Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
Mo.-on kb. évente 20 -25 ember hal meg CO mérgezésben.
Kémények, rossz kályhák , de inkább azok helytelen kezelése miatt.
A statisztikákban a tömegkályhák nem szerepelnek azok csekélyke száma miatt.
Ja 3500 -an sikeresen lesznek öngyilkosok, 1000 fő maghal közlekedési balesetben és még a háztartási eséses halálos balesetek /létra, lépcső esés / száma is több a CO-os baleseteknél.
Én értelek, és igazat is adok neked. De te is tudod!? A mai emberek piciny csoportja képes megfizetni a több százezres dijjat egy szép remek jó darabért.
És van egy hatalmas szegényke réteg, aki így vagy úgy szeretne boldogulni.
Még normális kajára sem telik nekik, de kályhát mindenkii szeretne. Ezért aztán nekiállnak stupekolni házilag, különféle tákolmányokkal. Nem számít a hatásfok, a levegő, és a hőmérséklet, pláne nem a kémény. Nekik ha már nem füstöl be a kályha, akkor már sikerként értékelik, és vállalkoznak más, ismeretlen ismerősöknek is 50-100-150ezerért építeni. Hogy a tél során hányan fognak meghalni szénmonoxid mérgezésben, az senkit nem érdekel.
Én ezeket akarom elkerülni, és inkább megfizetek egy szakembert, aki bátran meri vállalni a nevével a művészetét.
"azt hiszi, hogy ha kap rajzot, leírást, komplett doksit, akkor vagy ő megépíti 0 tudással, vagy ezek birtokában valakivel megéppítteti"
Azt hiszem pont ez régóta a kulcs, ezen feküdt meg itt a fórum.
Rajzot, leírást,...... vártak, hogy:
-saját maga összebuherálja otthon civilként,
-vagy megépítteti cserépkályhással/.. vagy akár saját maga cserépkályha/kandalló építőként ebből nekidurálja magát.
Én ezt azért látom problémásnak, és ezt nagyon sokszor elmondtam már így, vagy úgy:
Ez egy szakma. A jó kályha építéséhez kell elméleti tudás háttér (ahogyan célzol rá); és valamennyi gyakorlat is. Komplex a dolog. Vagy legalább látni valamennyit gyakorlatban is.
Egyáltalán nem megtanulhatatlan. Megtanulható a dolog. De egyikből következik a másik => tanulni kell.
Ami nem szégyen egyébként. :-)
Azért egyébként a maga a (cserép)kályha építők csoportja is megér egy külön misét.
Nagyon sokszor elmondtuk, ez más máshogyan épülnek a csomópontok, működésében, és sok-sok dologban is más.
Ezért kellene egy kicsit belenézni egy építésbe, tanulni egy kicsit róla. Mivel sokban különbözik, más szemléletet, gondolkodást igényel, és nem csak annyi, hogy nem élbe (kantba) rakjuk a téglát, hanem lapjára.
Ez azért egy kicsit összetettebb. (És sokszor a civilek, akikkel találkoztam egyből látták/értették a dolgokat. Míg a más tapasztalattal rendelkezők nehezebben váltottak, látták be, értették meg,...).
Egy biztos, engem senki sem vádolhat, hogy titkolózom, hogy nem mondom el. Hogy nem adom át/tovább a tudást amit megszereztem. :-)
Mert "vannak" akik nagyon szegény emberek, de nekik is kellene egy fűtési alkalmatosság, és ezt szeretnék megúszni minnél olcsóbban. Azt hiszik pár tízezerből megvan.
Véleményem szerint azért nem nyilvános semilyen rajz, terv, mert 1, ez m3 függő 2, az a valaki aki ebbe belemegy abban reménykedik, hogy majd ő építi fel és ezekből a rajzokból számításokból táplálkozik az építés során. Tehát nevezhető a folyamat presztízs féltésnek is?!
A kontároknak, (mert ilyen is van) nem kell rajz, és számítás. Őket csak a bevétel érdekli.
Aki meg igazán mestere a szakmának, annak meg a fejében van sok sok minden ezzel kapcsolatban, és az soha sem írja, rajzolja le senkinek sem!
Mit csodálkoztok ezen a semmi rajzon??? Nem értem.
Amikor nekem szóba jött a kályha épíítése,azzal kezdtem, hogy megbíztam egy szakembert. Ő kiszámolta, megrajzolta és fizettem. Most a megvalósításhoz adom a rajzot éés a számításokat, de a mesterre bíyzom az építést. Nem okoskodom bele semmibe. Az a dolgom, hogy eggyüt értekezzek a mesterrel az építés menete során, és kiszolgáljam ha kér valamit.
Mert mindenki azt hiszi, hogy ha kap rajzot, leírást, komplett doksit, akkor vagy ő megépíti 0 tudással, vagy ezek birtokában valakivel megéppítteti gombokért. Aztán jön a reklamáció, hogy szar, füstöl, nem tetszik, és amúgy is nem ilyet akartam.
3 éve kentem le színtelen selyemfényű vizes bázisú színtelen felhígított lakkal. A szinek élénkebbek lettel és nem porózus a felülete, sem a tégla, sem a fuga … próbáld ki … kb egy kg elegendő
Anno régen ezért találták ki a cserépkályha csempét.
A kályhacsempe anyaga tulajdonképen égetett agyag /akár a tégláé /, de erre kerül még egy máz, amit ráolvasztanak és így üveg szerű anyag lesz a felületen.
Április 28.án 9.30-tól; helyszín:Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp Krisztina krt . 99. sz. 7. emelet; a nagy terem melletti: Oktatóteremben! A belépés, részvétel ingyenes lesz. 9.00-től nyitják a termet. 9.30-kor lesz kezdés. (Vidékről is fel lehet érni remélem).
