Az egyetemes kora újkor hadtörténete. Európai és Európán kívüli, szárazföldi és tengeri. A magyar hadtörténetről már van elég topik, úgyhogy ha nem közvetlenül kapcsolódik, akkor OFF:)
"Ami egyszerűen azt jelenti, hogy a marokkóiak kereskedtek keresztényekkel. Vásásroltak fegyvereket és alkalmaztak keresztény zsoldosokat."
Ez annyira nem meglepő dolog:) Gondolj csak az oszmán tüzérségre vagy flottára... Vagy arra, hogy az Armada támadása előtt Anglia ágyúkat vásárolt Spanyolországban, a spanyolok meg tengerészeket toboroztak Angliában:)
"Gondolom úgy, mint később a dragonyosok vagy lovasított gyalogság (mounted infantery). Kivágtattak a harctérre, gyalogsági alakzatban leadták a sortüzet, majd (mint dragonyosok esetében; a lovasított gyalogság más volt kicsit) lovas rohamban felszámolták a maradék ellenállást."
A későbbi példák alapján úgy tűnik, hogy ezek a népek szívesen használták lóháton is a puskáikat.:) (Az újratöltés persze így művésazet lehetett:)
Ismételten elő kell hozakodnom egyik kedvenc példámmal, a vallásháborúk-kori hugenotta lovassággal:)
A francia vallásháborúk alatt mindkét fél gyalogságát főként svájci és német zsoldosok adták. A hugenotta könnyűlovasság éppen ezért kifejlesztette (vagy újra felfedezte) a keringéses támadás módszerét. A négyszög alakzatban felállt pikások közelébe lovagoltak, leadtak egy sortüzet, majd lőtávolon kívülre kerülve újra töltöttek, és kezdték az egészet előröl. A legtöbb esetben a négyszög sarkait támadták, általában egy-egy egységgel egyszerre kettőt. Ha valahol sikerült megbontani az alakzatot, jöhetett a lovassági támadás:)
A lovasított gyalogság egy egészen más műfaj, ahogy István is írta.
Amikor most utánnaolvastam a szonghali birodalom bukásának. A wiki ezt írja Judar Pasáról.
"In October of that year, Judar set out from Marrakesh with a force of 1,500 light cavalry and 2,500 arquebusiers and light infantry. He also carried eight British cannon in his supply train, and assembled eighty Christian bodyguards for his personal detail."
Ami egyszerűen azt jelenti, hogy a marokkóiak kereskedtek keresztényekkel. Vásásroltak fegyvereket és alkalmaztak keresztény zsoldosokat.
A keréklakatos fegyverek már megjelentek a 16. század elején. Olyannyira hogy 1517 ben már be is tiltották a használatukat a Német Római Császárság területén. (gondolom nem tartott sokáig a tilalom)
Gondolom úgy, mint később a dragonyosok vagy lovasított gyalogság (mounted infantery). Kivágtattak a harctérre, gyalogsági alakzatban leadták a sortüzet, majd (mint dragonyosok esetében; a lovasított gyalogság más volt kicsit) lovas rohamban felszámolták a maradék ellenállást.
Annyit tudok, hogy Európában 1380-ban, a Kulikovói-mezőn Dmitrij Donszkoj vezetése alatt álló egyesült orosz seregek lovasai is használtak kézi lőfegyvereket (rucsnyica). Nem hiszem, hogy hatásosak lettek volna, de a lovakat lehetett ijesztgetni. (Az biztos, hogy Moszkva 1382-es védelménél már alkalmaztak ágyúkat és kézi lőfegyvereket (szakállas puska féléket (piscsal). Itt a gyújtást izzó rúddal oldották meg, még nem ismerték a kanócot). vlagyimir 1240/41-es védelménél meg a mongol csapatoknál szolgáló kínai ostromgép-mérnökök alkalmaztak naftás (gyújtó) edényeket meg puskaporos bombákat. A keresztes háborúk alatt pedig az európai lovagok találkoztak először kézigránátokkal (amit az arab lovasság és gyaogság alkalmazott (nesze neked - a gránátosok és lovasgránátosok születése:)) Spanyolországban pedig a mórok alkalmaztak a 13. század elején puskaporos aknákat.
Szóval - nem olyan egyszerű a történelem, mint hinnénk.:)
Valamit remlik mintha a marokkoiak mar 159x-ben is hasznaltak volna kanocos puskakat, mikor meghoditottak valamelyik del szaharai birodalmat a Niger kurul.
Hát igen, dom Sebastião abban a hadjáratban egy kissé elszámolta magát.
Pedig végül is a marokkóiak ellen lett volna mit keresni, hiszen akkoriban egy belviszályoktól és vallási fanatizmustól szabdalt gyönge ország volt, félmeztelen hadsereggel...
Portugália a XVIII. századi európai hatalmi versengésben kis területe, kis népessége, kis hadserege és perifériális helyzete miatt nem játszott jelentős szerepet.
