Keresés

Isten gondolata vagyok, és minden amit cselekszek, azt megelőzi a gondolatom

Ami annyit tesz, Isten egy gondolata vagy, és minden cselekedetedet megelőzi a gondolatod

Hogy éppen merre jársz, azt akkor is megelőzi a gondolatod

A gondolatod akaratot formál, és az akaratodból indulnak ki a gondolataid

Isten pedig Szellem és Lélek, így amit lát, az a gondolatod

Hogy magad mint lélek, és mint szellem vagy Előtte

Lélek, aki a gondolatában a testhez kötődik, vagy lélek, aki egyesül a szellemében

És ha így, vagy úgy, de nem vagy más, mint akarat

Amiben vagy a testhez igazodsz, vagy a szellemedhez

Ha a szellemedhez, akkor igazítod a testet a szellemedhez

És mivel így van, nem máshol vagy, mint Isten kérdő tekintete előtt

Isten tevékeny, az akarata és a gondolata is tevékeny

És hogy felismerd, és hogy megszeresd, ahhoz az akaratát az akaratodhoz köti

De nem, úgy ahogy a földhöz vonzódsz, hanem úgy, ahogy eggyé válsz az akaratában

Az akarata meg előtted áll, és mint Lélek kérdez

Megkérdezi a hitedet, hogy cselekvővé tedd a hitedben

Majd amikor cselekvővé teszed a hitedben, eltöltsön téged a hála

És hogy ki tudd fejezni a háládat, hogy az elérje, nem ide vagy oda kell menned, és nem kell tollat forgatnod

És egyáltalán nem kell kiáltanod

Hanem meglátja a háládat a szívedben

És ahogy a gondolat akarat is, úgy megformázom a hála gondolatait, és a szívembe helyezem őket

Ha a férjed vagy a feleséged, ha a fiad, vagy a leányod valami jó dolgot akar, de nem akarsz ráállni, ha sokat mondja, mégis ráállsz

Majd ahogy magad is részesülsz abban, úgy elkezdesz örvendezni, hogy ráálltál

Ugyanezt teszi velünk Isten Szava, hogy örvendezhessünk

Hogy az új Ég és az új Föld alá nem mehet be bűn, ugyan lehet most akár a keserved is

De oda nem fog bemenni betegség sem, hiszen nem megy be oda a bűn

Ami nem annyit tesz, hogy aki beteg az nem tud bemenni, hanem aki megszabadítja magát a bűntől, az amikor belép, egészségessé válik

És ugyan ki ne örvendezne a saját gyógyulásának, és a gyógyulásoknak

Amikor már kialakul a jószándék benned, miközben azt érzed egy vagy az Istenben

Még mindig maradt benned ragaszkodás az elmúlóhoz

Azoktól való megszabadulásodhoz meg kevés a jószándék

Hogy a jó sorsodban se ragaszkodj

És a rossz sorsodban se ragaszkodj

Hogy amikor azt érzed, minden rád szakad, akkor se ragaszkodj

Amikor úgy tűnik, az idő az ellenséged

Amikor előre menekülsz

És mikor az utolsókban kérdez a helyzeted

És mindenek előtt, és mindenek után, hogy meg tudod e tartani, hogy a szád ne áruljon el téged

Hogy egy lehessek az Atyában, azt az ajánlatát adja a Fiú

Ami meg egyrészt hit

Másrészt szeretet

De nem az a szeretet, amit az ember állati része gondol, ami az önösségből eredő szeretet, és a kapott szeretet

Hanem az Isten akaratát magáévá tevő szeretet

A Szeretet akarata szeretet

Ami ott van Jézus véres lába nyomában

Nem a földet forgatva a gondolatomban, hanem az eget kutatva

És attól kezdve, hogy egy lettem az Atyában, egy leszek a Fiú cselekedeteiben, amiben a cselekedetem úr lesz a föld felett

Miközben aki arra törekszik, hogy szolgákat fogadjon, és uralkodjék felettük, nem lesz más, mint a halál szolgája

