Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
A 90-es évek elején 10-12 kis és nagy kupacból csináltak 35 kiskupacot, akkor az volt a reform (bár azt legalább önként spontán csinálták az intézetek). Most megfordult a kupacosítás a nagykupacok irányába.
Az egy telephelyen levő intézeteknél ez nemélhetőleg megúszható egy névtábla és levélpapírcseével, esetleg újra ki kel subickolni a főigazgatói íróasztalt.
Elmagyarazna valaki buta fejemnek, hogy 35 kis kupacbol 8 nagykupacot csinalni onmagaban miert reform?
Vagy megint csak valakinek alibiznia kell, es megmutatnia, hogy az akademia megujult?
"Az MTA nem adott felvilágosítást az átalakításokról, de úgy tudjuk, tudományos státuszok nem szűnnének meg, ám az adminisztráció központosításával megszűnhetnének állas helyek. " (Smici kezet latom ezen a mondaton) - ebbol csak annyi latszik, hogy mindenki jo sokat fog koltozni, de a lenyegi reszek maradnak a regiben. Ja igen, esetleg erosemberek helyere megerosebb emberek jonnek.
Jaj, javitok:
"A hosszú távú tervekben az is szerepel, hogy az egyesített intézetek össze is költöznének, ám ennek kivitelezése bizonyára évekig elhúzódik, különösen a természettudományi területen volna ez bonyolult."
Tehat ossze sem koltoznek, emberek is maradnak ugyanugy, csak a belyegzok lesznek lecserelve. "Egyedem, begyedem, tengertanc!"
Akadémiai intézeteket akarnak összevonni A Magyar Tudományos Akadémia 38 kutatóintézetéből várhatóan öt marad jelenlegi formájában, a további 35 intézetből és központból pedig nyolc új kutatóközpontot hoznának létre.
Még az is lehet, hogy összevonják a Nyelvtudományi Intézetet a Köztársasági Elnöki Hivatallal, elvégre mindkető fő feladatának a nyelvőrködés tűnik mostanában:-)
Az Akadémiát valamikor a "magyar nyelv fejlesztésére" hozták létre. Ha jól tudom, a Nyelvtudományi Intézetnek van is valamiféle tanácadó szolgálata, ahol például Schmitt Pál vagy munkatársai is érdeklődhetnének helyesírási kérdésekben. Az, hogy az elmúlt 20 évben ezt a tevékenységet csodálatos módon nem sikerült leválasztani a tényleges tudományos tevékenységről, véleményem szerint elsősorban az intézetigazgatókat "dícséri". Hát akkor most egyék meg, amit főztek. :)
Valami közöm nekem is van az MTA nyelvtudományi intézetéhez.
Egy biztos se Kálmán, se Kornai, se a többi nyelvtudós nem tart a "magyar nyelvre törő intejnettő' vagy az esemestő'" Miért gondolnák értéknek a mai magyar nyelvhasználatot, ha a természetes nyelveknek elsősorban a kommunikatív funkcióját szokták elemezni, beszédaktusok stb formájában. Abból a szempontból abszolút felesleges, hogy a karaktereket hogyan generálja az ipse, ha a kommunikációs partnere(i) megértik, h mi a szándéka. A másik fontos szempont a kognitív szempont, ami meg pláne nem érzi nagy szükségét a jelenlegi magyar nyelv konzerválásának. De azért Smith a hős hazafi kiáll a magyar nyelvért...
Annyira jellemző azért ez az egész a mi kis kiváló "elitünkre". Itt van egy ember, aki eldönti, hogy ő a magyar nyelvvel és annak védelmével fog foglalkozni, mert ezek előkelő helyet foglalnak el az értékrendjében, úgymond. És percek alatt kiderül, hogy az ipse még helyesen írni sem tud. Önkritika = 0. Valószínűleg az önreflexió is. Dilettáns önjelölt szakértők országa vagyunk, és ebben az a legszebb, hogy ez láthatólag a legmagasabb szinten is így van, és még csak bele se pirulnak az érintettek
Félek, Nádasdy Ádámnak ebben a ciklusban nem osztanak lapot. Túl racionális, amiket mond, és ez nem illik bele a jelenlegi Zeitgeistbe. Itt valami olyan kell, amit az álamfő is magáénak érez, például hogy az sms meg a Zinternet a magyar nyelv életére tör. :)
Az jó lenne. Utoljára ottláttamkor is jó gárda volt ott. Nádasdy egy hét alatt megírná a beszámolót, a zsét meg tudnák, mire fordítsák. Áldásom rája, de szerintem inkább lesz egy Akadémijaji Nyelvmegőrző Hízottsegg, oszt kaviárra megy majd a zsé.
"E kimutatást összesítve elég megcsinálni, de az is jó megoldás, ha minden egyes olyan cikkre külön-külön elvégzik, amelyről a pályázó úgy gondolja, hogy ez legalább másfélszer több hivatkozást kapott, mint arra a folyóiratra jellemző átlag, ahol a cikk megjelent. (Pl. ha a Nature impakt faktora 30, akkor a bírálók e pontban csak a 45-nél több hivatkozást kapott Nature-cikkek számára kíváncsiak.) Ez esetben nem kell az impaktfaktorra "tudományterületi átlagot" becsülni."
A Flauros által linkelt oldalon találtam. ez azért elég merész :)))) a legtöbb tudományterületen sokkal több hivatkozás esik egy cikkre mint az adott újság impaktfaktora. itt a sebesség a lényeg. a matematikában van egy darab három feletti impaktfaktorú újság, és azt hiszem kettő ami kettő felett van (a valódi újságokat nézem, amelyek cikkek publikációjával foglalkoznak) és az egy feletti impaktfaktor már bőven elitfolyóiratot jelez.