9.30-kor Henszelmann Imre, a MACSOI Titkára fog kezdeni, a levegő szennyezettségről, kályhákról, stb. általánosságban. Az EU-s elvárásoknak, normáknak természetesen a tömegkályháknak is meg kell felelni. 2022-től ez kötelező erővel lép életbe hazánkban is. Én ezzel, ezen a nyomon szeretném majd folytatni. Hol is tart jelenleg a Tömegkályha hazánkban, és nemzetközi szinten? Milyen tendenciák, trendek vannak, várhatóak a további innovációban, fejlődés terén? A 2022-es kibocsájtási normáknak milyen tömegkályha tipusok, és hogyan tudnak majd megfelelni? És szeretném az általános alap dolgok terén is az ismeretterjesztést folytatni. Ennek jegyében a harang rendszerű kályhákról, a harang rendszerről magáról szeretnék egy alap bemutatót, (Elméleti szinten természetesen. A gyakorlati bemutatóra sajnos itt nincs lehetőség. Az más alkalommal, ha van érdeklődő.). Végül pedig a harang rendszerű cserépkályháról szeretnék beszélni. Hogy azok a kályha építő kollégák, akik nem építenek tömegkályhát, és a jövőben sem akarnak; csak cserépkályhát: Ezeknek a kollégáknak elmagyarázni: hogyan lehet a cserépkályhát harang rendszerű füstjárattal megépíteni. Hogyan válik azzá, milyen különbségek lehetnek, stb.
Az előadások témákra bontva, rövid szünetekkel kerülnek megtartásra. Az egyes blokkok végén természetesen kérdezni is lehet majd. Akinek esetleg egyéb felvetése, vagy mást tömegkályhákat érintő kérdése lenne: az itt, a Facebook-on, vagy emailben ELŐRE is jelezheti, megteheti. Így megpróbálok rá felkészülni, és ha majd a idő engedi, arra is reagálni, válaszolni. A várható befejezés 13-14.00 óra között lesz. (A terem is 14-ig áll rendelkezésre).
Szeretettel várok mindenkit! Addig is kellemes ünnepeket, és minden jót kívánok!
-másrészt nekünk is érdekünk :-) Akár köteleznek rá, akár sem.
-harmadrészt: szemlélet dolga is ez nagyban! Ausztriában 2017-től kötelező, sőt szigorítva érvényes. Ezt maguktól vállalták.
De én ahogy látom, finneknél (Heiiki) és dánoknál (Helbro) a tömegkályhák fejlesztése során végig a légkör szennyezésre (Pontosabban tisztaságra) igen nagy hangsúlyt fordítottak. Ők is végig szem előtt tartották.
(Oroszoknál nem :-) Hatásfokot mértek, tesztek voltak természetesen. De Pm 10-et, PM2,5-t nem mértek. Legalábbis nekem nincs erről tudámosom :-) Én nem láttam tesztet, eredményeket. Ez így helyes :-)
Ígéretem szerint jelentkezem az Áprilisi Tömegkályhás infó nappal kapcsolatban a részletekkel! :-)
Április 28.án, szombaton találkozunk; akiket érdekel a tömegkályha, és megtisztel a figyelmével..... Helyszín:Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara. Bp Krisztina krt . 99. Baross terem. A belépés, részvétel ingyenes lesz. 9.00-től nyitják a termet. 9.30-kor lesz kezdés. (Vidékről is fel lehet érni remélem).
9.30-kor Henszelmann Imre, a MACSOI Titkára fog kezdeni, a levegő szennyezettségről, kályhákról, stb. általánosságban. Az EU-s elvárásoknak, normáknak természetesen a tömegkályháknak is meg kell felelni. 2022-től ez kötelező erővel lép életbe hazánkban is. Én ezzel, ezen a nyomon szeretném majd folytatni. Hol is tart jelenleg a Tömegkályha hazánkban, és nemzetközi szinten? Milyen tendenciák, trendek vannak, várhatóak a további innovációban, fejlődés terén? A 2022-es kibocsájtási normáknak milyen tömegkályha tipusok, és hogyan tudnak majd megfelelni? És szeretném az általános alap dolgok terén is az ismeretterjesztést folytatni. Ennek jegyében a harang rendszerű kályhákról, a harang rendszerről magáról szeretnék egy alap bemutatót, (Elméleti szinten természetesen. A gyakorlati bemutatóra sajnos itt nincs lehetőség. Az más alkalommal, ha van érdeklődő.). Végül pedig a harang rendszerű cserépkályháról szeretnék beszélni. Hogy azok a kályha építő kollégák, akik nem építenek tömegkályhát, és a jövőben sem akarnak; csak cserépkályhát: Ezeknek a kollégáknak elmagyarázni: hogyan lehet a cserépkályhát harang rendszerű füstjárattal megépíteni. Hogyan válik azzá, milyen különbségek lehetnek, stb.
Az előadások témákra bontva, rövid szünetekkel kerülnek megtartásra. Az egyes blokkok végén természetesen kérdezni is lehet majd. Akinek esetleg egyéb felvetése, vagy mást tömegkályhákat érintő kérdése lenne: az itt, a Facebook-on, vagy emailben ELŐRE is jelezheti, megteheti. Így megpróbálok rá felkészülni, és ha majd a idő engedi, arra is reagálni, válaszolni. A várható befejezés 13-14.00 óra között lesz. (A terem is 14-ig áll rendelkezésre).
Szeretettel várok mindenkit! Addig is kellemes ünnepeket, és minden jót kívánok!