Amikor a sötétségemben hozzám jössz, hogy megismertess a világossággal, ne ostorral gyere hozzám, mert akkor elfordulok tőled

Hanem mutass be engem a Világosságnak, és mutasd meg nekem a Világosságot, hogy megismerjem

És ne gondold, hogy az csak egy pillanat

Mert az hogy megismerjem, és ezért megszeressem, az nem megy az egyik napról a másikra

És amikor megszeretem, akkor megpróbálok még közelebb jutni Hozzá

És örömmel levetem a piszkos ruhámat, és ünnepi ruhába öltözködöm

És anélkül, hogy az nehézséget okozna nekem, elhagyom a bűnbe feledkezésemet, kiszabadít engem a megismerés

Önként és vágyakozva öltözök ünneplőbe, és valóban ünnepelek

Sok minden vár rám, hogy megértsem, hogy ki tudjam magamat szakítani a tévedéseimből

Kezdve azzal, hogy semmi sem történik meg az ég alatt, ami már ne történt volna meg

Megfogalmazva a második zárójelet, hogy majd a törvény fog elítélni engem

A tíz könnyen megérthető, és könnyen betartható törvény, amiben a hajlandóságom, kivegyek egyet-egyet azokból, áthágva azokat, mintha az nem törvény lenne

Felkiáltójelnek gondolva, mi mindent adhatok az Istennek, miközben semmit sem adhatok Neki, ami eredendően nem az övé volna

Nem maradva más a kezemben, mint amit ajándékként fogad, az akaratom, és a szeretetem

A szeretetem meg az, amiről képes vagyok a másikért lemondani

És amit úgy tudok másoknak adni, ahogy magamnak adok

Amiben az első a gondolatom, majd a beszédem, majd ezekből következik a többi

Az akaratom meg azzal kezdődik, amit nem szívesen értek meg, hogy megalázzam magamat másokkal szemben, elfogadva a második helyemet, vagy akár az utolsó helyemet

Az az egészséges gondolatod, amelyik kérdez

És a válaszra választ ad

Ugyan egyszerűbb azt kérdezni, aki elment Hozzád, mikor eljöttél hozzá

Mégis jobb, ha közvetlenül kérdezel

Nem tudsz ott lenni, ahol nincs jelen az, Aki szeret téged, Aki legjobban szeret téged

És nem is tudsz olyan helyet találni

Ugyan a bensődben ki kell lépned a világból, miközben a világ szolgál téged, pont azért és azzal szolgál téged, hogy le tudd magadban győzni a világot

Hogy közvetlenül találkozhass azzal, Akinél ott a válasz

És abban tényleg az van, hogy a bátraké a szerencse

Azoké, akik nem egy oldalajtót keresnek, hanem a kapunak járnak

És nincs könnyű dolgod, hiszen százak mondják, maradj a helyeden, és csak gyenge hang mondja, menj be az ajtón

És ugyan az értelmed az jó szolgád, és nem azért adatott, hogy szolgáld

Hanem a pecsét a szívedé

Akinek a szívét elragadta egy tekintett, az elé hiába gördítsz akadályt

Amikor megérinti a szívedet az a Szeretet, amely a Szereteté, ezren és tízezren mondhatják neked, ne menj, mert kineveted őket, és szemükre olvasod a tudatlanságukat

És nincs olyan kérdésed, amire választ ne kapnál, hiszen semmi sem azért van az égben, és a világban, hogy rejtve maradhasson

Ha megkérdeznek téged Jézusról, akkor a hitedtől függetlenül egészen jó válaszokat tudsz adni

Még a hitetlenségedben is tisztában vagy azzal, hogy a lénye Szeretet

És a tettében Megváltó érted

Téged tekintve meg Szabadító

És még a hitedben is előfordul, hogy nem gondolsz ezekben

Holott ezek tartalmak, hogy elindítsák a gondolataimat

És lépésről lépésre azokkal a gondolatokkal jobban megismerjelek

Hogy azok a megismerések megindítsák a szívemet Irántad

Hogy a szereteted nem közömbös irántam, s irántad

Sőt olyan mértékű, ami felfoghatatlan

Aki nem hisz az Istenben, és a Fiában, az az értelmére hivatkozik, és nem hisz a Fiúnak

