Mező Ferenc, Kun László, Keresztényi József, Kutassi László, Rejtő László, Füzesy Zoltán és társaik nyomdokain, magyar és nemzetközi vonalon, a kezdetektől a legutóbbi évtizedekig
Pelé halálával ötre csökkent az életben lévő 1958-as világbajnokok száma: Mario Zagallo (91), Pépé (87), Dino Sani (90), Mazzola (84) és Moacir (86) van még közöttünk. Egyedül Zagallo kapott szerepet a svédek elleni döntőben, míg Pépé és Moacir nem játszó kerettagként volt ott a tornán.
Szintén öten maradtak az 1962-es világbajnokok: Zagallo és Pépé mellett Mengálvio (83), Jair da Costa (82) és Amarildo (83) él még. A döntőben Zagallo és Amarildo kapott szerepet, a másik három futballista egyáltalán nem játszott.
A 82 éves korában meghalt háromszoros futballvilágbajnok, Pelé édesanyja túlélte fiát. Az 1923-ban született asszony jelenleg lányával, Maria Lúciával él Santosban, São Paulo tengerpartján.
Celeste Arantes do Nascimento 1923-ban született. Édesanyja (Pelé nagymamája) akkor halt meg, amikor tizedik gyermekének adott életet. A lányt ezért a nővére nevelte, aki meglehetősen szigorú volt. Gyerekkorában Celeste legnagyobb csínytevése az volt, hogy becsöngetett a szomszédok házában, és elmenekült.
Celeste Arantes do Nascimentónak összesen három gyermeke született: Edson Arantes do Nascimento (Pelé), Maria Lúcia do Nascimento Magalhães és Jair Arantes do Nascimento (Zoca).Az O Globo újság információi szerint Celeste jelenleg lányával, Maria Lúciával lakik Santos (SP) településen, ahol Pelé labdarúgóként játszott és történelmet írt.
Pelé egy brazil kisvárosban, Bauruban tanult meg zoknilabdákkal játszani. Kezdetben a helyi amatőr csapatokban, földes pályákon játszott, és junior bajnokságot nyert. 1956-ban 15 éves volt, amikor a Santos csapatában kezdett játszani, és két évvel később ő volt a brazil csapat sztárja a svédországi világbajnokságon, ahol a brazilok első világbajnoki címüket nyerték meg.
Akkor is gyalázatos, hogy nekünk létszámbővítés kell a kijutáshoz. A Mezey-érához képest pláne gyalázatos, amikor is ugye Európából elsőként kvalifikáltuk magunkat, világviszonylatban pedig másodikként, Uruguay után. Akkor a letámadásos "piócajáték" hozta el a sikert, valahogy egész meccsen fel tudták szántani a pályát a hazai langyos pocsolyában szocializálódott Mezey-fiúk.
Egy valamit nagyon megtanított a válogatottnak: a védekezést. Enélkül a mai focihoz mint csapatjátékhoz hozzászagolni sem érdemes. Ez már nem a 40-es, 50-es évek, amikor szimplán támadásokból lehetett építkezni, akár harmatgyenge hátvédekkel.
Pelét hívták meg az élő műsorba. Maradona kedélyes beszélgetést folytatott a háromszoros világbajnok brazillal, aki a műsor idején már 65 éves volt, míg a nála pont két évtizeddel fiatalabb Diego 45. A két labdabűvész dedikálta a mezét egymásnak, kicserélték a trikókat, majd beszélgetni kezdtek.
Egy idő után Maradona javasolta, hogy fejelgessenek, és jellemző a hatvanas évei derekán járó Pelé technikai felkészültségére, hogy teljesen magától értetődő módon visszakérdezett:
"Így ülve, az asztalnál?"
Meglehet, annak sem lett volna akadálya, Maradona azonban a jóval látványosabb megoldást, az állva fejelgetést proponálta. Felállt a két világbajnok, és elkezdték egymásnak fejelgetni a labdát. Az persze nem esett le, egyikük sem hibázta el, meglehet, még mindig fejelgetnének, ha Maradona nem unja meg, és nem fogja meg a labdát.
Messi és Di María immár olimpiai, világ- és kontinensbajnokok. Az első vb-t megnyerő uruguayi csapat néhány játékosa óta először sikerült ezt elérni fociban.
És még BL-győzelme is van mellé mindkettejüknek (annak elődje, a BEK 1955-56-ban indult).
Kigurigázták ezt az ellenszenves antifocit játszó, benga négerekkel kitömött mázlista bandát! Ők induljanak csak az atlétikai vb-n, ne labdát akarjanak kergetni.
