Nem akarok evil linquisti babérokra törni, de te tényleg nagyon buta vagy. A te logikád szerint ugyanis egy régészeti feltárás az első olyan szintig halad, amikor találnak valamit. Már csak azt nem tudom eldönteni, hogy csak azért mondasz butaságokat, hogy a végén valahogy kiókumláld, hogy neked van igazad, és nekem akkor sem lehet, ha a fene fenét eszik is, vagy egyszerűen csak passzióból csinálsz magadból bolondot.
A Királyi Fehér Székesfehérvár előneve Magyarul. Magyarországon lefelé található folyó és mocsár veszi körül a várost Esztergom és Ofen mivel egy háromszög erős nagyon!
A Magyarország földrajza is arról ír, hogy a nyugati részek folyamatos emelkedése - föltöltődése - egyre keletebbre tolta a folyóvizeket.
Jó példa a hévizek nagyon kényes egyensúlyára a TAPOLCAI-TAVASBARLANG , majdhogynem KIAPADT a nagyütemű bakonyi bányászat okán.... De azóta szerencsére helyreállt a rend.....
Mielőtt nagyon belelendülnél, további megfontolandókat ajánlok szíves figyelmedbe. Mértékadó ismeretek szerint Buda és Óbuda a Duna mentén a jobbparton van, míg a kalapácsos ember ötlete a balpartra helyezte. Ennél is nagyobb gond, hogy a víz semmiféle alternatív (és nem alternatív) elmélet kedvéért sem hajlandó fölfelé folyni. (Nézz meg egy szintvonalas térképet.) Továbbá, amiről nem tudsz, nem biztos, hogy nincs. A jelzett térségben úgy 150 éve folynak földtani kutatások, az eredményeket pedig térképeken és szövegben publikálták a kutatók. Sőt, tavaly kifejezetten az érdeklődő laikusok számára jelent meg a "Magyarország földtani atlasza országjáróknak".
A Kopár-hágónak van szerepe, ugyanis ez a Vörösvári-medencét határoló legalacsonyabb pont. (Ill. kicsit délre, a piliscsabai lőtér fölötti hágó picit alacsonyabb.)
OK, tegyük föl, Tátnál volt egy leágazása a Dunának Borosjenő felé. A felmerülő kérdések:
Milyen nyomvonalon folyt el Borosjenőig?
Miért nem az alacsonyabb Zsámbéki-medencén tört utat magának?
A nagyon ! bőséges vizű források kiapadását és a földrengéseket is hozzá kell számolni a mostani helyzethez, ha a múltat kutatjuk.
A földrengések egy részét már tudjuk, és a helyét is hála Zsíros Tibornak is. A hegyek nyugatról tolódtak északkeleti irányba és mindezt a metszetek is mutatják a különböző időszakokban(az összes metszet kinagyítva és nyomtatva)
A régi Csobánka felé vette körbe a nagyvárost a víz, a terület most is lápos.
Tudjuk az egykori forrásvizek helyét és folyási irányát.
Ahol régen víz volt, ott most is van csak sokkal kisebb mennyiségben. A Nagy kevély - Borosjenő közti részen is hajóztak.
A Felhévizí források apadtak ki sajnos. Ha ezek újból ontanák a vizet-lenne min csodálkozni úgy gondolom.
>Itt és most az az érdekes, létezhetett-e számottevő VÍZfolyás a PILISI medencében legalább a török időkig bezáróan.
A Duna (Esztergom felől) nem lehetett:
A mai Duna-partról vannak őskori leletek, a római limes maradványai, a dömösi prépostság története, Salamon-torony, stb. Lásd pl. itt: http://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%B6m%C3%B6s
Ha az 1. pontot nem is nézzük: a Kopár-hágó kb. 290 m tszf, Esztergom 105 m. Tehát Dömös/Visegrád környékén 300 m tszf-nek lellett volna lennie, miközben a visegrádi vár kb. 320 m-en van.