Kiterjedt gyarmatbirtokai, ill. az azokkal való kereskedelmi lehetőségek antlanti viszonylatban mégis fontos országgá tették.
A kis ország a gyarmati versengésben többnyire az angolok oldalán és a spanyolok ellenében lépett föl, 1750 és 1774 között még némileg növelni is tudta dél-amerikai birtokai területét a nagy szomszéd, a spanyolok rovására.
Tehát azért olyan nagyon nulla ország nem volt Portugália ebben a korban, kedves Kaif.
"Nagyjából 300 évre elveszítették a teljes nemzeti szuverenitásukat. 1640-ig konkrét spanyol, a 20. századig pedig angol kereskedelmi és katonai függőségben éltek."
Szerintem ez azért mindenképpen túlzás. A portugálok jóval nagyobb függetlenséget élveztek az angolokkal szemben, mint pl. a Magyar Királyság a Habsburg Birodalom keretein belül is.
Ráadásul náluk nemzeti uralkodóház, a Braganza ült a trónon.
A gyarmatbirodalmuk pedig Brazília 1822-es önállósulásáig a négy-öt legnagyobb között volt.
A marokkói szultán esetében annyira nem lenne meglepő:) A gyakori belviszályok során gyakran segítettek janicsárok valamelyik oldalnak, úgyhogy a lőfegyver nem számított ritkaságnak. Bár az biztos, hogy a portugál vagy spanyol sereghez képest elenyésző lehett az arányuk. Ez a csata nagyjából ugyanazt a helyet tölti be a portugál nemzeti emlékezetben, mint nálunk Mohács. Nagyjából 300 évre elveszítették a teljes nemzeti szuverenitásukat. 1640-ig konkrét spanyol, a 20. századig pedig angol kereskedelmi és katonai függőségben éltek. Miközben Sebestyén előtt a világ második legnagyobb gyarmatbirodalma volt az övék...
1578. augusztus 4. Ksar-el-Kebir (vagy máshol Alcácer-Quivir). I. Sebestyén portugál király kitalálta, hogy ő most keresztes hadjátratot indít a mórok ellen. Fura egy figura volt, keresztényi elhivatottságból nem volt hajlandő megnősülni, ami azért macerás dolog egy örökös nélküli király esetében... Szóval teljes felkészülés nélkül, zömében zsoldos sereggel nekivágott Marokkónak. Gyakorlatilag már az első összecsapás során víznélküli helyre szorították be a portugálokat, és az utolsó szálig lemészárolták őket. Magának a királynak a holttestét soha nem találták meg, ezért évszázadokig élt még Portugáliában a legenda, hogy Szent Sebestyén király majd egyszer visszatér, és vezetni fogja a portugálokat. Amúgy Sebestyén törvényes örökösének a hiánya vezett oda, hogy II. Fülöp spanyol király, mint a legközelebbi királyi (törvényes) leszármazott, 1580-ban portugál uralkodó lesz. Ismerős történet, nem?:)
Péntek éjfél körül belenéztem a Duna TVbe, egy portugál film volt benne, azt hiszem az 1974es forradalomról szólt, de mellékszállként egy kora újkori csatát is felelevenitettek benne. A portugálok és az arabok csatáztak, a portugálok éllén a király állt lovagi szerkóban, de a gyalogság Cortez tipusú ruhában puskákkal harcolt. Azt nem láttam, hogy kanócos vagy kovaköves. Jól fel volt szerelve mindkét fél puskával, a portugáloknak ágyujuk is voltak. A király abszolut nem értett a hadviseléshez, csak belerontott az arabokba, a gyalogságnak nem adott parancsott, aztán az arabok bekeritették őket és a csata elveszett. Valami Tavorát is emlegettek a filmben. Tudja valaki melyik csata lehetett?
Általában szeretem a wikit, abban egyet értek hogy csak úgy ér valamit ha az ember ellenőrzi a referenciákat is. Amit most is megtettem mint mindig. Mint minden eciklopédiában (és ok a wikiben különösen) előfordulnak hibák.
A másik lehetőség hogy nincs még körülbeli adat sem a korszakból.
A barcelónai Real replikáját 237 tonnásnak írják. Ez helyes? Mit tudtok róla?
Másodszor a tonnage az nem súly hanem térfogat mértékegység. = 100 láb3
ha jól tudom.
A hajó valódi súlya az a lightweight. Sehhol sem találtam adatot hogy milyen relációk vannak a különböző tonnages (Netto tonnage és a lightweight tonnage között)
Lehet hogy pl a 230 LTW ben megadott hajó 500 vagy többNT ? ha valkainek van info ja legyen szíves közölje.