Aki megvallja az Istent a Fiúban, az az értelmére hivatkozik, és ezért hisz a Fiúnak

Aki hisz, és aki nem hisz, mikor a lényegében hasonlóra hivatkoznak, akkor a különbség csak az lehet, amit az egyik bír, és a másik nem bír

Ha annak az oldaláról szemlélünk, aki nem hisz, akkor a ragaszkodása az elmúlóhoz az, ami benne a több

Aki hisz, az az ég felé tekint, és visszatekint rá az ég, és meglátja az ég tekintetét

A különbség megtalálható abban, amit az egyik megtett, és abban amit a másik megtesz

És aki ragaszkodik ahhoz, az marad abban, amiben van

A lényegi különbség meg a bűn, a bűn meg az, amit az ember annak érez

Ha nem hiszek, elhallgattatom a lelkiismeretemet, és csak mosolygok a bűn megfogalmazásán, hiszen nem vizsgálok, és ezért nem is tudom azt, amit adhatna nekem a tisztaságom

A tisztának minden az előnye, a bukása is az előnyévé válik a felállásában

Aki nem hisz, az azt is elveszíti amije van, hacsak nincsenek tiszta gondolatai, a tiszta cselekedetei sem válnak az előnyére

Majd amikor megtisztítja a gondolatait, a következtetései is az előnyére válnak

Hogy meglássam az ég tekintetét, ahhoz az ég felé kellene néznem

A csinnadrattával mélységbe vonulásom akarat

A csendbe lépve a magasságba vonulásom akarat

Hogy a tévedéseim befolyásolnak, hogy a halált választom, hiszen megvan mindenem, hogy elkerüljem a tévedéseimet

Hogy a szellemem felébred, hiszen törekszem az égbe

Hogy a szellemem alszik, és csak alszik, hiszen az akaratomat látja

Hogy az Atya Világosságra ébreszt, amikor akar, de akaratom ellen nem teszi

Lelkem sok betegségét, ami akarat, meg tudják gyógyítani a fájdalmak

Ha elkerülik a testemet a betegségek, olyan egészséges lennék, hogy nincs szükségem rájuk, vagy éppen annyira beteg, hogy még nem tudnának velem mit kezdeni?

Merre is törekszik az akaratom?

Az meg előfordulhat, ugyan tudni akarom az igazat, és meg is tudom

És fel is érem, de az akaratomon nem változtatok

Ugyan várom a sült galambot, de csak az kap sültet, aki elmegy érte

A gondolatom, az ég távol van, s a föld közel, miközben az ég ott van felettem, akár meg is érinthetném az akaratommal

Ugyan mért bosszankodsz, ha nem történnek meg a megjövendölt szörnyűségek?

Attól félsz, hogy igaztalannak tartanak?

A félelem nem Istentől való

Hogy a száznegyvennégyezer, és a hozzájuk csatlakoztak meghozták az áldozatot, talán az késztet bosszankodásra?

A hitet Isten adja, annak, akinek akarja

Az áldozat megteremti a világosságot, hogy előkerüljenek a kérdések

A válasz meg ott van az Istenben, Aki a Fiában odaadta a Bölcsességet

A hit belső vizsgálatra késztet, és felkínálja a Világosságot

Hogy meghozzam a belső áldozatot, és megtaláljam a Kincset

Jézusban, töltekezve a Lángjával

Hit nélkül nincs bennem értelem, csak azt látom, amit látni akarok

A hit meg fellebbenti a fátylamat

Magam vagyok a fátyol, én torlaszolom el előlem az értelmet

Mert azon vagyok, hogy azt értsem meg, amit érteni akarok

Miközben amikor meghozom a többiekért az áldozatot, és célt ér, éppen nemhogy nem bosszankodok, hanem örvendezek