Ha a 2. pontot sem nézzük, a víz akkor sem mászott volna föl a Kopár-hágóra, hanem lefolyik a kb. 200 m magas Zsámbéki-medencén keresztül.
Hogy mikor és mennyire nyúlt be a Duna az Aranyhegyi-patak mentén a Vörösvári-érokba, az más kérdés. De jelentős vízFOLYÁS csak annyiban lehetett, amennyivel esetleg több volt a csapadék és kevesebb a párolgás (utóbbi valószínű, mert nyilván több volt az erdő). De az még mindig inkább csak nagy patak mint kis folyó.
Folyt a Duna többfelé, mielőtt átvágta magát a Dunakanyaron. Jó régen. És ez nem valami új és nagy felfedezés, már gimiben is tanultam róla - az meg 1985-89 között volt.
"...A legnagyobb mértékű vízrajzi átalakulást a Duna a pleisztocén elején (közel 2 millió éve) lezajlott visegrádi völgyszakasz átvágásával érte el..."
(Szerző nem beszélni jó magyar, de azért lenni érthető.)
Az hogy a pisil pilsen Pilis lehetett-e a vizek (a Duna-ágak) által valami nagy sziget, szigetvár???? Sokszor utolsó mentsvár? Nemtom. (Csak az én (félre)értelmezésem szerint természetesen.) :-((
Dorogi szénbányák..... Tőzeg->Lignit->Barnaszén-> Feketeszén vagy/és - nyomás, hőmérséklet és halmazállapoti viszonyoktól függőn olaj, gáz itt ott még akár némi nemű gyémánt is. (Fekete gyémánt? - mily ősbölcs a magyar nyelv....... ;-))) Ó élet ó lé = o-il, azaz olaj.....
Na szóval a lényeg az, hogy a Duna egy elképesztő folyó lehetett valaha a jégkorszakot követően a nagy jégolvadás alatt itt a medence, lavór aljában. Valószínűsíthető egy mára letűnt dunaág, ami a könyököt átvághatta. A szintadatok alapján kb. az látszik, hogy útjában számtalam domborzatilag dunnasztott akadály állt, ami nagyobb tavakat képzett.
De ez itt már off.
Térjünk vissza arra, hogy "Árpád sírja? A Holdvilág árok." Minden árokban lehet ár, és minden árok az árak oka. ;-)) Nekem olyan Attilás temetkezésnek is tűnhetne ez.
A város a Pilis és a Gerecse között található Dorogi-medencében épült fel, légvonalban 7 km-re a Dunától. A különböző városrészek 120 és 200 m közötti tengerszint feletti magasságon helyezkednek el.
A település legrégebbi része, a „falu”, a Gerecse keleti nyúlványaira épült, míg az új városrészek a völgyben, a vizenyős lapályon, jelentős részben lecsapolt mocsarak helyén. A lakóterületet délnyugatról és keletről erdő, délkeletről rét és szántóföld, északról és északkeletről Esztergom-Kertváros és a Palatinus-tó határolja. Az egyetlen állandó vízfolyás a Kenyérmezői-patak, amely mentén nagyrészt lakótelepek épültek. Éghajlata a mérsékelten meleg éghajlati típushoz közeli, mérsékelten hűvös és mérsékelten száraz. Az évi középhőmérséklet 9,7°C körüli, a napsütéses órák száma nyáron 770, télen 190 óra. A csapadék évi összege kb. 600 mm, a szél leggyakrabban északnyugati, északi irányból fúj.
Egyetértünk. Ilyen kérdések tisztázásához nem furkálgatunk fölöslegesen ennyit. Max. olajért, gázért, vízért és egyéb ásványkincsekért. Ezért is marad a képzelet és bizony a találgatás. (Tört tény tenyészet) Ennek ellenére egy ilyen régi dun(n)a kiskatona ugorj a dunágba verziót nem zárnék ki. Azt viszont furcsának tartanám, hogy a török idők végén a Budai vár nem ott lett volna már akkor, ahol ma is. Majdnem kizárt az egyéb jelekből kiindulva. Nekem az ős-buda és a Pilis kérdése sokkal korábban még, viszont teljesen nyitott.
