Pont a fűzfátol ne ijedj meg , egy ismerösöm mivel állattartó és szabadban legelteti a teheneket és hogy ne koboroljanak el villanypásztorral körbe kerítette természetesen termelésböl felhasználható füzfát használta oszlopoknak nos ezek mivel volt valamennyi nedvesség tartalmuk meg mivel eleve ártéri területen van ezek szépen kihajtottak érted gyökér nélkül igy azóta van neki élő keritése .
Ez csak olyan szó használat megtorpan ha elvágod rövidebbre ,mert ki kell hajtson az oldal rügyekből és az nem azonnal van de tovább fog nőni ,csak már több irányban ! Mást nem tudsz vele kezdeni ,vagy eldől és lesz egy görbe fád .
Jól csináltad ,ha bele gondolsz a Hepci javaslatába hogyan bírna el egy 2-5 mm vastag ágacska pl az én 40-45 dekás barackokból 4-6-t ! Én sem szoktam csak kb 5-7 virág bimbót hagyni egy kis gallyon ! De abból sokat de vaskos ágakon . Amikor rendesen megfogja a termést akkor 50 kiló körül van a fámon ! Ha hosszú elemeket hagynék össze törné az egészet . Ha meg pl látom hogy nagyon húzza az ágat már dió méretnél is nem kell gatyázni le kell vágni a termésből az ágvégeknél ,ne tudja letörni az ágat . Az alátámasztás nem szempont az csak az első viharig jó aztán lehet új fát ültetni ! Én még sosem támasztottam egyik fát sem alá semmivel sem . Még is csak 3 lakalommal volt ágtörésem viharban ,de azokból 1. ág elhalás miatt tört le ,egy levágott ág sebe elhalt ,valahogy a sebkezelés elmaradt és ott az ág elkorhadt és elpattant a termés súlya alatt ! A 2. törésem a saját hülyeségem volt v alakú fát hagytam és a vihar leszakította a fél fát . A 3. vékony ágra rakódott sok termés és nem volt időm átnézni a fát és leszakított egy ágat vagy 10 kiló barack !
A metszésnek kapcsolódó része a termésritkítás minden esetben, üzemben és házikertben egyaránt. Ha nem akarsz vele foglalkozni, akkor se gyümölcsöt, se szőlőt nem lehet úgy metszeni, ahogy optimális (lenne).
Őszibaracknál a (csökkentett) szálvesszős metszés értelme a nagyobb/szebb termés (a felső rügyek termékenyebbek), valamint a csökkenő számú sebzés. Egy szálvesszőn (teljes termővessző) viszont megmaradhat akár 20-25 barack is, amik szilva méretűek lesznek, egyúttal tönkreteszed vele a fát, ha nem ritkítod le a terméseket annyira, hogy a barackok kifejlett korukban ne érjenek össze (ez kb. a minimum ritkításban).
Almatermésűek esetében pedig alternancia lesz, ha nem ritkítasz: egyik évben terem a fa, a másikban nem.
Őszibarackfákon nyár vége fele ha az új hajtásokat megritkítod egymástól kb 20cm hagysz egy egy veszőt akkor ezek tavaszra megerősödnek a cél az hogy kb ceruza vastagságú veszők legyenek a fán ezek a legtermékenyebbek. Tavasszal ezeket már nem kell bántani inkább kössön be több gyümölcs amit meg lehet ritkítani mint az hogy levágod rövidre és azon egy sem köt be. Egy két fánál nem nagy munka a termésritkítás.
Köszönöm a részletes tanácsadást, de egyre bizonytalanabb vagyok; öszibarackot végképp rövid csapokra szoktam metszeni; én minden gyümölcsfánál úgy látom, hogy hosszú vékony gallyakat, amit te "teljes" vesszönek nevezel, nem érdemes meghagyni. Hiába rakódna be akár teljes hosszában termésekkel, úgyse bírná el, akkor pedig a már megkötött terméseket kellene eltávolítani. Az ágak elég erösek, de a terméseket tartó vesszök mindenütt gyengék.
Üdvözletem! Fiatal fűzfám (Salix alba Tristis) megmentéséhez folyamodok itt segítségért. A tavaly ültetett fa jelenleg 4-5 m magas, de vékony törzse miatt (1 méter magasan kb. 3,5-4 cm átmérőjű) a tavaszi szelek már harmadjára fektették el. A törzs az említett 1 méter magasságnál hajlott meg nagy szögben, de nem tört el, és szemre a kéreg sem tört meg vagy vált el. Lehet ebből még szép nagy és erős fűzfa? Vagy egy ilyen sérülés után hiába erősödik és vastagodik a törzs, de évek múltán is rádőlhet a házra -- azaz érdemesebb újat ültetni? Esetleg vissza kellene metszeni, hogy inkább vastagodjon, mintsem nyurguljon?
Máskülönben volt bambuszkaró a törzshöz rögzítve ültetéstől számítva egy évig, de azt március elején kiszedtem pont a törzs rugalmassága érdekében. Most már kötelekkel próbálom függőlegesben tartani a törzset, enélkül ingatag. Megjegyzem, hogy két fűzfát ültettem tavaly, de csak ez a vékonyabbik ilyen problémás (eddig). Előre is köszönöm a válaszokat!
