"Tudom sokan ismerik de annak küldöm, aki még nem ... Egy hun harcos övében vésett ima a 400-as évekből. (A Kiev-i múzeumban megtekinthető) feltételezem, hogy eredete jóval Kr.e.-re nyúlik vissza.
Mi Atyánk, Istenünk,
BENNÜNK VAN ORSZÁGOD,
Előttünk Szent Neved,
Törvény akaratod.
A mindennapjainkat
Magadon viseled,
Bűneinket, mint mi másnak,
Nekünk elengeded
A TE KEZED IRÁNYIT
Kísértéseken át,
Lefejti rólunk,
Gonosznak járomát.
TIED A VILÁG ÖSSZHATALMA ÜDVE,
Mindöröktől fogva,
LEGYEN MINDÖRÖKRE.
Tehát: A megoldást bennünk kell keresni...Elég útravalót kaptunk hozzá...
"Nem kinos már, h egy héten belül kétszer is lealáznak, mert rádpiritják, h hülyeségeket beszélsz?"
Szóval itt lappangsz? Nekem úgy tűnik, mintha te égtél volna megint egy jó nagyot, és nem Dzsaffar. Véletlenül nem ez a magyarázata annak, hogy viharsebesen elhúztál a parthus topikból? Sikerült már megtalálni az általad emlegetett Horvát-könyvben a felhozott etimológiákat?
Egyébként nem kell szembeállítani az itt élők és a bejövők nyelvét, mert a Tarih-i Üngürüsz világosan megírja, hogy az első avar honfoglalók (akikről úgy tudjuk, hogy magyarul beszéltek, s akik a Tarih-i Üngürüsz szerint az árpádházi királyokat adták és a középkori magyarsággal azonos népet jelentettek) velük azonos nyelven beszélő népet találtak a KM-ben.
ejnye turtur....
csalódom benned...
egy bécsi zsidó kereskedő fiának hiszel... ejnye no :))
Mohamed Terdzsümán (Seebold von Prirbach) a Tarih-i-Üngürüszt a Thúróczy és a bécsi Képes krónikák nyomán ollózta ösze, éppen Bécsben, ahol osztrák diplomata haverjainál vendégeskedett.
ennyit a falrengető titokról,amit a Tarihi-i-Üngürüsz tartalmaz. :)))
„A csendes kisvárosi élet, a főiskola igazgatása és a tudományos búvárkodás, a boldog idill ifjú feleségével a karján, a munka fivérével az oldalán rövid ideig – 1848 tavaszáig – volt csupán Hunfalvy osztályrésze. Akkor a forradalom politikai eseményei ismét Pestre sodorták. A szepesszombati választókerületben képviselőnek jelöltette magát, s az országgyűlési mandátumot küzdelem nélkül elnyerte. Öccsével együtt szívvel-lélekkel támogatta a magyar forradalom programját, s az országgyűlésen szavazatával mindig a nemzeti kormány mellé állt. Amikor a helyzet válságosra fordult, s a magyar kormánynak, országgyűlésnek menekülnie kellett Pestről, követte Kossuthékat Debrecenbe, ahol a képviselőház egyik jegyzőjévé választották meg. Naplóját az országgyűlés folyamán. mindig pontosan vezette és egyes részleteit később publikálta is (Budapesti Szemle 1888.). A belső politikai harcban ekkor az ún. békepárt oldalán állt, amely ellenezte a trónfosztást és kiegyezést akart a Habsburg-házzal. 1849 nyarán a képviselőházzal együtt menekült Szegedre, és a július 21-i ülésen Kubinyi Ferencet támogatva szólalt fel, s kért felvilágosítást a kormánytól a haza állapota felől. Később Aradon tanúja volt a bomlásnak, s elborzadva látta a végső összeomlás jeleneteit. Külföldi menekülésre nem is gondolt. Először Békéscsabára ment, ahol felesége. családjának rokonai éltek. A tétlen élet unalmát azonban nem sokáig viselte el, s még 1849 őszén visszatért Pestre. Ezzel nagy veszélynek tette ki magát, mert elfogató parancs volt kiadva ellene; a fivére, kisebb „vétkekért” akkor már az eperjesi börtönben sínylődött. Minden jel szerint Pestről még 1849 őszén továbbutazott a Szepességbe feleségével együtt. A tél folyamán ott lappangott, ahol legkevésbé kereshették. 1850. április 6-én Késmárkról írta Toldynak: „…még nem tartozom azok közé, kik szabadon járhatnak-kelhetnek. Nincs útlevelem…” Bujdosása alatt ismerkedett meg – Toldy Ferenc jóvoltából – egy finn nyelvtannal” (Paládi-Kovács Attila 1986. Életútja. In Domokos Péter–Paládi-Kovács Attila: Hunfalvy Pál. A Múlt Magyar Tudósai. Akadémiai Kiadó, Budapest.)
Átfutottam a(z igaz, szerző nélkül) citált Hajdú Péter-tanulmányt, nem találtam benne semmit nemzeti(ségi) kérdésről, de lehet, hogy ez csak az átfutás és nem az alapos olvasás következménye. A többi forrás pillanatnyilag nem áll rendelkezésemre.
"amikor Hunfalvy eredeti nevét hozta fel érvként egy nyelvészeti topikban."
Ám miképp az válaszodból is látványosan kiderült, ezek annyira sötét, korlátolt figurák, hogy hunsdorferezni sem képesek "szabályszerűen" - már ha az alávalóságban létezhet szabályszerűség.
Azt persze hiú remény várni, hogy futóbolond turtur bármikor is szóvá teszi a hunsdorferezést - már csak azért sem teszi ezt, hiszen ő maga is egy sötét és hitvány hunsdorferező.
nem tudom miért próbálsz folyamatosan fenyegetni. azt gondolod ezzel meggyőzőbb vagy és hirtelen megijedek, elfogadva az elméletedet? sajnálom, de kizárólag érvekkel lehet meggyőzni. a róthmanózást pedig kedves kollégád kezdte, amikor Hunfalvy eredeti nevét hozta fel érvként egy nyelvészeti topikban. szánalmas dolognak tartom, hogy valakinek a származása legyen téma bármilyen esetben. de nektek ez a stílustok.
Soha nem fogod tudni megmagyarázni, miért róthmanózol, amikor ez előtted senkinek nem jutott eszébe. Kibújt a szög a zsákból. Felteszem tudod, ennek mik a következményei.
ó igen, már csak Illig hiányzott. lassan itt az egész cirkusz. mi nem volt még? jaj, a Grespik a Szíriusszal! meg a piramisokat is magyarok építették és a hieroglifákat csak magyarul lehet igazán értelmezni. egyre jobb:)
Szépek (voltak eredetileg) ezek a panelek, csak már unalmaksak. Nézd meg, rajtam kívül senki sem foglalkozik Veled. Bár már én is unom.