Rendkívüli rúgótechnikája miatt védjegyévé váltak a szabadrúgások, a Lazio színeiben egyszer három pontrúgást is értékesített, így szerzett mesterhármast.
Összesen 28-szor volt eredményes szabadrúgásból az olasz bajnokságban, amellyel Andrea Pirlóval holtversenyben vezeti a liga vonatkozó statisztikáját.
"Erős a hitem Istenben és minden szerető üzenet, amelyet tőletek kapok, a világ összes pontjáról, rengeteg energiát ad. És Brazíliát is figyelem a világbajnokságon.
Szóba került a híres, számunkra tragikus 1973. évi magyar - svéd VB-selejtező is.
Kiemelném ezt a részt belőle:
"Riporter: Tehát Mancini felülmúlta Southgate-et?
Csapó Gábor:
Felül, felül. Egyértelműen. Mancini jobb edző, mint Southgate. És az is baj volt, már az angolok szempontjából, hogy a csapatuknak nem volt vezére. Erre mondta szegény Bene Feri, hogyha a Császár (Albert Flórián – a szerk.) ott van a pályán 1973. június 13-án a svédek ellen a 76. percben, 3–2-es vezetésünknél, akkor rákiabál Vidáts Csabára, nehogy felfusson a támadással, hanem maradjon hátul Edström mellett. De 1973-ban a Császár már nem volt válogatott, a csapatnak nem volt vezére, Vidáts felfutott, a magára hagyott Edström pedig befejelte. És kiestünk, nem jutottunk ki az 1974-es világbajnokságra. Én kiabáltam Csabának, hogy ne menjen előre, mondta nekem Bene Feri, de az én szavamnak nem volt akkora súlya, mint a Flóriénak...."
Na, mindig derülnek ki újabb adalékok erről a fránya, elbukott VB-selejtezőről...
Egészen fantasztikus volt, ahogy kijutatta a válogatottat a '82-es VB-re.
Gyöngén kezdtük a selejtezőket, bukdácsoltunk, de aztán a hajrára feljavultunk, fordítás 0:1-ről 2:1-re Oslóban, otthon 3-at vágtunk a svájciaknak, a hazai norvégok elleni selejtező előtt meg már futballázban égett az egész ország, a gulyásszocialista magyar társadalom, a "legvidámabb barakk".
A norvégok elleni 4:1-et, meg azt a fantasztikus hangulatot meg nem kell külön részleteznem, ezzel megváltottuk a repülőjegyeket Hispániába. :-)
Utána már egy londoni 0:1 is belefért.
Kint a VB-n is csak egy hajszálon múlott a továbbjutás, sokan azt mondják, hogy az argentínok ellen nem szabadott volna 6 védővel, abszolut defenzív felfogásban fölmenni a pályára, no meg a belgék elleni meccsen ha kiállítják Pfaffot Fazekas letarolásáért, máshogy alakulhatott volna az egész...
Az egyetlen magyar volt, aki játékosként és edzőként is részt vett focivébén. És, bár ennek most nem néztem utána, tudtommal az egyedüli magyar, aki világválogatottban gólt szerzett.
Szegény Kálmán bá, Isten nyugosztalja. Nyugodjon békében!
Én játékosként nem láttam focizni, de amikor 1980 - 1983 között szövetségi kapitány volt, akkor is hatalmas figura, mondhatni karizmatikus edző volt.
Jó, a szövegét a magyar - norvégon nem kellett volna fölvenni...:-)
A 2. és 3. kapitányi időszakában már nem tudta ugyanazt a teljesítményt megismételni, mint az elsőben, hozzáteszem, akkor már a játékosállomány is gyöngébb volt.
A katari labdarúgó-világbajnokság C csoportja óriási meglepetéssel kezdődött: Szaúd-Arábia 0–1-ről fordítva 2–1-re győzött a végső győzelemre is esélyesnek tartott argentin válogatott ellen. Ezzel megszakadt a tavaly Copa América győztes csapat 36 meccses veretlenségi sorozata (legutóbb a braziloktól kaptak ki 2019-ben, 2–0-ra), így nem tudta beállítani az olaszok 37 mérkőzéses veretlenségi világrekordját.
Az olaszok még tavaly ősszel, a vb selejtezőkörében döntötték meg a brazilok és spanyolok veretlenségi sorozatát, egy Svájc elleni idegenbeli gól nélküli döntetlennel.
