A parlament július 10-én fogadta el az adótörvény-csomagot, amely értelmében az augusztus 31-ét követően szerzett kamatjellegű jövedelem után 20 százalék adót kell fizetni (az adó levonása és befizetése a pénzintézetek feladata). A törvény szeptember 1-jei hatályba lépése előtt elhelyezett betétek és befektetések első kamat-, hozam vagy egyéb kamatjellegű jövedelme még kamatadó-mentesen felvehető. Vagyis minél hosszabb idő telik el a megtakarításunk elhelyezése és a hozam felvétele között, annál hosszabb ideig fial a pénzünk kamatadó-mentesen. A pénzintézetek számos olyan konstrukciót kínálnak, amely segíti az ügyfeleket az optimális megtakarítás kiválasztásában. Ezt a célt szolgálja ez a topik is.
A Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatás
nem tekinthető a jogszabály szövegével egyenértékű, teljes körű, hivatalos
jogszabályértelmezésnek. Az adójogszabályok tartalmának megismerése, ezek
alapján az üzleti döntés meghozatala kizárólag az Üzletfél felelősségi
körébe tartozik. A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek
akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos
jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
"A legalább 10 éves lejáratú életbiztosítás és a legalább három éves lejáratú nyugdíj biztosítás egyösszegű szolgáltatásából a kamatnak minősülő rész szeptember 1-ig és azután is mentes az adó alól."
Ha szeptember 1 után is adómentes, akkor miért kell megkötni a szerződést aug. 31-ig?
Konkrétan olyan megtakarítási formákra gondoltam, melyeket az ún. "független" pénzügyi tanácsadó cégek üzletkötői leggyakrabban ajánlanak az ügyfeleiknek, és általában biztosítókhoz köthetők. A példa kedvéért mondjuk szeretnék félévente 200.000 Ft-ot elhelyezni 20 éven keresztül egy biztosítónál. A befizetett összegeket a biztosító részvényalapokban és kötvényalapokban helyezi el vegyesen. A kérdés az, hogy mi történik ezekkel a féléves befizetésekkel aug. 31. után. (Tehát kell-e a később befizetett részletekből megszerzett befektetési egységek hozama után adót fizetni?) Ha a szerződést aug. 31. előtt kötöm, logikusnak tűnne, hogy a mostani feltételek maradnak érvényben végig, de az eddig a fórumban leírtak kicsit elbizonytalanítottak. Azt se tudom, hogy ehhez hasonló konstrukciók léteznek-e a bankoknál is. Válaszát köszönöm!
A legalább 10 éves lejáratú életbiztosítás és a legalább három éves lejáratú nyugdíj biztosítás egyösszegű szolgáltatásából a kamatnak minősülő rész szeptember 1-ig és azután is mentes az adó alól. Azon élet, illetve nyugdíjbiztosítás esetében, amely nem felel meg a fenti kritériumnak a lejárati szolgáltatásból kamatnak minősülő rész akkor lesz kamatmentes, ha a szerződést augusztus 31-ig megkötötték. Biztosítási maradékjogból származó jövedelem (felmondás) esetén az adómentesség akkor érvényesül, ha a biztosítási szerződést augusztus 31-ig megkötötték.
Igen, a befektetési jegyeken realizált árfolyamnyereség kamatnak minősül. Így sajnos nincs lehetőség arra, hogy a veszteséggel eladott befektetési jegy veszteségével a kamatjövedelmet csökkenteni lehessen.
A kérdésedből nem látom pontosan, hogy pontosam milyen jellegű megtakarítási formára gondolsz. Ha a kérdésed vagyonkezelésre vagy portfóliókezelésre vonatkozik, akkor a jogi helyzet az, hogy Te vásárolsz értékpapírokat, amelyeket a vagyonkezelő, portóliókezelő az értékpapírszámládon elhelyez. Mivel itt tehát értékpapírok megvásárlásáról van szó, ezért a befektetési jegyek, kötvények kamat jellegű jövedelmére az új szabályozás és az azzal kapcsolatos átmeneti rendelkezés még vonatkozik. Ez esetben érdemes még augusztuis 31-ig átrendezni a portfóliót. Ha a konstrukció nem ilyen jellegű, akkor írd le légy szíves, hogy pontosan milyen instrumentumra gondolsz.
A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
Sajnos akárhogy olvasom a 2006. évi LXI. törvény 223. § (13) bekezdés a) pontját, nekem ez az értelmezés nem jön le.
A hivatkozott szabály szerint a kamatadót először a 2006. augusztus 31-
éig megkötött betét-, folyószámla-, bankkártya- és takarékbetét-szerződések esetén a 2006. augusztus 31-ét követően induló első teljes kamatperiódusra jóváírt (kifizetett) kamatra kell először alkalmazni.
