Sokunk gyermekkorát idézik ezek a képek, melyeket sokan szívesen nézegetünk: milyen is volt akkor a vasút, amikor még komoly teherforgalom volt, a járműpark a jelenleginél sokkal színesebb és nagyobb darabszámú volt. Az Interneten - és a fórumokban is - szinte vadászni kell ezekre a képekre, ez a fórum az ilyan képek gyűjtóhelye lehet.
Ezek a Somogy ill. Zselic fordák akkor személyzetileg UD-sek, vagy pécsiek voltak?
Amúgy saját, diákkori emlékeimmel egybevetve látszik, milyen gyakran cserélődtek a fordák a telephelyek közt! Én a Zselic pécsi stokkját többnyire Nohabbal láttam, gondolom, hámánosok hordták. A Somogyot volt, hogy Nohabbal láttam, de volt, hogy rendszeresen a 079-es Szergej vitte Rezsóval. Gondolom, ekkor Fradisok vitték.
Fűtőkocsiilag én úgy emlékszem, hogy a 80-as évek elején a 20-ason szinte mindig Rezsó volt a Szergej után, a 30-ason többnyire kazán, de azért előfordult Rezsó is.
A 29-esről még 87-ben azt mondta egy bennfentes, hogy a tapolcai vonatok esetében még a Csörgő után is oda kéne kapcsolni a kazánt télen, mert a pálya nincs alkalmassá téve villamos vonatfűtésre. Lehet, hogy ezt csak a Füred - Tapolca szakaszra értette, mert -ha jól tudom- a fűzfői már akkor csörgős inga volt(?)...
Semmi gond! De most én is csak véletlenül néztem be a Restibe.
Igazából nem mindjárt jöttem rá, hogy mire vonatkoznak soraid! :-))
De aztán megfejtettem! Igazából elég, ha csak a címsor végére viszed a nyilat, kattintasz egyet, mire kijelölődik, majd nyomsz egy entert. Ezzel a "lank" -kal nem is kell vesződni feltétlenül!
90 %,hogy Kotor-Alsódomború(ma Horvátország)az emeletráépítés előtt.Ennek az épületnek nincs névtáblája,ún vak(befalazott) körablak van rajta,egyéb részletek pld.a forgalmi irodánál lógó petróleum lámpa is egyforma és az épület mögötti fák is szinte ugyanolyanok a két képen.
A fortepan.hu oldalon a található egy másod,vagy harmad osztályú Déli Vasúti felvételi épület kép.Sajnos névtábla nélkül.Esetleg valakinek van ötlete,hogy melyik állomás lehet??
1994.06.10., 390 sz. vonat, ZSR 750-111 psz. mozdony 6 db kocsival.
A mv. a fűtést bekapcsolta, 0. pozícióban kb. 20A áramfelvétel, kb. 575 1/min motorfordulat mellett.
A 2. pozícióban a motor túlterhelődött, a fordulat 520-ra leesett, a fűtés kikapcsolt, majd a motor megkönnyebbülése után a fűtés ismét bekapcsolt, a fordulat így 520-600 között hullámzott, a fűtés ki-be kapcsolt.
A 3. pozícióban kb. 570 fordulat mellett a 20A áramfelvétel már nem okozott problémát.
4. pozícióban 640-es fordulat mellett 20A, 5. pozícióban 735 f-nál szintén 20A, 6. pozícióban 860-as fordulaton 26A, 7-ben 970 f-on szintén 26A áramfelvétel volt.
Üdv a népezetnek! Olyan fényképet keresek, amikor még közlekedtek vonatok a biatorbágyi viadukton, elsősorban az 1970-es évekbeni megszüntetés előtti állapot érdekel. Nem muszáj, hogy szerelvény is szerepeljen a fotón, elég, ha a híd, illetve a pályája, felsővezetékoszlopok láthatók! Köszönöm előre is!
A másik: kb. 1997-ben láttam először a viaduktot, közútról. Emlékeim szerint a felsővezetékoszlopok még álltak, sőt, vezeték is volt rajtuk, többé-kevésbé. Ha jól tudom, amikor az 1-es vonalat a jelenlegi nyomvonalára terelték, utána a pályát a régi nyomvonalon elbontották. Lehetséges volna az, hogy pálya nélkül egy jó ideig még ott szobroztak az oszlopok vezetékkel együtt? Vagy a nyomvonalkorrekció után egy ideig még használták volna a régi nyomvonalat? Erről valaki, aki ismeri a vonal és a híd történetét, legyen szíves, homályosítson fel!
Szerintem ez típusonként eltérő lehetett. A Búvárt magam is csak találgattam, részint a kapott ábrák alapján. Az M63-asról is csak olvastam, hogy a legutolsó kontroller fokozatban, amely egyébként rugózott állás volt, lekapcsolódott a vonatfűtés a magasabb vontatási teljesítmény kedvéért. Azt hiszem, ugyanitt olvastam, hogy kikapcsolt vonatfűtésnél viszont a fel nem használt fűtési teljesítményt teljes egészében fel tudta használni vontatásra a mozdony a többi menetpozícióban is. Ez a teljesítmény "átvihetőség" fontos szempont villamos erőátvitel esetén.