Na ne is legyen az kukacos cseresznye ugyanis ! Hiába jó és szép semmit sem ér ! Vannak jóval szebb piacosabb fajták is csak a kukacból is van benne 2-3 is . Az időjáráshoz meg nem tudsz menni mert ahány év annyi féle időjárás van . Nehéz jól időzíteni a permetezést hogy ne legyen kukacos .
nem ettem még olyat, amiről konkrétan tudható volt, hogy bigarreau, de úgy sejtem, hogy egy utcával odébb, a sarkon az lehet. május végén, június elején érik, szóval koraibb a szomolyainál is. ízre elmegy, de nem az az igazi, klasszikus ropogós cseresznye.
én is nagyon szeretem a szomolyait, bár néha vágyom egy "könnyedebb" ízvilágú ropogós cseresznyére is, csak amim van, az mindig megkukacosodik (cseresznyelégy ellen nem vagyok hajlandó permetezni). amúgy ízre sem annyira jó, eléggé savas. régóta találgatok, hogy milyen fajta lehet, talán "van". olyan 10 nappal a szomolyai után érik.
Hát, ha nem tudod az éves növekményeket és a termőrészeket megkülönböztetni egymástól, akkor nagy baj van, mert a metszés (megértése) ezeken alapul.
Almánál jellemzően nem a hosszú vesszőkön helyezkednek el a virágokat tartalmazó vegyes rügyek, hanem rövid termőrészeken. ráadásul a termés kötődési hajlama/képessége is nagyobb ezeken, mint az esetleg a hosszú vesszők oldalán képződő virágoknál. Ezért termő korú fán a hosszú vesszőket erősen visszametszeni nem értelmes dolog, mivel további hosszú vesszők (fattyúvesszők) keletkeznek így, nem termőrészek. Egyáltalán, almát erősen megmetszeni - az ifjítást leszámítva - többnyire nem jó ötlet, mert rengeteg erős fattyúvessző képződik, amik nem hoznak virágot. Őszibaracknál pl. egészen más a helyzet, ott a hosszú vesszők (teljes termővessző) a legértékesebbek, ezek vannak berakódva hármas rügycsoportokkal (két virágrügy között egy vegetatív rügy) - az erős (ritkító) metszéssel ezek újratermelésére kell törekedni.
Az, hogy lehajlik egy ág a termés alatt vagy nem, teljesen más probléma. Ha nem nevelsz elég erős és megfelelő szögállású ágakat a koronaalakítás során, ezek később természetesen le fognak hajlani, ha túl sok termés marad rajtuk. Az alakítás során általában visszametszünk, hogy erősebbek legyenek az ágak, néhány speciális esetet leszámítva (pl. a cseresznyefajták általában hajlamosak kellően erős vesszőket és szabályos, szellős koronát nevelni csúcsrügyből is, vagy almánál az orsó formátumú, gyengítő alanyon levő fákat - a sudarat leszámítva - visszametszések nélkül is lehet alakítani, stb.).
"Jellemzően a megfelelő pozíciójú/szögállású (0-45 fok) éves, visszametszetlen vesszők rakódnak be termőrészekkel a következő évben."
Na ez az, amit nem értettem soha, ha vesszöt nem metszem vissza, (nem 1-2 szemre gondoltam, hanem úgy a felére), akkor lesz hajlamos rá, hogy a végén hozzon termést, amit a gally nem bír el. Azzal is mindig problémám van kb. minden növénnyel, hogy megállapítsam, hogy egy ág/vesszö hány éves.
Ez, hogy "gally végén virágzik", fogalmilag értelmetlen. Ilyen legfeljebb akkor fordulhat elő, ha túl sűrű egy fa koronája, tehát csak a korona külső részén képződnek virágok.
Az alma jellemzően fénynek kitett rövid termőrészeken (dárda és sima termőnyárs) képez virágokat (vegyes rügyeket). Ezek fejlődését/megújulását kell biztosítani, ehhez kell valamennyi növekedés minden évben és ritka korona, hogy a termőrészek a belső/alsó részeken is kapjanak fényt.
Jellemzően a megfelelő pozíciójú/szögállású (0-45 fok) éves, visszametszetlen vesszők rakódnak be termőrészekkel a következő évben. Ha mindent rövid elemekre (2 rügyes csap például) visszavagdalnak, akkor nem ilyenek képzödnek, hanem hosszú (fattyú)vesszők.
nekem van egy 35-40 éves birsem, 2010-ig a legproblémamentesebb gyümölcsfám volt. abban az évben májusban volt egy nagyon durva vihar, ami leszaggatta róla az összes zsenge levelet, azt hittem, hogy annyi a fának, de újra kihajtott. viszont azóta igencsak beteges lett, az összes létező nyavalyára fogékonnyá vált, úgyhogy rendszeresen permetezni kell. olyan már sosem lesz, mint azelőtt, de gyönyörű, amikor virágzik, és sokat terem (bár a gyümölcs nagy része moníliás és/vagy kukacos, ettől függetlenül ugyanúgy fel lehet használni a termését, csak többet kell dolgozni a késsel). szóval csak azt akartam mondani, hogy én nagyon ajánlom a birsfát, csodálatos növény és alapból nem problémás.
egyébként a gyümölcsfák közül, ami nálam 100%-ban gondozás- és problémamentes, az a szomolyai fekete cseresznye. csak metszegetni szoktam, hogy ne sűrűsödjön be annyira a koronája.