Ahogy Jézus a Tanításokat a tanítványainak adta, úgy mindenkinek adta

Adta a földnek, és adta az égnek

Akiket azért hívott meg, hogy tanítsanak, azokat arra is meghívta, hogy majd tanítsanak az égben, ugyanazokból a Tanításokból

A Tanítások a kenyér, a Tanítások követése a bor

Ami megmámorosít minket

Abban, amit mellé ad a Lélek

Így az Eucharisztiában a Bor nem más, mint az egység

Így nem az van, és az nem lehet, hogy megreformáljam a Tanításokat, hiszen az nem más, mint a lázadás szelleme

Hanem megreformálhatom magam abban, hogy nemcsak meghallom, és nemcsak értelmezem a Tanításokat, hanem követem Őket

És ugyan magam leszek akkor az, aki adok, de abban arra késztetem a Lelket, hogy adjon

És mi más lehet abban a legtöbb, ha nem maga a Lélek

Mikor a szám megízleli a Szavadból kiáramló édességedet, és a torkom megtelik avval, mint a mézzel, a szemem meglátja azt, amit eddig nem látott, és a fülem azt kezdi megérteni, amit eddig nem értett

A kezem azt fogja, amit eddig is fogott, és mégis rácsodálkozok arra, amit eddig is tapintott, mintha mást fognék

És most, hogy átfogtam a lány karcsú dereket, mit nekem távolság

Már nem felrémlik bennem, hova menjek, hanem határozottan lépek Felé

Ugyan a szám édeset ízlel, mégis a bensőm keserű

Megkóstoltam a kenyeret, és most leöblítem édes borral, és mégis elhozza nekem a keserűt

Ugyan megértettem, hiszen az édes

És a lába nyomába lépek, ami keserű

Nem a követése keserű, hanem én vagyok abban a keserű

De ahogy veszem az édeset, a keserűt is édessé teszi

A katolikus pap, a tudós és a rabbi vitatkoznak, hogy mikor kezdődik az élet.

Pap:
- Az élet a fogantatás pillanatában kezdődik, amikor a lélek és az anyag egyesül, hogy Isten szeretetének e csodáját létrehozza az anyaméhben.

Tudós:
- Ugyan ön téved! Az élet a megtermékenyített petesejt beágyazódásakor kezdődik, amikor az embrió és az anya szervezete összekapcsolódik, hogy kifejlődhessen a magzat.

Rabbi:
-Mind  tévedtek! Az élet akkor kezdődik, amikor a gyerekek elköltöznek, és végre a kutya is megdöglik...

Ugyan Isten, mindenkit alapvetően a saját akarata alá rendelt

De mégis úgy van, hogy amit elhatározott az meglesz, és az ellen teljesen értelmetlen lázadnom

Hanem úgy van, hogy a jól felfogott érdekem, hogy kitudjam az akaratát, és azt befogadjam

És persze vitatkoznék abban, de annál a hajnali pára is erősebb

Ha tisztába jönnék magammal, akkor tisztába jönnék az Istennel, és inkább örvendeznék az akaratában, hogy meglesz

Amikor tisztába jövök az Istennel, akkor tisztán látom az akaratát bennem

És tisztán látom a töredékességemet

Semmi jobb nem történhet velem, mint amikor az Isten bevon az akaratába

És ugyan az a számomra tökéletes, ha megértem

De az a tökéletesség, csak az ahhoz való igazodásomban válik az enyémmé

Ami meg nemcsak máról holnapra, hanem az újjászületésemtől a földön töltött időm teljes ideje alatt válhat az enyémmé

Minden pillanatomat abban kiküzdve, és gyakorolva

Abban a gondolatban tetszelgünk magunk előtt magunknak, hogy a közelségünket adjuk az Isten felé, miközben a távolságát adja

