kapunk belőle, hogy hozzáadunk bármi rotációmentes potenciálfüggvényt.
Ez nem olyanfajta globális szimmetria, mint mondjuk egy eltolási szimmetria, aminek során egy függvény minden pontját ugyanazzal az értékkel toljuk el a független változóinak terében, vagy mint a szintén globális tükrözési szimmetria, aminek során az egész függvényt tükrözzük a független változóinak terében.
A lokális szimmetriák lokális transzformációval kapcsolatosak, ami sokkal rafináltabb dolog, mert itt más és más értékkel toljuk el a függvény minden egyes pontját. Az EM kölcsönhatás lokális mértékszimmetriája pedig nem is a független változók szerinti tologatásról szól, hanem a függő változó transzformációjáról. A potenciálfüggvény értékeinek helyről helyre különböző megváltoztatásáról. Vagyis az egyes helyi potenciálok majdnem tetszőleges transzformációjáról. A kötöttség csak annyi, hogy az a potenciálfüggvény, amit a transzformáció során pontról pontra hozzáadunk, rotációmentes kell legyen. Magyarul, ez az önkényes átskálázás ne tartalmazzon hurkokat. S ehhez csak annyi szükséges, hogy a hozzáadott potenciálfüggvény valami tetszőleges függvény gradiense legyen. Hisz a vektoranalízis közismert tétele szerint rot grad(f)=0 tetszőleges f függvény esetén.
Ezért ezt a szimmetriát gradiens szimmetriának is nevezik. Magyarán, az EM kölcsönhatásokat leíró négyes-vektorpotenciál mezőket majdnem tetszőlegesen átskálázhatjuk, s az így önkényesen megváltoztatott potenciálmezőt a Maxwell egyenletekbe helyezve, megdöbbentő módon, mégis pontosan ugyanazokat az elektromágneses jelenségeket írja le, mint az eredeti.
Később kiderült, hogy ez a gradiens szimmetria nem csak egy mellékes jellemzője a Maxwell egyenleteknek, hanem teljesen determinálja is őket. Vagyis pusztán a szimmetria feltételezése, már önmagában meghatározza az elektrodinamika alapegyenleteit. Azok nem is lehetnének mások, mint amiket Maxwell talált. Innen kezdve aztán a többi kölcsönhatás alapegyenleteit is ezen az úton elkezdték el keresni, nevezetesen valami más lokális mértékszimmetriák következményeiként. Ami az erős és a gyenge kölcsönhatások esetében sikerült is.
A gravitáció áltrel szerinti leírásában szintén felbukkan egy bizonyos lokális szimmetria, de az nem valami mértékszimmetria, lévén, hogy az áltrel nem is kölcsönhatásként kezeli a gravitációt, hanem a téridő dinamikus változásaiként. (Ami téridő a fizikai jelenségek, így a kölcsönhatások geometriai háttere, s a benne lévő energiák, tehát a kölcsönhatások változásai következtében változik dinamikusan.) Ezért aztán a gravitáció alapegyenletét egy más típusú lokális szimmetriaelvből lehet levezetni, nevezetesen az általános kovarianciából. Ennek viszont nem következménye semmiféle gravitációs töltés megmaradása. Sőt még a léte se.
(ha le/át-fordítom a saját fogalmaimra, az általad előadott, 'méjnsztrím' tolvajnyelven megfogalmazott hivatalos 'narratívát', akkor --'eltekintve' egy-két tévedéstől és valótlanságtól..-- 'nagyjából' ugyanazt mondjuk.. de az én megfogalmazásom egyszerűbb, és érthetőbb - mindenkinek...!) ;-)
„A megmaradó mennyiségeket (töltéseket) a szimmetriák okozzák. Miféle szimmetria rovására lehet írni az elektromos és a gravitációs töltéseket? Tessék nekem ezeket a szimmetriákat bemutatni!”
Szerénytem: Az anyagtalan téridő-struktúra, a nullponti energia, fluktuációja egy kisfokú szimmetriasértés ingadozás. Ebből felbukkanó anyagi energiaformák újabb szimmetriasértése, az elektromos és gravitációs töltések különbözősége. Ezek azért megmaradó „jellegűek”, mert a téridő-struktúrából „táplálkoznak”. Az anyag, a téridőben mozgásba hozza önmagát a kölcsönhatási mezők”segedelmével”. Az ebből adódó sugárzások a háttérsugárzásban lelhetők fel. Az anyag egy véges halmazt képez a végtelen téridőben, és a halmazon belüli lokális szimmetriasértések, a befogadó „szuperhalmaz” segítségével közelednek az egyensúlyi állapot felé. (entrópia növekedés)
Univerzális szinten, az energia nem megmaradó mennyiség.;-)
"A megmaradó mennyiségeket (töltéseket) a szimmetriák okozzák. Miféle szimmetria rovására lehet írni az elektromos és a gravitációs töltéseket? Tessék nekem ezeket a szimmetriákat bemutatni!"