"Munkakapcsolatom" csak a Csörgővel volt a villamos vonatfűtésű dízelek közül, de az hidraulikus erőátvitelű, így némiképp' más tészta. Bizonyos menetpozícióknál ott is előfordulhatott, hogy a fűtés és a vontatás együtt túlterhelhette a dízelmotort, ilyen esetben a regulátor átállította a generátor gerjesztését 1500 V-ról 1300 V-os fűtőfeszültségre. De ugyanezt a csökkentett fűtési feszültséget egy kézi kapcsolóval is be lehetett kapcsolni szükség esetén. Állítólag annak idején pl. Szeged felé a tizensok kocsis gyorsokkal már eleve csak így kezdtek el gyorsítani, de itt az elővárosban a max 6 kocsis vonatoknál nem emlékszem olyanra, hogy szükség lett volna erre.
A fűtőgenerátor (dinamó?) karakterisztikájánál különösen a második szaggatott vonalat nem értettem! Ha a max. fűtési teljesítmény 400 KW = 100%, akkor mi az a 600 KW = 44%..?
(Egyébként úgy tudom, a Búvárnál a fűtőgenerátor egy külön egység, amelyet a fődinamóról kardánnal hajtanak meg.)
A főgenerátor (fődinamó?) karakterisztikájánál a táblázat 6. oszloptól váltam bizonytalanabbá, a szlovák nyelvű rövidítések nem könnyítették meg az értelmezést.
Esetleg a bekapcsolt "nyári", ill. "téli" vonatfűtés esetén működésbe lépő módosított gerjesztési állapotokra (feszültség, ill. teljesítmény) utalnak ezek az oszlopok (illetve a teljesítményeknél egyik a kikapcsolt vonatfűtésre értendő)?
Logikusnak tartanám, hogy bekapcsolt villamos vonatfűtésnél csökkentség a leadható vontatási teljesítményt a dízelmotor túlterhelésének elkerülése érdekében.
Különösen azoknál a búvároknál, amelyekben eredetileg fűtőkazán volt beépítve, viszont az átalakítás után már a dízelmotornak kell leadnia a vonatfűtési teljesítményt is.
Noha, ez a villamos teljesítmény "átvihetősége" (vontatásról fűtésre, és viszont) alapból is fontos szempont a villamos erőátvitelű, villamos vonatfűtéssel felszerelt dízelmozdonyok esetében. De a már gyárilag is villamos vonatfűtéssel szerelt Búvárokról úgy tudom, valamivel erősebb dízelmotort kaptak az elődjeikhez képest. Az ábra pedig a T 478.3-asokról ír, azaz az eredetileg kazános Búvárokról.
Nem ismerem részletesebben egyébként a Búvárokat, csak találgatok itt magamban, úgyhogy, ha hülyeségeket írtam, javítson ki bárki nyugodtan..!
Viszont, hogy ne maradjunk 'Régi fotók' nélkül, néhány szép fénykép (tessék lapozni! :-) ), amelyeken még fűtőkazános Búvárok láthatóak!
A Búvár is felpörgeti a motor alapjáratát, ha bekapcsolják a vonatfűtést?
Nem nagyon ismerem a ZSR 750 sor. mozdonyt, de úgy tudom, hogy volt rajta egy téli (zima) - nyári (léto) fűtési kapcsoló. "Nyári"-állásban legalább a 3. pozíciónak megfelelő (560-590 1/min) fordulaton, "téli"-állásban legalább a 4. pozíciónak megfelelő (640-650 1/min) fordulaton fűtött. /A motor alapjárati fordulata: 480 1/min, névleges ford.: 1100 1/min./
A maximális fűtési teljesítmény: 400kW (133A/3000V).
Csatolok két ábrát. Egyik a fűtési jelleggörbe /bár itt az origóból induló szaggatott vonalú egyeneseket nem tudom értelmezni/, a másik a pozíciónkénti fordulat- és teljesítménykiosztás, áram- és feszültségviszonyok.
... nem tudom, '93 után volt-e még olyan vonat a MÁV hálózatán, ahol menetrend szerint fűtésnem váltás is történt gépcsere alkalmával?
Az 1994/95-ös menetrendben az 5807 sz. vonat Sa-ból indult, majd Hatvanban egyesítették az Egerből érkező 557-es vonattal, és annak a végén közlekedett Keleti pu-ra.
Az 5807-t Hatvanig M40 sor. mozdony vitte, gőzfűtéssel. (A vonat eredetileg 1db Ap (19-05 sor.) és 5db Bhv kocsiból volt összeállítva, de a szükségessé váló gőzfűtés miatt 1994.10.05-től az Ap kocsi helyett ABo (39-57 sor.) kocsival közlekedett.)
Ezek inkább 80_as évek eleje volt.Amíg a pécsi villamosítás elnem készült,84 végéig jártunk Pécsre.A délisek Pécsre, Nagykanizsára,Füredre,Tapolcára jártunk.
Szeretném kérdezni, hogy a rezsók merre jártak a Déliből a '70-es évek elején? Az előzményben hivatkozott dombóvári emléked esetleg ezen időszakból való?
És, hogy régi fotók is szerepeljenek, saját képek híján néhány link:
(Utóbbi két hivatkozás közvetlen linkként nem működik, csak ha a címet külön bemásoljuk egy oldal fejlécébe. Egyébként ez a két kép innét származik...)
Arezsó fűtésével kapcsolatban finoman kérdezném:ha kivolt táblázva,hogy hol lehet fűteni.azt a kezelő honnan a fenéből tudta?Minden állomásra bejáráskor kidugta a fejét és leste,hogy melyik vágányra járnak be és aszerint kapcsolgatta a fűtést?
Legalább olyanok írnának akik már láttak rezsót belülről!Írván ezt úgy,hogy pár évet lehúztam rajta!
(Jó szolgálat volt,sokszor a Déliben felgerjesztettűk,Dombóváron le,addig alvás)
