Arra gondoltam, hogy tudok itt pár emberről, akinek egyik kedvenc csontja ez a téma, amiről talán van még talán mit lerágni. Kiindulásképpen, mi a helyzet a folyami hajózással? Ez számomra kevésbé ismert, mint a mediterrán, vagy az óceáni.
Bécs 1529-es török ostroma előtt állítólag francia katonai tanácsadók javasolták a szultánnak, hogy a fölvonuló oszmán hadsereg ellátását a dunai flotta kiépítése révén megoldani.
A kora újkori hajók tipológiai felosztása nem könnyű falat. Általában ahány ország, ahány történész, annyi felosztás. Legtöbb esetben azért viszonylag könnyen meg lehet különböztetni egymástól a nagyobb hajótípusokat, rengeteg azonban az átmeneti forma. Ráadásképpen magyar nyelven érdemben eddig még nem foglalkoztak a témával, sok hajótípusnak magyar neve sincs, ez is alkalmas lehet a keverésre. Csak egy példa: a galea grosso di mercato szó szerinti fordítása "nagy, óriás kereskedelmi gálya" lenne. Mégis, magyarul a nagy, vagy óriásgályák alatt a galeass-t értik, ami hadi- és nem kereskedelmi hajótípus...
Ne haragudj, ha most ennél sokkal nagyobb részletességgel nem megyek bele a dologba, de sajnálatos módon van a Zindex fórumának egy szabályzata, amiben ott van az alábbi helyes kis pont:
Fórumunkban közzétett szövegek, képek és információk nyilvánossághoz közvetítési jogai a fórumos hozzászólás elküldését követően - a Fórum jellegéből adódó strukturált formában - az Index.hu Rt-re szállnak, újraközlésük bármilyen nyomtatott vagy elektronikus formában az Index.hu Rt. engedélyéhez kötött.
Miután a közeli jövőben szeretnék erről megjelentetni egyet és mást, nem kívánok szerzői jogi problémákba ütközni:)
Alapjában véve egyszerű: vontatással. Főképpen állati erővel, de emberi erővel is. A török hódoltság idejében komplett Duna-melléki falvak éltek ebből... Jó pénzért, ökörrel vontatták a hajókat folyásiránnyal szemben. Egy pár fennmaradt forrás szerint a török a dunai hajóhadukat elsősorban ezeknek a falvaknak a felhasználásával, illetve szabad hajdúk febérlésével oldották meg.
Talán át is térhetnénk a tengeri hajózás témájára, az vélhetően több embert érdekel...
Számomra nem egészen világos a késő középkori hajótípusok tipológiája, elsősorban a karakké.
Az egyik forrásban azt olvasom, hogy a karakk XIII-XV. századi mediterrán hajótípus volt, míg egy másikban azt, hogy a nao vagy nef nagyobb, nehezebb változata (grande nef ou caracque a franciában).
A nao típust pedig a második forrás szerint 1250 körül fejlesztették ki a katalán partokon.
Amióta az 1986-os VB-n Butragueñoék egy ötöst vágtak a dánvikingek hálójába, minden nagy tornán a spanyol válogatottnak drukkolok. Kivéve persze, ha a magyarok ellen játszanak, de hát ilyen még nem fordult elő…
A német labdarúgást soha nem kedveltem különösebben, bár az 1980-as években jó focit játszott a Nationalelf.
Mellesleg tényleg van olyan, hogy a focivébéken a magyarországi sváb falvakban a tősgyökeres svábok a német válogatottnak szurkolnak.
Az 1996-os angol-német EB-elődöntőn az ikladi kocsmából pl. majdnem kidobtak egy gyereket, mert az angoloknak mert szurkolni J)))
A családtörténeti kutatásokkal is alátámasztott családi hagyomány szerint az egyik távoli ősapám valóban hajóval érkezett a Kárpát-medencébe.
Menzingenben tengette az életét szegény földművesként, egy kis svábföldi faluban, nem messze a csodaszép Schwarzwald-hegység lábától.
Egyszer csak gondolt egyet az öregem és mindenét pénzé téve a népes családjával (feleség, 3 fiú, 1 lány) gyalog Stuttgarton keresztül Ulmba vándoroltak.
Ott felszálltak egy sváb kivándorlókat szállító dunai hajóra és így kerültek jobb élet reményében a Magyar Királyságba.
A korabeli sváb kivándorlók egyébként két fajta folyami hajóval érkeztek Magyarországra, az egyik nagyobb építésű és erősebb volt, ennek Ordinari Schiff, azaz 'rendes hajó' volt a neve. A másik egy kisebb építésű, ideiglenes jellegű dereglye volt, aminek 'Schwabenzille' volt a neve, ami kb. 'sváb dereglye' néven fordítható magyarra. Ezeket a Schwabenzilléket az egyes kivándorló csoportok készítették el közös erővel, általában szakértő hajóácsok közreműködésével.
Miután megérkeztek rendeltetési helyükre, a Schwabenzilléket tüzifának adták el.
Valahol Bécstől nem messze van egy dunai hajózási múzeum, ami ennek a korszaknak is emléket állít. Már többször fel akartam keresni, de még nem jutottam el oda.
A 19. század 70-es éveiig a Duna ún. Strudelgau szakasza (Bécs fölött) tele volt veszélyes sziklazátonyokkal.
Itt jó sok hajó elsüllyedt a régi időkben.
A Donauschwaben korszakban a hagyomány szerint a sváb kivándorlók ezen a szakaszon buzgó imádságba kezdtek, hogy átvészeljék az út eme részét.
Később, már a gőzhajós korszakban az osztrák császár (Franz Josef) parancsára fölrobbantották a sziklazátonyokat, hogy ne akadályozza a hajózást.
Jut eszembe, a napokban kaptam két szép könyvet: El Ingenioso Hidalgo Don Quixote de la Mancha és egy Diccionario de Quixote c. gyűjteményt, ami mindenféle aspektusból tárgyalja, hogy milyen szavak fordulnak elő a Quixoteban és ezek mit jelentenek. :o)
Mindkettőt a Junta de Extremadura adta ki.
Ez a topik úgy általában a koraújkori hajózásról szól. A folyami témát azért dobtam be, mert valahol indítani kell és ha kapásból mondjuk a galleon és a karakk különbségéről kezdünk el vitázni, akkor Kaifon és rajtam kívül kevesen szóltak volna hozzá... :o)))
De ezek szerint még így sem fog a legfrekventáltabb topik top10 címért pályázni.
Kiheverted már lelkileg, hogy kiesett a spanyol válogatott?
Egyébként jó ez a topik, bár nem nagyon merek hozzászólni, mert a hajózásról csak nagyon felületes ismereteim vannak.
Mindenesetre egy törikönyvben azt olvastam, hogy kb. a XIII. sz. közepétől a XVI. sz. égéig a tengermelléki ibéri népek jártak az élen a hajóépítésben és a tengerhajózásban: a katalánok, a portugálok, az andalúzok, sőt az inkább szárazföldi népként ismeretes baszkok. A baszkok közül is leginkább Vizcaya (Biscaya) tartomány lakói.
Állítólag a portugál flotta első karavelláit is katalán hajóácsok faragták ki 1250 körül.