Miközben az van, a közelségét adja, és mi adjuk a távolságunkat

Mert a gondolataink már a származásukban is idegenek az Istennek

Mert a bűn, kezdve a gondolatával, labilis

Ameddig megkülönböztetünk a testvérünkben addig a bűnben élünk

Így a megismert földi világ is labilis addig, amíg a bűnnek él

Az engesztelők, és a szentek gondolatai és áldozatai billentik vissza a világot a rendbe

Akik tanúskodnak az Isten közelségéről

Így hogy azt mond, itt van a mi Istenünk, az teljesen helyénvaló, éppen az, hogy ez láthatatlan a számodra, az mutat meg téged magadnak

A beszéded megmutatja a gondolataidat, a gondolataid tisztaságát, vagy tisztátalanságát, az meg ott folytatódik, ahol az akaratod kezdődik

És van egy jó hírem, és van egy rossz hírem magamnak

Az első távolságom tévedés, ami még könnyen korrigálható

De a második távolságom akarat

Hogy növekedj szeretetben és erényekben, hogy ez legyen a sorsod, ahhoz ezt meg kell értenem, és értened

És innét nagy ugrás, hogy a szeretetem abból ered, hogy megismerjem, és megismerd az Istent, és megszeresd, és megszeressem

Hogy felismerjem az Istent, innét indulhatok, és indulhatsz

Megismerésem első része egyszerű, világos, és érthető

A második része azonban a lénye

Hogy már másokban ismerjem, és ismerd fel

És a másokhoz viszonyulásomban viszonyulhasson hozzám, és hozzád

Ugyan a múltad, és a múltam visszaköszön abban

A szükségem, és a szükséged, hogy a kicsikben megértsek, és megérts

Hogy már az okokban, és a miértek értsek, és érts meg

Hogy a múltam, és a múltad is hozzá tehessen

Hogy a bukásaim, és a bukásaid is arra szolgáljon, hogy felállhassunk

Hogy már ne csak az értelmünk válasszon el a mélységtől, hanem az undorunk is elválasszon minket a bűntől

Megértve hova vezet

Megértve, hogy honnan érkeztünk

És átérezve a fájdalmadat értünk és miattunk

Hogy a felhők közé lépve találkozzunk

Hogy mosolyt tudjunk hozni a könnyeid helyére

Igaz gondolatok, telve szeretettel, és mnden szó épp a helyén.

Az igazságot csak a katolikus egyház őrzi meg, és ez egy nem vitatható igazság

Üres szöveg, plusz még nem is igaz.

Amikor ide jössz, gondolatokért jössz, függetlenül attól, hogy milyen szándék vezérel

Amikor máshova mész, benne van az is, hogy gondolatokért mész, és ha valahova nem gondolatokért mész, akkor is gondolatokat kapsz

És nyilván a céljaidért gondolatokat adsz, mint ahogy mindenkiben ott van, hogy a céljaiért gondolatokat adjon

És nyilván a jó értelemben az előnyöd, ha a lelki növekedésedért gondolatokat kapsz, majd gondolatokat adsz

És lelki megismerés gondolatai elsősorban Isten gondolatainak megismerése, majd annak következtében a személyes megismerés és kapcsolat

És persze hozzá tartozik a nemszeretem rész, mint a megismerés része, ami megismertet magaddal, ami pedig elvezet a bűnbánathoz

És persze van egy bosszantó rész a nem kívánt gondolatokban, függetlenül a szándékától, és függve a szándékodtól

És az természetes, és belátható, hogy a gondolatoknak is van jó mértéke a saját területükön

És attól függetlenül, hogy az a nemszeretem részhez tartozik, vagy a szeretem részhez, de mégis az van, hogy Isten gondolatai megteremtik minden gondolatokban a helyes mértéket

És ha belegondolsz belátod, hogy van egy indíttatásod, hogy gondolatokat fogadj, ami pedig Istentől való

Attól függetlenül, hogy felhasználod azt, vagy nem, vagy milyen célra használod

És bár azt földbe kötött emberi érdekek minden erejükkel ellenzik, hogy jó mértéket vegyél a gondolataidban, de mégis van ahhoz fogódzód, és segítséged

