Igaz. Eredetileg Gyulay Ferenc táborszernagy volt a főparancsnok, de Ferenc József átvette tőle az irányítást. A solferiói csatában már ő volt a főparancsnok.
És I. Ferenc József? Azt az egy győztes háborúját is az oroszok nyerték meg neki. Háborúban nem vezetett hadat, bár egyenruhát hordott, meg a palotában is úgy élt, minhta valami katonai táborban lenne, de igazából egy hivatalnok volt.
Persze vannak művek,melyek korszakokat átívelően tanítanak,mint pl. Szun Cu műve a háború művészetéről,de az azokat alkalmazni képes vezetők,mindíg az adott korszak körülményei közt alkalmazhatják,vagy épp nem. Nem tudjuk mi lett volna,ha pl. Caesar és Sándor egymás ellen csatáznak,vagy Hannibal pl. ha mondjuk Marius alatt tevékenykedett volna,esetleg Augustus alatt. Mert mind más időszak,más körülmény... Mellesleg akkor sokkal több római vezért kellene írnunk a tízes listába,mert ők századokon át folyamatosan tudtak haladni és nem egyszemélyes,és idejű,birodalmat hoztak létre. Csak hát más körülmények és más emberek...:) Esetleg,még annak van értelme listázni,hogy melyek voltak azok a bizonyos sorsfordító csaták,háborúk,melyek megváltoztattak egyes korszakokat,vagy amiért épp új korszakok kezdődtek meg!:) Én mindjárt (természetesen a rómaiakkal kapcs. )írnék ilyen háborúkat,pl. a IV.-III. századi Gall háborúk,melyek a haditechnikát és felszerelést változtatták meg,felkészítve a római sereget,hogy megvívja következő nagy háborúit. A másik a Pun háborúk,mikor Róma kimerészkedik a tengerre és lényegében birodalmommá kezd vállni, A szövetséges háború,mikor Róma "otthon" az Appenini-félsziget vitathatatlan ura lesz és ez megteremti a gazdasági és emberi bázist az újabb hódítások előtt,Caesar Gall háborúi,mikor róma,hatalmas területekkel gazdagodik és ekkorra már nem tudja a köztársasági államforma működtetni a már meglévő birodalmat,és utoljára Augustus háborúi a vetélytársakkal kikkel leszámol,aki létrehozza a principátus rendszerét,lényegében császárrá válik és terjeszti a római békét és egységet birodalomszerte,stb.....:)
Cet salve! A véleményem az,hogy igazán nincs értelme az idők tükrében,tehát több korszakon átívelően listázni,mert minden hadvezér "csak" a saját idejében vitte végbe nagy cselekedeteit,aminek az adott kor körülményei megfeleltek éppen.Nincs sok értelme összehasonlítani Sándort,pl.Zsukovval,vagy az Inka birodalom megalakítójával.Pedíg a maguk terén és idején,mind nagyot "alkottak"... Talán Sándor a XX.században csak egy egyszerű vezető lehetett volna,Dzsingisz,pedíg még annyi sem. Ehhez a körülmények összejátszása kell,az adott időben,adott feltételekkel.Persze a fantázia nyomul. :) Tehát röviden mindegyiket,csak a kora legnagyobb hadvezérének van értelme kikiálltani,ill. a korabeli vezetőkkel összehasonlítani!
Ja. A röntgen-gépet meg a francia sexet meg Rettegett Iván találta ki, hiszen Sujszkijnak is megírta: ,,Átlátok rajtad, te ebadta.Ha továbbra is lopsz - szájba foglak toszni."
