Ezt így nem lehet megmondani, látni kellene az óraszerkezetet, de még úgy is csak talán... Meg úgy az egészet. A kinézete alapján a kb: 1880-1930 közötti időszakban nagyjából bármikor készülhetett, sőt, a tok még ennél akár régebbi is lehetne elvileg.
Mondjuk úgy, hogy ezek azok a régiségek, amelyeknek EBBEN AZ ÁLLAPOTBAN csak eszmei értékük van, és ha valakinek fontos személyes-családi-akármilyen kötődése van hozzájuk, akkor persze nem egy világvége probléma foglalkozni velük - de amúgy gyakorlatilag értéktelenek, mert jó eséllyel olcsóbban lehet még használható-működő állapotú nagyon hasonló, akár ugyanilyen másikat találni a piacon - mint amibe a rendbe hozásuk kerülne.
Olyan ez, mint találni a pajtában egy rozsdás, hiányzó motorú madárlátta öreg Skoda 120L-t - bármit képzeljen is róla a gazdája, annyit ér, amennyit adnak érte a vastelepen súly alapján, és ez még az is lehet, hogy annyi sincs, amibe kerülne oda szállíttatni, ha az nem oldható meg házon belül...
Leginkább 20-30-as évekre mondanám, azon belül valahol. Az ingarugó szakadása pótolható/javítható, ami inkább zavaró, az a hangrudak hiánya, és persze ennél több baj is lehet, de ezt egy képről aligha lehet megmondani.
És kertelés nélkül: egy eléggé összetett, meglehetősen munkaigényes javítású-karbantartású szerkezet, látható hiányosságokkal - ugyanakkor nem egy orbitális ritkaság, és sajnos kiemelkedő értéket szép és jó állapotban sem fog képviselni. A javítása megoldható (a hangrudak pótlásának problémája a legnagyobb), 40-50 ezres tételnél szerintem nem fogsz rá kedvezőbb ajánlatot kapni, és ez nem gazdaságos.
Szóval akkor 1918 és 1945 közti lehet? Tehát lényegében '20-as, '30-as évek, esetleg '40-es évek eleje, de akkor a háború miatt már biztos akadozott a gyártás.
Szerintem autentikus Kienzle, csak kissé hiányos, és a XX. század első felére tenném. Olyan gyanúsan két világháború közötti időszakinak néz ki. Pontos dátumot azért nagyon nehéz ezekre mondani, mert ezeket a szerkezeteket ilyen megjelenésű tokokban jóformán változtatás nélkül gyártották majd fél évszázadig.
köszi szépen. tudom, hogy nagy költség, valóban nem elsősorban az ár az érdekes ilyen örökség óráknál. az üvegcsere és polír az alap. a második, hogy a szerkezethez vajon érdemes-e hozzányúlni, vagy medálként hordja majd a nejem. köszi mégegyszer.
Az előzőt a Bástya mozinál tette bele Citizen úr tízezerért. Ha más nincs, akkor megrendelem a soproni akku.hu-n. Az is olyan árban van. Most nyilván 20 a Citizennél.
Igen, pont erre céloztam én is. Meg lehet oldani, lehet rá találni szakembert is - de egy ilyen óránál ez "nem gazdaságos". Van azért óra, aminél még az, és nyilván ha valamilyen fontos családi emlékről van szó, akkor meg ez nem okvetlenül szempont.
Az érintkezőt kis ügyeskedéssel át lehet műteni, amúgy az összes ilyen óra és az összes Seiko Kinetic is MT920 akkut használ. Úgyhogy ha beszerzel egy sima-csupasz ilyet, a kis ponthegesztett érintkező egy pengével lekapható a régiről, a rögzítésére meg több módszer is van, egy ponton pillanatragaszthatod is, és van vezető paszta, ami után jól fog érintkezni.
Itthon csak az akku.hu-n találtam. Pest környékén nincs? Az alza itt van mellettem, de ott nem látok.
10 éves, elfáradt. Külföldi ebay nem játszik, nincs telefonom, bankszámlám, nem utalok előre. De óráshoz sem viszem, a cserét megcsinálom magam. Ha már finommech. műszertech szakmérnök volnék.
Nem nagyon. Tudom, hogy hülyén hangzik, de "túl kis munka", az elemcserélős "órások" felkészültségét, felszereltségét még ez a kis semmiség is meghaladja, nem fognak hozzányúlni valójában semmihez, ők már csak divatórát árulnak, és szíjat-elemet cserélnek - az "igazi" órásoknak ez meg egyszerűen kevés. De próbáld meg, például vidd be P.Kisshez a Népszínház utcába, hátha...
Kis női "apáca" zsebóra, elég jellegzetes századfordulós darab (1890-1920 között kb: bármikori lehet).
Az üveg pótolható, és biztos rendbe is lehet tenni, kérdés, hogy milyen bajai vannak, és megéri-e? Ha komoly erkölcsi értéket képvisel, mint családi emlék, érdemes lehet foglalkozni vele, ha nem - jobb eltenni így. Ha nem működik, akkor kb: bármi baja lehet, és egy sima tisztításon túl az igen komoly, akár százezres nagyságrendbe átcsúszó árú javítás-restauráció is kisülhet belőle (törött csapok és cilinder, fogtörések, ilyesmik esetén).
Be kell vizsgáltatni. Nem lehet ezeket a dolgokat "képek alapján megszakérteni".
Attól, hogy nincs benne fémjel - még lehet arany a tok, ugyanakkor egy nem fémjelzett és nem ellenőrzött tisztaságú aranyra már csak töredék árat lesz hajlandó mondani bárki, aki felvásárlással foglalkozik. Egy hivatalos bevizsgálást, alkalmasint tanúsítványt kiállítását viszont nem fogják ingyen elvégezni sehol - és ha a vizsgálat vége az, hogy a tok nem arany, hát, az is lehet, hogy többet kérnek csak a vizsgálatért, mint amit ér az egész óra - mert ha ez csak egy aranyozott tok, akkor sajnos pár tízezernél többet nem ér, még legjobb esetben sem. De leginkább sajnos eladhatatlan.
Egy kis bevizsgáló savval és a belső felületeken tett óvatos karcpróbával azért gyorsan el lehet dönteni, hogy egyáltalán van-e értelme tovább vizsgálódni, és ezt talán több ékszerész hajlandó baráti áron is elvégezni.