Az pedig a csend, amikor nem engedsz be kívülről gondolatokat, hanem befelé hallgatózol

És teheted azt, akár rendszeresen is teheted, és akkor sikerülhet a gondolataidat, és az akaratodat kiszabadítanod mások érdekeiből

A világmindenség végtelen, és kitölti a mindenséget az Isten végtelen gondolatai

Isten teremtményeinek és angyalainak száma akkora, hogy az ember nem képes fogalmat alkotni róla

Isten mindenhol jelen van, és teremtményeiben szeret jelen lenni

És ahogyan szereti, az is Lélek, és az ember, mint por és hamu, csak kiküzdéssel, kiküzdve az alázatot tudja azt, ahogy az Isten szereti

Ami meg nem úgy van, ahogy várod, hanem abban, amint kiküzdöd, a csendben, és a bent útjain, amiben te is úgy vagy jelen, mint lélek, hiszen nem is vagy más, mint lélek, a tested csak por, és szolgálja a lelkedet

Így az Isten megtalálása nem távolság, hanem közelség és kiküzdés

Lerázva a lelkedről a rá nehezedő port

És bár tested olyan, mint egy akadály, ugyanakkor lehetőség

Ha nem lenne a tested, akkor ugyan hogyan tudnád megtenni, hogy találkozz Vele?

Ugyan gondolod, hogy könnyen, miközben az lenne az igazi akadályod, ha megszűnne a kiküzdésed

Mert szereteted mértékére gondolod, hogy a lángolása, miközben a lángolása akkora, amekkora szeretetet kapsz

Hogy mennyi szeretetet adsz, annak a mértéke az áldozatod, amiben másokért lemondasz az önös érdekeidről, és kényelmedről

Így amikor a tested tevékeny, valójában szeretetet küzd ki az áldozatának a mértékében, a másikért meghozott áldozatban, így a test is képes kiküzdeni a lelkit, az akaratod döntésében

Így a test szolgálata is kettős, a tevékenységében és az áldozatában

Így amikor megtalálom az Istent, és ezért inkább lemondok testi tevékenységeimről, hogy a gondolatainak szenteljem az életemet, a szeretetem szenved csorbát

Hiszen a gondolatai és a tevékenységem azok, amik együtt adják a tiszta dallamot

A gondolati a késztetése, a tevékenységeim a válaszaim  

Tekintettél már arra, ahogy neveled a gyermekeidet, és arra, ahogy neveltek téged, arra, ahogy terelget téged az Isten?

Ahogy próbálkozol, hogy gyermekeid növekedjenek, erősödjenek, és szilárduljanak meg erényekben

És bár sokan próbálkoznak, hogy le tudják írni, de mégiscsak az marad, hogy a helyzetek feladják a kérdéseiket

És ugye mennyire szükséges a két szülő, a kétféle nézőpont, a kétféle gondolat

És ugye mennyire nem a gyermeked ajnározása a szeretet?

És ugye mekkora hibát követ el az, aki a saját akaratának kényszerében neveli a gyermekét, nem pedig a gyermekének a mérlegelő akaratának az erősítésében

Egy családban hét gyermek van, és ahányan annyifélék, nem éppen ez lesz a fejlődésük legjobb segítője?

Mint ahogy egy családban a két fő két különböző kérdés, és mégis egy válasz

És ha nem bentről nézel kifelé, hanem kintről ismersz fel, nem úgy van, amint a legjobbat akarod a gyermekednek, mégis a szabadságában növekedve, hogy a legjobbat adja neked az Atya, hogy növekedj?

És miközben nevelsz, te vagy az, aki magad is növekedsz

Hát nem úgy van, az én utam könnyű?

Hát nem úgy van, aki felemeli a keresztjét, annak könnyűvé válik az útja?