Tobb konkret esetrol tudok, akik hivatalosan Mo-n munkahellyel rendelkeztek es fizetest vettek fel egyetemen, mikozben tobb evre posztdokok voltak valahol mashol. Persze az az akademiai elnok vesse rajuk az elso kovet, aki 2-3 foallas felhalmozasanal megallt. :)
> Emellett a magyar viszonyokban igen szép anyagi juttatások gyanúm szerint nem kis bérfeszültséget okoznak majd néhány helyen, ami a tehetséges, de a hazai lobbikba nem eléggé beágyazódott ember számára azt az egyértelmű üzenetet hordozza, hogy tényleg ideje elhagynia túrórudi-országot.
Igen, asszem ez az igazi veszely (t.i. totalisan az ellen van, mait hirdet, de zaszlonak jo lobogtatni)
Eddig sem azok mentek el vegleg, akiket az akademikus patronusa konyekig nyomott. Azok eddig is visszajottek, akik fele volt olyan rugalmas a rendszer, hogy par eves kulfoldi tartozkodasuk alatt is vegig statuszban voltak, es kaptak a rendes magyar fizetesuket plusszban.
Szerintem a Lendület egy tanulságos példája annak, hogy hogyan hígul fel minden elképzelés Magyarországon és veszti el az értelmét a lehúzó környezet hatására. Az eredeti elképzelés szerint külföldről kellett volna hazahívni az embereket. Ennek meglett volna az az áldásos hatása, hogy a kellő mennyiségű és lehetőségekkel rendelkező "friss vér" valami újat hozott volna a provincializmus pohos kis parcelláiba. Sajnos már ott kiderült, hogy nem könnyű olyan embereket találni, akik egy túrórudiért hazajönnek a langymeleg akolba. Erre tehát jött a program "népfrontosítása": az itthoni kutatók közül kell úgymond "megtartani a legjobbakat".
Ennek eredményeként most lett még egy olyan kis zár intézmény az Akadémián belül, mint az akadémikusok köre. Például a bírálókról nagyjából annyit lehet tudni, hogy "anonimak", de hogy akár csak egy külföldi szaktekintély is lenne közöttük, arról nincs hír. (A GyIK-ben például ez szerepel: "A pályázó felelőssége, hogy vállalja-e a kockázatot, hogy a bírálók és zsűri elé csak angol nyelvő anyag kerül." Nekem ez azt mutatja, hogy nem biztos, hogy túltengenek a nemzetközi bírálók az anonim bírálóbizottságokban.) Emellett a magyar viszonyokban igen szép anyagi juttatások gyanúm szerint nem kis bérfeszültséget okoznak majd néhány helyen, ami a tehetséges, de a hazai lobbikba nem eléggé beágyazódott ember számára azt az egyértelmű üzenetet hordozza, hogy tényleg ideje elhagynia túrórudi-országot.
Nem jó a módszer. cc-nek igaza van, azok az emberek a megkerülhetetlenek, akik a jelölteket támogatják. Semmi nem történt, csak a lobbiharc egy szinttel hátrébb húzódott, de a lényege a rendszernek semmit nem változik: ez egy "kis akadémikus" választás, azzal a különbséggel, hogy ezek az emberek fotogénebbek, mint az akadémikusok többsége. Ezzel nem vitatom, hogy a nyertesek szakmailag jók (horribile dictu, ilyen akadémikus is létezik), de én csak azt látom benne, hogy most egy újabb fronton nyitott lobbiharc dönti el, hogy kik lesznek az elkövetkező évek magyar tudományának meghatározó potentátjai.
az általam ismert (nem idén kaptak, hanem tavaly illetve tavalyelőtt) díjazottak vitathatatlan nemzetközi klasszisok. biztos, hogy idén is volt ilyen, az is biztos, hogy nem mind. az, hogy itt akarnak tartani embereket helyes dolog, az nem biztos, hogy ez a jó módszer.
szerintem akadémikus az nincs közöttük. a kérdés az ki az aki mondjuk igazi nagymenőnek számít a világban. aki tényleg a saját területén megkerülhetetlen ember.
tavaly és tavalyelőtt azért volt több ilyen. lehet, hogy most is van, de néhányan elég látványosan nem azok.
Magyarorszagon kb. otode annyian laknak mint Koreaban.
Ha az orszag ketezer legjobb diakjat vennek fel valamilyen elitegyetemre Pesten, az tizede
olyan szelektiv lenne mint a KAIST, kb annyira lenne szelektiv mint a teljes Grand Ecoles rendszer Franciaorszagban. Elvileg meg lehetne csinalni, de a magyar politikai elitnek mas sem hianyzik mint egy olyan elitegyetem amelyik nem lenne nekik alarendelve.
Lényegtelen apróság. Az elv jó, és végig kellene csinálni akkor is, ha a pedagógusok Hoffman Rózsa szobájába költöznek.
"A KAIST azonban más. Ez az egyetem nem törődik az országos felvételivel, csaknem valamennyi diákját különleges, tudományorientált középiskolák legkiemelkedőbb diákjai közül választja ki. A KAIST-ra évente csupán mintegy ezer új hallgatót vesznek fel. A döntés a személyes elbeszélgetés, a középiskolai osztályzatok és a tanárok ajánlása alapján születik meg. Az egyetem diákjaiban a közvélemény a műszaki fejlődéstől hajtott dél-koreai gazdaság leendő vezetőit látja. Sokukra hatalmas, sokszor elviselhetetlen terhet ró, hogy megfeleljen az általános elvárásoknak. A KAIST diákvezetőinek nyilatkozata is "a koreai tudomány leendő csillagaiként" említi az egyetem hallgatóit."