1. Nagy Sándor 2. Julius Caesar 3. Dzsingisz-Kán 4. Nagy Károly 5. Bonaparte Napoleon 6. Ülő Bika 7. Georg Custer 8. I. Ferenc József 9. Joszef Sztálin 10. Mihail Gorbacsov
Lehet, nem mindenki ért egyet, de ez mégis az én listám! :O)
Pl. az augsburgi árulás megbosszulását is Botond vezette, végigdúlva egész Európát:
"Ugyanebben az évben Ottó német király ellenségei átkos gonoszsággal az ő vesztén mesterkedtek. De minthogy magukban semmit nem tudtak neki ártani, a magyaroktól akartak segítséget kérni. Tudták ugyanis, hogy a magyarok a hadakozásnak megszokott viszontagságaiban legyőzhetetlenek, s igen sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával. Ekkor Ottó német királynak ezek az ellenségei elküldték követeiket a harckedvelő Zolta vezérhez, és sok arany fejében arra kérték, hogy magyar segítséggel támadhassák meg az említett Ottó királyt. Zolta vezér pedig haragtól tüzelve, egyrészt ezek kedvéért és díjáért, másrészt meg azért, mivel fájt a szíve Lél és Bulcsú halála miatt, nagy hadat küldött Ottó német király ellen. Ennek kapitányaivá és vezetőivé Kölpény fia Botondot, Előd fia Szabolcsot meg Őse fia Örkényt tette. Mikor ezek elvonultak Zolta vezértől, Bajorországot, Alemanniát, Szászföldet és Türingiát megint kardra hányták. Majd innen továbbmenve, nagyböjt idején átkeltek a Rajna folyón, és ott Lotár országát is íjjal-nyíllal kiirtották. Egész Galliát szintén rettenetesen megnyomorgatták, sőt vadul berontva az Isten egyházaiba, még azokat is kifosztották. Innen a senonok meredek bércein át az aliminus népeken keresztül fegyverrel, karddal törtek utat. Miután pedig azokat a felette harcias és vidékük természeti helyzetében bátorságos népeket legyőzték, átkeltek a senonok hegyein, és bevették Susa városát. Azután továbbvonulva Torinót, ezt a dúsgazdag várost vívták meg. Midőn Lombardia sík vidékét meglátták, sebes nyargalvást végigfosztogatták majdnem egész Itáliát, amely minden jóban fölösen bővelkedett. Végül pedig Kölpény fia Botond meg Őse fia Örkény, miután az említett nemzeteket mind legyőzték, szerencsés diadallal visszafordultak saját országaikba. Ekkor Ottó német király a Rajna folyó mellett cselt vet nekik, és országa egész haderejével rajtuk ütve sokat megöl közülük. Botond, Örkény, valamint seregeikből a többiek készek inkább meghalni a harcban, mint a nyert diadalt elveszíteni; ezért makacsul szembeszállnak az ellenséggel. A csatában egy igen nevezetes fővezért megölnek, másokat súlyos sebbel megfutamítanak, sőt még zsákmányt is ejtenek tőlük. Ezután nagy diadallal visszatérnek országaikba."
"A szcítiaiak magát Nagy Sándort, Fülöp királynak és Olimpiadis királynénak a fiát, aki sok országot harcban leigázott, szintén szégyenletesen megfutamították."
Az lehet, hogy a bizánci kapubezúzás beli szerepe csak mondabeli, de részt vett a nyugati kalandozásokban is, és a hagyomány szerint Botond épp a Majna vidékén portyázott, mikor meghallotta másik két társának az augsburgi csatában elszenvedett vereségét. Ekkor a győztesekre rontott, seregüket megsemmísítette, elvette zsákmányukat, német foglyait levágatta, a vidéket pedig végigdúlta. Ezért nem törént utána 70 évig német támadás. Szóval őt nem győzték le, ezért gondoltam a listára.
Botondot már más is javasolta alább, de mintha kiderült volna róla, hogy személye inkább mondabeli, így konstantinápolyi teljesítménye erősen megkérdőjelezhető.
Pürrhosz (ez igaz Hannibálra is) néhány csatában csúnyán elverte a rómaiakat, de ezzel tulajdonképpen nem ért el semmit.
Pürrhosz - Hannibal szerint Nagy Sándor után a legnagyobb hadvezér
Ennek is van több verziója, egy történet szerint Hannibál moondta Scipionak, hozzátéve, ha legyőzte volna a rómaiakat, akkor magát tenné az első helyre.
Scipio sorrendje meg ez volt:
1. Nagy Sándor
2. Scipio
3. Hannibal
Mert hát Scipio legyőzte Hannibált, tehát jobb nála...de egy háború nem csak a hadvezéren múlik, hanem a katonákon, utánpótláson, felszerelésen stb.
én a Lefebvre-könyvet tartom a legjobbnak. aztán a Tulard. Tarlé is jó, de eléggé olvasmányos jellegű. aztán ott van a Manfred könyv. de ha valaki sztorizgatni akar, akkor Castelot is jó lehet.