A keskeny út széles és virágos rétre vezet

Ezt teszi a hűség

Hogy egy gonosz gonoszsága kiküzdésre készteti a meghívottakat, és szentségre jutnak, az nem a gonosz érdeme

Amikor az engesztelők áldozata jobbá teszi a világot, ha nem hozol áldozatot, ne fürdesd magadat dicsfényben

Amikor a megjövendölt szörnyűség nem következik be, attól még pontos a jövendölés, ne ringasd magad álomba

Ha tovább éled a semmitmondó életedet, bár megkaptad a figyelmeztetéseket, minden gazdagságod itt marad, és majd odaát szegénységbe kerülsz

Most ugyan nem nyilvánvaló mit tesz érted az Isten, és szolgál téged, bár nem szolgálsz rá a háláddal, majd amikor elhagyod a földi életed, nélküle maradsz

Az ellen nem tehetsz semmit, hogy teremtett vagy, és a Teremtőd az Isten

A tiszta Isten ismeretre jut, és örvendezik a felismerésének

Nem azért teremtett az Isten, hogy szenvedj, hanem megszenvedteted magadat, és ez azért történhet meg, hogy szabadon találhasd meg az Igazságot

Nem a földbe születtél, hanem a földbe testesültél meg a választásodban

Hogy megtehesd, hogy mint lélek, örök boldogságot választhasd

A látható világ nem a célod, hanem az eszközöd, igen jó eszközöd

Így ha kérdezel, minden választ hordoz

Nem gondolhatod, hogy az az Isten akarata, hogy abból szemlélj, és ébredj, ahogy fájdalmakat okozunk egymásnak

Az a mi méltatlanságunk

Hanem sokkal inkább mindenben megtaláljuk azt a gazdagságot, amit Isten a szolgálatunkra rendelt

Hogy abban kezdjük el felismerni az Atya művét, és a megismerésben megszeressük

A föld alatt, a föld felett, a levegőben és a vizekben

Így a megismerésünk ott lehet már a megfoghatóban is, ahol vagyunk, és nincs szükségünk arra, hogy elmenjünk érte

Hogy felébresszük a bensőnket, és abban bent találkozzunk Vele, ami az igazi megismerésünk, és abban tudjuk igazán megszeretni

Így nem abban épülünk, hogy eljutunk a felismerés teljességére, hanem sokkal inkább arra a felismerésre jutunk, hogy csak a töredék töredékét ismerjük, és rácsodálkozunk az azon felül lévőkre

És így az egészen jogossá válik, hogy elkezdünk Rá támaszkodni, hogy Ő legyen a személyes vezetőnk

És így nem az lesz a szükségünk, hogy egy tévedésünket korrigáljuk, hanem hogy számtalan tévedésünket tisztázzuk ki

És az időigényes, és azt egy igen nem tudja, az egy igen, egy tévedésükből ment ki, igaz, a legnagyobb tévedésünkből

Az egy igennel nem feljutottunk a csúcsra, hanem a hegy lábához lépünk

A földi életnek jól körülhatárolt határozott célja van

És a földi élet körülményei is azért olyanok, amilyenek, hogy jól tudják szolgálni a célunkat

Hogy az lenne valaki szentsége, hogy szentnek születik, majd úgy él, és abban szent marad az butaság

Hanem az ember abban születik, hogy elveszti az emlékeit a céljáért, hogy kitudódjanak saját maga előtt is a rejtett gondolatai

A szentsége meg abban lesz, ha megragadja és megtartja a szentséget

Nem a szentből válik szent, hanem az, aki tökéletes ördöggé válhatna, és legyőzi azt a törekvését, és megragadja a szentséget

És mivel senki más nem jó, hanem egyedül az Isten, csak a lázadó gondolhatja, hogy önmagában jó, ezért ott válhat szentté, ha megtalálja az Istent

És elkezdi követni

Aki a földi boldogulását, és a föld örömeit gondolja a céljának, az hamar letargiába és céltalanság érzetébe eshet, és esik is