Szia, hajóácsunk, amikor a versenyhajónkat építette, szép naplót vezetett az építésről, a beépített elemek súlyáról, és igy is 5-10% tévedett. A kereskedelmi hajóknál két féle köbözést ismernek. Bruttót, ami a teljes hajó belső köbtartalmát adja meg, és a nettó, ami a raktár terek méretét adja meg. Kész hajónál egy szerű felmérni, tele rakod pl hordóval. (szokvány csomagolás abban az időben). Egy hadihajónál, ahol az ágyuk száma a döntő, a teljes felszerleléshez képest kevés cuccot viszel, végül is az elszámolásnál a felhasznált anyag mennyisége a döntő, mert az fogja meghatározni az árát. De ezt pontosan sohase fogod tudni mérni, mert akkora mérlegeid nincsenek. Elvileg számítással viszont eldönthető. Azokat a képleteket a mértékegységeikhez dolgozták ki, és az aktuális matematikai ismereteikhez. De tedd hozzá, hogy a tervrajz, és a hajó se fedi teljesen egymást, mert menetközben módosították, a terveket, mert a fa nedvesség tartalmától függően változtatja a méreteit...
Ne értsd félre, nem téged akarlak szekálni. Az internet már csak ilyen, ha egyszer fekerül rá valami blődség, akkor soha nem kerül le onnan... Azután sem, ha kiderül, hogy tévedés és/vagy marhaság. És sajnos a Wiki ebben az élen áll...
Az adatok nem csak a wikipediában fordulnak elő hanem több más weboldalon is. Sajnos ilyen adatokhoz nagyon nehéz máshonan hozzájutni. Általában nincsenek benne a könyvekben.
"The naval museum in Istanbul contains the galley Kadirga (Turkish for "galley"), albeit without its masts. The ship dates from the late 15th or early 16th century and presumably is the only surviving galley in the world. It was in service until 1839. It is 37 m long and 5.7 m wide and has a draught of about 2 m. It weighs about 140 tons. Its 48 oars were powered by 144 oarsmen."
Jótanács, ha megfogadod: ne használt hivatkozási alapnak és forrásnak a Wikipediát... Az isztanbuli Deniz Müzesi-ben található kadirga IV. (Avci) Mehmed számára épült díszhajó, azaz bőven a 17. században készült. Egyébként érdemes élőben is megnézni, bár fotózni elég nehéz, mert erősen körbe van véve más hajókkal, és nem nagyon van olyan pont a kiállítótermben, ahonnan egyszerű kézi ketyerével az egészet be lehet fogni.
"A Lepantói csata legnagyobb hadihajóinak súlyát a forrásom 140-180 tonnában adja meg."
Frissítsd a forrásod szerintem:) A velencei galeassok a legtöbb becslés szerint 2000 tonna körül voltak. A galleonok pedig 400 és 1500 tonna között. A Mary Rose építésekor 500 tonnás, átépítés után pedig 700 tonnás volt.
A 16. századi hajókról csak megközelítő becsléseink vannak, egy-két megtalált roncs kivételével. Van olyan primer forrásunk, amely a Mary Rose súlyát 350 tonnában adja meg (1520 körül), miközben a roncs alapján 500 tonnásra számították ki.
A 18. századról nem nyilatkozom, ahhoz nem értek túlságosan:)
The naval museum in Istanbul contains the galley Kadirga (Turkish for "galley"), albeit without its masts. The ship dates from the late 15th or early 16th century and presumably is the only surviving galley in the world. It was in service until 1839. It is 37 m long and 5.7 m wide and has a draught of about 2 m. It weighs about 140 tons. Its 48 oars were powered by 144 oarsmen.
Another galley, although only a replica, can be seen in the Museu Marítim in Barcelona. It is a 1971 reconstruction of the Real, the flagship of Don Juan de Austria in the Battle of Lepanto 1571. The ship is 60 m long and 6.2 m wide, has a draught of 2.1 m, weighs 239 tons empty, was propelled by a total of 290 rowers, and carried about 400 crew and fighting soldiers at Lepanto. She was, however, substantially larger than the typical galleys of her time."
A Lepantói csata legnagyobb hadihajóinak súlyát a forrásom 140-180 tonnában adja meg. Üres súly mond és nem "tonnage"-ot használ.. hanem azt mondja az üres súlya ekkora lehetett.
A 18.századig a hajók súlyáról nincs megbízható adat. De a méretekből következtetni azért lehet.
A 18.századi és későbbi britt hadihajók méretét pontosan lehet tudni, mivel megmaradtak a számlák és nemegyszer a tervrajzok. A HMS Victory esetében maga a hajó is.
"Rengeteg példánk van arra, hogy a Casa de Contratación hajózási engedélyén és a kikötői regiszterben Sevillában egy hajó naoként indul el az Amerikákba, Havannába pedig már galleónként érkezik meg:)"
Bár nem vagyok a tengerhajózás terén nagy szakértő, de szerintem a nao és a galeón (galleon) között soha nem volt éles választóvonal.
Ezek az elnevezések inkább térben és időben variálódtak.
A galleon nem a naonak egy későbbi (XVI. századi) fejlesztésű, nagyobb és súlyosabb változata?
