Nem v'ok annyira bevállalós - hosszú nyakbakötős nyári ruha volt rajtam, fertőzésveszély nagyjából nulla. De jó volt úgy lenni. 🙂
Én ma megáztam bringázás közben - elkapott egy esőzóna. Mondjuk nem bánom, nagyon száraz a föld, minden csepp eső számít.
Jég nem volt se nálad, se nálam, ez jó, de az eső nagyon kéne...
Akkor nálad is helyzet van ez ügyben... a Balcsihoz tuti megyek szülinapom környékén, ha valami emellé még összejön, az mázli. Tengerhez szeretnék eljutni, aztán vagy sikerül, vagy nem.
Minden felújítás/építkezés egy rémálom, különösen mostanában... szóval együttérzésem...
Te aztán bevállalós vagy, hogy így mentél dolgozni:) Nem félsz, hogy valamilyen fertőzést kapsz?
Szerencsére a jég bennünket is elkerült, esőből is keveset kaptunk.
A nyár, nyaralás nálam is képlékeny. Van egy utazási iroda, akik remek belföldi utakat hirdetnek. Több olyan hely is van, ahová már régóta szeretnék eljutni. Egyenlőre külföldben nem gondolkodom. Tervezni egyenlőre nem merek, mestereket várunk és várunk és várunk....... Hegyen újíttatjuk fel a kicsi kis pincénket.
Azért én sem bírom olyan jól, csak próbálok kitartani. Csütörtökön összevissza egyetlen ruhadarab volt rajtam, amikor dolgozni mentem - alatta semmi...
Örülök, hogy ti is bírjátok, most egy kicsit talán enyhült a hőség - itt 'Fehérvárt csak egy kis eső volt, semmi komoly. Nálatok?
Állatkáink nehezen bírják, én is sajnálom őket... 😞
Igen - és még nem tisztázott semmi etekintetben... Balatonnál biztos leszek, minden más képlékeny...
Szia Gré, szép napot kívánok neked és minden Kibeszélőnek! :) Te szerencsés vagy, mert nem visel meg ez a kánikula. Mi még bírjuk, szegény kutyeszomat sajnálom. A lakásban a kövön hever, de kint is szeretne lenni.
Itt a nyár, a kedvenc évszakom! 🙂 Lehet ☀️ozni, strandolni 👙, lengén öltözködni... 🙂
Remélem, ma már tudok rendesen napozni munka után a kertben, a medence is áll már, talán egy-két nap múlva a vize is használható lesz, hétvégén meg elmegyek egy barátnőmhöz, és végre kipróbálom, milyen egy panelház tetején napozni. 🙂
Holnap megpróbálom a melót,de rámnéznek 90 százalék hogy hazaküldenek. nem vagyok jól.Vaagy én kéredzkedek el.Mikor lesz már ennek vége?Kurvára nem értek egyet ezekkel a feloldásokkal....
Csak most olvastam, hogy mi történt :((( Férjednek jobbulást, neked pedig egy kis megnyugvást kívánok! Mindenesetre megnyugtató, hogy a sürgősségiről haza engedték. Van tapasztalatom benne, hogy milyen hely és ezt most nem rossz értelemben mondom. Első a beteg, hozzátartozókkal nem foglalkoznak. Anno én apunál pofátlanul belógtam.
Nem akarlak zavarni, de nagyon várom, hogy megcsörgess.
Valóban nagyon hamar véget ért az ünnep, de nekünk nem hozott igazán jót. Baleset érte a férjemet, már jobban van. Volt izgalom bőven. Ami kiemelhető az az, hogy a sürgősségire kellett menni vele este fél hétkor. Itt eltöltöttem a huzatos folyosón néhány röpke órát anélkül, hogy bárki is tájékoztatott volna a helyzetről. Sem bemenni, sem kijönni nem volt szabad senkinek. Ne tudd meg, min mentem keresztül. Hajnali fél kettő után értünk haza, mert hazaengedték végül is. Kutyával hajnalban le, majd valahogy ágyba keveredtünk, de aludni nem tudtunk. Másnap tízre ismét orvoshoz kellett menni, ahonnan alig délben értünk haza. Tegnap ismét kötözésen voltunk, már lassan minden rendben lesz. Köztes napokon én kötözöm át "nagy szakértelemmel". Mindegy is, rendben lesz lassan minden, és ez a lényeg. Ha majd lesz pici időnk, hívlak, és mesélek. Itt most többet nem, mert betakarnám vele az egész fórumot :)
Remélem a ti ünnepetek sokkal szebb volt, mint a miénk.