Aki megtapasztalta az Istent, az fel tud állni

Merítve abból, akik magunk nem vagyunk

És az istennélküliségünk, és az Istenbe lépésünk akkora különbséget mutat, hogy az Istenben nemcsak egyszerűen mellette döntünk, hanem megragadjuk, és ellökjük magunktól a lázadásunkat

Langyosságunknak meg semmi esélye sincs, hiszen elodázza, hogy személyesen megismerje az Istent

Az énekek Éneke, a lélek éneke, amikor egyesül a szellemével, olyan lángolásban, mint a szerelem

Amikor a szellemben, maga a Lélek tesz tanúságot a szeretetével 

És meggyújtja a Szeretet Lángját 

Semmi köze sincs a testhez, messzebb van a testtől, mint a Föld és az ég távolsága egymástól 

Az erotika egészséges

A Biblia könyvecskéje a  ÉNEKEK ÉNEKE

Bementem az én kertembe, én húgom, jegyesem,
szedem az én mirhámat, az én balzsamommal,
eszem az én lépesmézemet az én mézemmel,
iszom az én boromat az én tejemmel.
Egyetek barátim, igyatok, és részegedjetek meg, szerelmesim!
Én elaludtam, de lelkemben vigyázok vala,
és ímé az én szerelmesemnek szava, a ki zörget, mondván:
Nyisd meg nékem, én húgom, én mátkám,
én galambom, én tökéletesem;
mert az én fejem megrakodott harmattal,
az én hajam az éjszakának harmatjával!
Felelék én: Levetettem ruhámat,
hogy-hogy öltözhetném fel?
Megmostam lábaimat,
mimódon keverném azokat a porba?
Az én szerelmesem kezét benyujtá az ajtónak hasadékán,
és az én belső részeim megindulának ő rajta.

Isten Rendje egy terület, és egyben gondolat, és akarat, ami bent tart a Rendben

Azaz egy folyamatos döntés, hogy a testem ösztönzései vezessék a gondolataimat, vagy a szellemem ösztönzései, és abban egyesülhet a lelkemmel

A testem ösztönzési az állati részem, és az természetes

Aki nem keresi a Rend határait, az úgy veszi, hogy az élete egy szabad gondolat, miközben elhagyja éppen azt a gondolatot, ami kiemel a szabadságba, és ami elhagyja a gondolataim állati részét

Az állatnak is vannak gondolatai az ő szintjén, testi ösztönzéseiből származó gondolatok

Az anyagi boldoguláshoz szükséges gondolataim lehetnek bármilyen irányúak

Amikor a Renden belül tartom a gondolataimat, akkor az anyagi boldogulásom gondolatai is elkezdenek felfelé törekedni

Nem az a szabadságra törekvő gondolatom, amelyik megért, hiszen az következmény

Hanem a mérlegelés és döntés gondolatai

Amikor a mérlegelésből döntök, és rosszul döntök, az mégis tisztává tesz engem, mert a döntésem negatív következményei visszairányítják a gondolataimat a helyes területbe

Természetes következménye a kereső gondolataimnak, hogy megundorodok a bűntől, a tapasztalt következmények hatásaként

Vakvezető botom a tízparancsolat

Látó botom Áron botja

Amikor azt kezdem látni, és úgy, ahogy Isten lát

Amiben a segítsége az, hogy Tanít, és vezet

Hogy felednek kifejezd a szeretetedet, ezer útjait tudod

Kezdve, hogy megvallod

És mennyire boldoggá teszed, amikor megtudja, tőle távol is rá gondolsz

És ugyanilyen könnyen ki tudod fejezni a szeretetedet az Atyádnak az égben

És mennyire boldoggá teszed, amikor rád gondol, és te is Rá gondolsz

És mennyire boldoggá teszed, amikor megvallod

Vallomásod képes megfordítani a föld sorsát, megállítani a zuhanását, és képes kiemelni

Nem mondhatod, bonyolult dolog az Istennek a tetszésére lenni, hogy nehéz lenne mosolyt csalni az arcára