Két héten belül fordult elő velem az alábbi két eset, ami azért egy kicsit elgondolkoztatott:
1. Tordai sóbánya mélyén - a "szokásos" éves erdélyi túránk alkalmával többek között lementünk a tordai sóbányába is. Aki nem ismerné, itt az új, nagy bányában ahol már befejezték a bányászatot ki alakítottak többek között egy amfiteátrumnak nevezett koncertsarkot, ahol időnként tartanak különböző zenei bemutatókat (nekünk egy 3 fős autentikus magyar népzenét játszó banda bemutatójának a végét sikerült "elcsípnünk"). Nézelődtünk lent és amikor várható volt, hogy kezdődik az újabb bemutató beültünk, hogy jó helyről hallhassuk az újabb előadást, közben pedig nézelődtünk csak úgy ülve. Kb. 30-an ülhettek rajtunk kívűl a nézőtéren, szinte kizárólag 30év alattiak (ugye iskolai kirándulás). A gyerekek 90%-ánál okos telefon volt és ahelyett, hogy a lenti látnivalót nézegették volna, szinte mind az okos telefonjába volt beletemetkezve, pedig azért lett volna mit nézni!:((((
2. Koncert a hódmezővásárhelyi Raktár Cafe-nál: nyaranta a sétáló utcán lévő vendéglátó egység felállíttat egy szabadtéri színpadot, ahol különböző pop-rock- és egyéb zenei formációk szórakoztatják a vendéglátó hely közönségét (és az arra sétálgatókat). Tegnap este a Péli Barna által gründolt Gitár Triász játszott (Péli Barna, Mohai Tamás, Nagy Ádám - szóló gitárok, Kaszás László - bass, Rácz Zsolt - dob). A közönségben itt is jelentős számban képviseltették magukat a fiatalabb korosztályok - a 30 alattiak, bár ott ültek a nézők között, szinte kivétel nélkül az okos telefonjaikat "buzerálták" hosszabb-rövidebb ideig, pedig igencsak jó zenét nyomattak a fiúk a színpadon! Még szerencse, hogy nem vetették halkabbra a zenét, hogy ne zavarja Őket a csetelésben-lájkolásban!:))))
Számomra szörnyű, hogy valaki csak azért elmegy otthonról, beül egy vendéglátó helyre, ahol jó zenét hallgathatna, ehelyett az okos telefonjával él szimbiózisban és kizár minden mást a külvilágból!:((((
Egyébként aki szereti a jó funky-s - soul-os - blues-os zenéket feltétlen hallgassa meg ezt a formációt, ha valahol útjába akad - sztem érdemes!:)))) Főleg " klasszikusokat" játszottak (pld Konck in heaven's door, Johnnie be good, stb) egyedi, de hatásos felfogásban.
Aki szereti a Medeski, Martin & Wood zenéjét, annak a hazai kínálatból egy hasonló jellegű formáció: BCM Organic Trió - Blahó Attila (Orgona), Csendes Csaba (dob), Micheal Matthews (gitár). Nagyon jó kis koncert adtak tegnap Szegeden Ávéd Jánosal (tenor sax) kiegészülve. Aki találkozik velük, feltétlen tudom ajánlani, feltéve ha szereti az elvontabb jazz-muzsikát!:))))
Azóta az első emeleti karzatot kipróbáltam, teljesen középről, de legutolsó sorból és ott is jól szólt, azzal együtt, hogy sokszor túl hangosnak éreztem az elektronikusan erősített hangerőt (East + MR Klasszik).
A MŰPA-ban ott még nem ültem, csak a földszinten, a szegedi színházban, ahová legtöbbet járok bérletes hv-re, már ültem karzaton ( a bérletem ott is a földszintre szól) és ott nekem kifejezetten rossz tapasztalaim vannak a karzaton. Persze tudom, hogy a szegedi színház nem a Bartók-terem, és a kettőben egész eltérő a karzat kialakítása, tehát elfogadom, hogy a Bartók-terembe jó is lehet. Egyszer megpróbálom a karzat elejét ( a végéhez sztem túl közel van a hátsó fal és én attól idegenkedek).
Gratulálok!:)))) Én viszont nem szeretem az első sort, épp a MŰPA-ba kaptam oda jegyet. A vonósok a nyakamba estek, ezt néha átfújták hátulról a trombiták és a harsonák, a többi meg elveszett (legalábbis a hangszerek aránya számomra szokatlan volt)!
Ha lehetőségem van én akkor sem ülök az első sorba, számomra a legjobb tapasztalat, ha nézőtér közepe táján tudok elhelyezkedni, kb. ugyforma távolságra az oldal- és hátfaltól. Én általában itt érzem legkiegyenlítetebbnek a hangzást és legkevésbé talán itt szólnak bele a terem akusztikai anomáliái. Könnyűzenei koncerten meg jó támpont a keverő, ennek a környéke!:))))