Namármost, ha nyitok egy számlát augusztus 18-án, aztán elhelyezek rajta pénzt október 10-én, akkor a kamatot (ha jól gondolom) csak október 10-től fogja számolni a bank, vagyis ezen összeg tekintetében a kamatperiódus október 10-én indul, tehát a jogszabály szövegéből kiindulva kamatadós.
A Kamatkirály számlára augusztus 31-ét követően befizetett összeg akkor lenne kamatdómentes, ha a bank - függetlenül a befizetés időpontjától - legkésőbb 2006. augusztus 31-től számítaná a kamatot a kamatperiódus alatt (10 év!) befizetett valamennyi összegre. (pl. a Kamatkirály számlára befizetek 2009. június 3-án 2 millió forintot, és a bank visszamenőleg is kiszámítja a kamatot - gondolom ilyet nem fog tenni :-))
Aki valóban 10 éven túli megtakarítást szeretne elindítani azoknak nem kell sietniük. Szeptember 1-je után (bár tudom ez pl bankokra nem vonatkozik) lesz olyan megtakarítás ami ugyan úgy kamatadó mentes lesz. Mellesleg én bankban nem fogom lekötni a pénzem mert nem nyúlhatok hozzá. amin hozzányúlok már is kamatadó-s inkább indítok egy megtakarítást egy biztosítónál és bátran teszem veszem a pénzem...kamatadó nélkül. amúgy akit érdekel a lehetőség az írjon. kasszandra@gmail.com
A befektetési jegyek után realizált hozam /nyereség az kamatnak minősül, tehát a kamatadó vonatkozik rá. ( ergo, valóban nem elszámolható a veszteség )
Jól értem azt, hogy ha a "befektetési jegyek árfolyamnyeresége kamatnak minősül", akkor befektetési jegyekken realizált negatí hozamot, nem lehet beszámítani adóalap csökkentésre?
Már volt ilyesmiről szó, de nem vagyok benne biztos, hogy jól értelmeztem-e az elhangzottakat. Az lenne a kérdésem, hogy olyan hosszútávú (értékpapír alapú, esetleg biztosítással kombinált) befektetési alapok esetén, melyeknél a tőkefelhalmozás folyamatos (pl. félévente fizetek be x összeget), csak az aug. 31. előtt (a pénzintézet által) vásárolt értékpapírok hozama mentesül az adó alól, vagy a későbbi befizetésekre is a mostani feltételek maradnak érvényben? Tehát ha mondjuk mostanában szeretnék elindítani ilyesmit, akkor érdemes-e rohannom még a határidő előtt elintézni, vagy így a pl. 10-20 éves megtakarításomnak úgyis csak az első féléves részlete esetében tudom elkerülni az adót? Válaszát köszönöm!
a számlakivonaton a Bank kötelessége lesz feltüntetni a bruttó kamatösszeg mellett a levont kamatadót és a ténylegesen kifezetett, nettó kamatösszeget is.
A Kamattájékoztatóban, illetve Kondíciós Listákban feltüntett kamatlábak azonban 2006. 08.31-et követően is a bruttó kamatlábak lesznek, ugyanis a kamatadó mértéke függ az ügyfél adóilletékességétől (belföldi, EU, EU-n kívüli külföldi stb), és az EBKM számítására vontakozóan sem történik változás.
A Megtakarítási Programmal kapcsolatban tény, hogy a kamatadó bevezetése különösen hátrányosan érinti azon magánszemélyeket, akik rövid lejáratú (pl. 1–2 hónapos) betétekben, illetve látra szóló megtakarításokban tartják félrerakott pénzüket, hiszen a rövid kamatperiódus miatt a kamatadó hatása gyorsan érzékelhető lesz a Bank által kifizetett nettó kamatösszeg csökkenésében.
Úgy gondolom - és a nemzetközi tapasztalatok is ezt mutatják - , hogy befektetők viszonylag gyorsan (néhány hónap alatt) hozzászoknak a kamatadóhoz, ezért a jövőben is lesz kereslet egy olyan megtakarítási lehetőség iránt, amely azoknak fizet kimagasló kamatot, akik rendszeresen, minden hónapban megtakarítanak.
> III.) Az Alap a mindenkor hatályos kondíciós listában szereplő feltételek mellett vásárolható meg, jelenleg 2%-os vásárlási jutalékot kell fizetni.
Így már sokkal kevésbé vonzó a dolog, hiszen akkor 1 millió forintból 20 ezer rögtön elvész. 10%-os éves hozamot feltételezve ez ugyanannyi, mint a kamatadó.