Az a sonka, amit még nagypénteken főztem meg végre elfogyott. Ma ismét főzök egy kötözöttet, mert megmaradt, és nem akarom sokáig tartogatni. Ez holnap kerül majd kés alá.
Vigyázzatok nagyon magatokra, a baj túlságosan hamar megvan. :(((
Drukkok mennek, hogy minél előbb sikerüljön kikeveredned mindebből. Nagyon türelmesnek kell lenned. Nem vagy kórházban és ez a fontos. Otthoni környezetben sokkal gyorsabban talpra fogsz állni.
Nos az én mutteromat nem kell oltásra vinni,megy mint egy tank, hála istennek.Na én meg covid + os vagyok 10 hónapig itthon voltam,van rutinom, ,meg melóm.meg full megértőek. csajét hajszál hijján elvesztettem..Most magamat akarom nem elveszteni.....De ez most nem vicces.Néha jobban vagyok én vagyok a rambó,aztán 10 perc mulva az ágyból nem tudok kimászni.amugy se vagyok zabagép most étvágy semmi,szagok semmi..Kurvajó szórakozás ez.Régen sokat irtam ide,gondoltam ezt is leirom
Szia Xexis, szép kora estét neked és minden Kibeszélőnek! :)))
Sok mondandóm van, de anyut második oltásra kellett vinnem. Ő nem egy kényeskedő, de még mindig panaszkodik, hogy fáj a helye, pedig holnap lesz egy hete, hogy elfuvaroztam.
Igyekszem optimista lenni.
Sok felelőtlen régi és új kutyatartó van. Mondhatnám, hogy akik mindezt a vírus miatt teszik, lelkük legyen rajta. Ez szegény kis állatokon nem segít. Ők önzetlenül tudnak szeretni, ragaszkodni :)
Mennyire irigyellek a kopácsolás miatt :) Január óta keresünk a hegyre kőművest. Ma az egyik vállalkozó megnézte. Addig jutottunk, hogy nem mondott nemet, igaz igent sem. Bizakodunk.
Szóval alig tudok jönni beszélgetni. Persze azért nem marad bennem a neked szánt mondandóm :)))
Az az igazság, hogy a menhelyeken aggódnak a kis állatkák miatt, mert sokan csak azért vesznek magukhoz egy állatkát, hogy ne legyenek egyedül otthon. De majd, ha ismét dolgozni kell menniük, akkor vagy vissza viszik őket, vagy bezárják egész napra. Egyik sem jó megoldás. Persze annál azért mégis csak jobb, mint pici ketrecbe zárva többed magukkal vegetálni a menhelyeken.
Szomorú időket élünk magunk is emiatt a koszos vírus miatt. Remény nem sok van arra, hogy nyomtalanul eltűnik majd az életünkből. Sőt már most pedzegetik, hogy jön egy másik fajta vírus, ami még ennél is súlyosabb helyzetet hozhat. Nem mondom, hogy majd meglátjuk, mert nem akarom meglátni !!!
Más: Ha minden igaz két héten belül nekilátnak a háznak, és azt követően ki tudunk majd költözni. Nagyon várom, és remélem, hogy nem csúszik be semmilyen hiba sem a számításaimba.
Mostanában zajos ébresztőben van részünk itthon, mert "becsomagolják" a házunkat. Egész nap megy a kopácsolás, fúrás-faragás, és a lh-ban való egymást eligazító ordítozás. Ha minden jól megy két héten belül készen lesznek a falak, már csak a tetőt kell szigetelni. Hát ez sem lesz leányálom az biztos. Ami nagyon nem jó nekem az az, hogy ez idő alatt nem tudunk kiköltözni, mert kint is hasonló jóban lenne részünk. Be vagyok kerítve ! :DDD