Nem kell 'szimmetriálni' ..!!!
Ki kell lépni a 'méjnsztrím agymosoda' bűvköréből -amit az 'automata hajnyírógép' (egyetem) agymosása készített..- és 'vissza' (előre!) kell lépni az 'ú.n.' "józan parasztész" gondolkodáshoz, ahol működőképes és használható! megoldások vannak, a 'méjnsztrím agymosoda' elméleti kínlódásai helyett... ;-/
Susskind úgy kezdi a klasszikus mechanikát, hogy megmutatja az energia megmaradását. Az energia egy olyan mennyiség, amely - a klasszikus fizikában - megmarad. Ebből a szempontból érthető a nagy szabiku véleménye, hogy időfüggő Hamilton-függvény nem létezik. (Habár egy nyílt rendszerben még ezt is el tudom képzelni.)
A megmaradó mennyiségeket (töltéseket) a szimmetriák okozzák. Miféle szimmetria rovására lehet írni az elektromos és a gravitációs töltéseket? Tessék nekem ezeket a szimmetriákat bemutatni!
A virtuális részecskék által közvetített taszítást lehet úgy magyarázni, hogy egy-egy csónakban ülő ember labdákat dobál egymásnak. Viszont a vonzóerőt így nehéz elképzelni.
(ja, és ez a, gyorsulás közben fellépő gravitációs vonzóerő is nagyon jól magyarázható, a - Magyari Endre által bebizonyított!-, a gravitáció árnyékhatás elmélettel... ;) ;-)
'akkor miért nincs két anyagi test között, gravitációs 'toló' hatás ?! '
"@iszugyi szerint van minden elemi részecskének gravitációs hatása is. Azonban 1820x kisebb, mint az elektromos hatás. Ezért nem lehet egy helyen, csak egymás mellett két részecske."
Ez "érdekes" elmélet, de nincs rá semmi bizonyíték, vagyis csak üres, matematikai spekuláció...
De viszont, Sarkadi Dezső, Dinamikus gravitáció c. munkájában leírja, hogy konkrétan, alaposan, precízen, tudományos pontossággal! ki van mérve, hogy igenis létezik két anyagi test között gravitációs taszítás, ami nagyságrendekkel nagyobb, mint az ú.n. 'hagyományos/statikus' gravitációs erő, de ez a ét anyagi test közötti nagyságrendekkel nagyobb gravitációs taszítás, csakis és kizárólag akkor ás addig! 'lép fel', ha legalább az egyik test mozgása, gyorsul...!!! ;-)
"Az úgynevezett „B részecske” közegben van egy kitáguló anyag-buborék, ami hullámokból és csomósodott hullámokból(részecskék) áll.
Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? Avagy kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással" ? Még mindig nem értelek. :-("
"Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? "
A 'születéskori' 'robbanás' energiájából.
"Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? "
A 'világ-buborék' nem 'tömör', hanem csak olyan, mint a szappan buborék, vagy a 'lufi', a léggömb, ahol az 'érzékelhető anyag', csak egy nagyon kis külső 'héjon' helyezkedik el... (ezért lehet egymásban, több/sok 'világ-buborék' ;) Mivel ennek a 'világ-buborék'-nak az 'alap indíttatása' a tágulás/'felfúvódás', (a 'születéskori' 'robbanás' energiájából adódóan...), és "a csomósodott anyag nyomása" (gravitáció)
csak 'helyi és korlátos! ható-távolságú' erő, ezért a kettő 'nem zavarja egymást'. De a fő/meghatározó erő a tágulást/'felfúvódást' adó 'kinetikus' energia.
Ezért 'nincs szó arról', hogy: "kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással"
„Értelmezve/magyarázva: a "kitáguló univerzum", az 'anyag-buborék' 'felfúvódása', melynek mozgási energiája sokkal nagyobb, mint a benne lévő 'égitestek' egymásra ható gravitációs ereje - ami ráadásul csak 'esetleges', és korlátos ható-távolságú, és nem 'össze-adódó'...”
Az úgynevezett „B részecske” közegben van egy kitáguló anyag-buborék, ami hullámokból és csomósodott hullámokból(részecskék) áll.
Milyen erő tágítja,(fújja fel) az anyag-buborékot? Mitől van nagy mozgási energiája? Ha nyomóerő a gravitáció (is), akkor a buborék belső nyomása, és a csomósodott anyag nyomása nem adódik össze? Avagy kiegyenlítik egymás hatását az „árnyékolással? Még mindig nem értelek.:-(