A Bank nem vállal felelősséget azokért a károkért, amelyek akkor adódhatnak, ha a hatóságok a Bank által az adózással kapcsolatos jogszabályokról adott tájékoztatástól eltérően értelmezik a jogszabályokat.
a CIB Classic 2009A kötvény első sorozatából kibocsátott mennyiség a hosszú távú kamatadómentes megoldásokat kereső ügyfeleink kiamagasló kereslete miatt az elmúlt napokban elfogyott, azonban az újabb sorozatrészlet nyilvános forgalomba hozatal már megtörtént és a holnapi naptól (2006.08.17) a teljes fiókhálózatunkban megvásárolható.
A NYESZ bevezetéséről szóló jogszabály nem tartalmaz erre vonatkozó külön szabályt. Míg az önkéntes pénztárak esetében az Öpt kifejezetten rendelkezik arról, hogy az egyéni számla egyenlege nem része a hagyatéknak, illetve a kedvezményezett részére történő kifizetés az Szja törvény szerint adómentes bevétel, addig a NYESZ számlán lévő egyenleggel kapcsolatosan ilyen szabályzás nincs. Ez alapján a NYESZ számlán lévő pénz, értékpapír és betét része a hagyatéknak és az általános szabályok szerint kell örökösödési illetéket fizetni utána.
A szept. 1. utáni betéti kamatok mellé kiírják majd a kamatadóval csökkentett (tehát a betételhelyezőnek kifizetett) kamatot is? Vagy csak azt fogják kiírni?
A Családi / Álmok Magtakarítási Program nevű konstrukciók lesznek még? Ezeket eléggé visszaveti a kamatadó, nem? Jó, mondjuk mást is visszavet, de ezek a számlák nem fognak kiürülni szept. 1-re? Én pl. már most kiürítettem...
"A CIB Classic 2009A kötvény például a 36 hónapos futamidő végén 24,00 % fix kamatot kínál adómentesen, azaz – amennyiben a 2006. augusztus 31-ig vásárolsz ezen értékpapírokból – a lejáratig mentesülsz a kamatadó alól."
ezt napok óta olvasom, de még mindig nem lehet kapni, nem elsietett kissé a reklámja?
Köszönöm megtisztelő válaszát. Amennyiben nem tranzakciós számla és utalni nem lehet róla, hogyan lehetséges, hogy postai kifizetési utalványt lehet indítani. Úgy tudom, hogy ez a fajta tranzakció is a Giro rendszeren megy keresztül.
Az adókedvezmény kérdésével az Szja törvény 44/B. §-a foglalkozik. A NYESZ számlára utalandó adókedvezmény alapja az adott évben befizetett összeg. Így a decemberben befizetett 333 333 ft után is ugyanúgy 100 000 ft adókedvezményt utal az adóhatóság mintha az összeget januárban fizetné be a magánszemély (feltéve, hogy egyébként megfelel az egyéb feltételeknek).
A NYESZ-n mi számít támogatási alapnak? A december 31-ig beérkezett befizetések összege, vagy csak azok éves átlagértéke? Mert ugye nem mindegy, hogy ha az "A" ember évente egyszer fizet mondjuk áprilisban, a "B" ember pedig decemberben. Ha a befizetéseik összege megegyezik, akkor a "B"-nek az éves átlagállománya mégiscsak kisebb. Hogy is van ez?
igen, az első kamatperiódus után jóváírt kamat adómentes jövedelemnek számít, függetlenül a számlára történő betét elhelyezésének dátumától, amennyiben a számla szerződést már 2006. augusztus 31 előtt megkötötték.
a választ (bár a kérdés valóban nem tartozik szorosan a topikhoz) természetesen sok feltétel befolyásolhatja.
Amennyiben a CIB 2007/A-ban lévő megtakarítását annak lejáratakor fel kívánja használni, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a két adóval terhelt kamatfizetésnél kifizetésre kerülő adó mértéke (természetesen itt csak közelítőleg lehet becsülni, hiszen a fizetendő kamat még nem ismert) hogyan aránylik a visszaváltás árfolyamához (az így felmerülő költséghez).
Amennyiben hosszabb távon gondolkodik, akkor valószínűleg érdemes most értékesíteni ezt a kötvényt és egy hosszú futamidejű, fix kamatozású, lejártakor kamatot fizető kötvénybe fektetni, vagy befektetési alapokat vásárolni, hiszen ezen termékek mentesülnek a kamatadó hatása alól amennyiben 2006, szeptember 1-e előtt megvásárolja őket.
Az szja törvény 1. számú melléklete 2.6. pontja szerint a lakás-takarékpénztárakról szóló törvény szerint nyújtott állami támogatás és a támogatásra, valamint a lakástakarék-betétre fizetett (jóváírt) kamat adómentes bevétele a magánszemélynek. A lakáskasszás szerződések esetében sem jelent tehát változást a kamatadó.
