Csak az a bajom, hogy elemes időnként nagyon lemegy kutyába, oszt nem vagyok benne biztos, hogy egy rakás faszságot vagy okosságot olvasok-e vissza tőle...
Cégünk mindig az Ön rendelkezésére áll, Asszonyom! :-)
Nna, akkó' már csak a gyakorlati okot köll 10tába tenni: egyre több az ollan tőkepiaci kereskedelmi móccer, ami különféle automatizmusokon alapul. Ha egy hitelállomány kap egy rosszabb besorolást - leminősítik -, akkó' egy rakás alapkezelő, börziáner, miegyébnek a szabályzatuk szerint el köll adnia a zadott értékpapírt eztet híjják stop lossnak. Ha azok a nem állami papírok, az állami kibocsátású papírokkal együtt mozognak, akkó' könnyen megeshet, hogy egész vagon pénzt kivonnak a gazdaságból is csak azé' mer' mongyuk Fletó fasságokat hordott össze... így viszont megvan az a lehetőség, hogy az adott befektető csak az állami paírokat aggya el, a cégekét viszont még megtarcsa.
Aztán, a hitelek kockázati pémiuma is kisebb lesz a gazdaság szereplőinek, mint az államnak, vagyis némileg függetleníthetik magukat...
Vajon 1956-ban mekkora lehetett az államadósságra vonatkozó kockázati érték?
És 1989-ben?
Mégis fizettünk időre és rendületlenül, - igaz, akkor Fekete Jánosék kezében volt a kassza kulcsa, és a rohadt komcsik ahelyett, hogy gondolkodtak volna a politikai haszon-mérlegen, csak fizettek, a rohatt komcsik!
Még ma is az azokban az időkben szerzett tekintélyünk roncsaiból élünk...
Nem az azérdekes, hogy mekkora, hanem az, hogy már külön-külön köll mérni - és ez a ciki. Azér' ciki, mer'ha nem külön-külön mérnék, akkó' az állami adósságok leminősítése magával ránthatná a gazdaságot. Magyarán szólva a gazdaság nagyobbacska szereplői kaptak egy mentőövet, ha mégis süllyedni kezdene a hajó.
1. nem olvastad el, miről van szó, és csípőből belekotyogsz.
2. elolvastad, de nem értetted meg a különbséget
3. elolvastad, megértetted, és szándékosan beszélsz butaságot.
Nem annyira. A globalizáció révén a multinacionális cégek egyre több olyan országban is működtetnek leányvállalatokat, ahol az államadósság kockázati besorolása miatt kedvezőtlenek a pénzügyi feltételek. Nyilván ezek a multi cégek sírták ki, hogy a hitelminősítők válasszák szét az államadósság kockázati besorolását az adott országban működő tőkeerős cégek kockázati besorolásától. A Fitch kezdte vagy négy éve, negyven olyan országot tart nyilván, ahol a magáncégekre vonatkozó minősítési plafon magasabb az államadósság kockázati besorolásánál. A Moody's kb két éve csatlakozott az ötlethez, hasonló listáján hetven ország van. Az S&P-től még nem hallottam ilyen szétválasztásról, de nem vagyok pénzügyes, szóval ez inkább az én tájékozatlanságom.
Pontosan a topicinditóban szerepelt 40 ország. Ennyinek a kedvéért már érdemes kitalálni egy új minôsítést. Szvsz arról van szó, hogy -- pl. Mo-ról szólva -- plauzibilis lehet az ország és pl. a MOL adósságkockázati besorolását megkülönböztetni. Elhiszem, hogy örültél volna. Én is. De hát (csak) ez van...