Engem ezen föltevés valóságtalanságáról az győzne meg, ha a kérdéses területen az ÉSZAK-NYUGAT - DÉL-KELET irányban, mondjuk 500 méterenként, kb. 500 méter keresztszelvényekben 10-20 méterenként 15-20 méter mély anyagmintavételek történnének, és azok kiértékelése vezetne az elgondolás tarthatatlanságához.
Tudom, ez nem kis munka lenne, hiszen a 30-40 kilométer távon az 500 méterenkénti mérés 60-80 mérési szelvényt, szelvényenként pedig 50-25 darab konkrét fúrást jelentene... Ez a legsűrűbb mérés esetén vagy 4000 mintavétel........
Költségben a legalsó becslés szerint is verdesné a félmilliárd forintot.
A kőveket sodort sóderről és a homokbányákról annyit lehet tudni, hogy az vizek mozgásának ősi lenyomata. Na persze min. 10-30.000 éves folymatok eredménye lehet csak banyaréteg vástagságilag. Mindenesetre érdekes felvetés egy ősdunamellékág létezéséről, mely ki tudja mikor szűnt meg. Tátnál van is egy sziget két dunaággal is. Oszt nézegetem a lehetséges vonalak mentén a települések neveit és van egy két gyanús is. Pl. Kesztölc, Csolnok, Piliscsév, Sárisáp ........ A víz meg kijárja útját, vagy kinyitják neki. A Duna-kanyar valaha egy télvízidei jegesárduzzasztó mű lehetett. Azaz ott akadtak el elsősorban a jégtáblák. De már nyugatabbra is van benne egy jókora kanyar. Szóval érdekes ez a kérdésfelvetés.
Solymár - Adalékok és emlékiratok solymár történetéhez
A homokbánya közelében volt egy sóderbánya, (7034-7037 hrsz. terület egy része) amelyből mintegy 100 éven keresztül szállították a solymáriak az építkezéshez, betonozáshoz szükséges sódert, amit később a Költségvetési Üzem is használt. Ezt a bányát ugyancsak a lakosság töltötte fel, majd a költségvetési üzem takarta be a környéken lévő földdel.
A NIVÓGLAS és az országút közötti, volt sóderbányába (013 hrsz) a lakosság, majd a költségvetési üzem szállított szemetet, a végén az odaszállított bontási törmelékkel töltötték fel a területet, mintegy 5000 m 3 mennyiséggel.
A Hősök utca és Orgona utca közötti homokbányát (673 - 680 hrsz.) a Pilisvörösvári Ásványbánya Vállalat a homokbánya megszüntetése, után homok dózerolással rendezte, mintegy 20,000 m 3 homok mozgatásával.
A Hősök utca és Orgona utca közötti homokbányát (673 - 680 hrsz.) a Pilisvörösvári Ásványbánya Vállalat a homokbánya megszüntetése, után homok dózerolással rendezte, mintegy 20,000 m 3 homok mozgatásával.
Tessék ránézni egy autóstérképre, ahol rózsaszin ott víz volt
pl:Borosjenő kálvária= Majomsziget...
Hát nem érdekes? Túl sok itt a véletlen... így talán már érthető miért ábrázol hajókat a metszet 1595-ben amikor a Magyarokat menekítik Esztergomból!
Tessék utánanézni... NefOfen Pilisszántót jelenti és Alt Ofen (Kewe)Budára menekítik őket, ahol hajózható részek voltak a mélyebb területeken és rengeteg víz volt még a hegyek oldalában is vízimalmok hévvízzel működtek télen-nyáron! A hatalmas víz-vájta árkok ma is megvannak, ugyanúgy mint az erődök láncolata és épített falak sokasága köti össze őket!
"Rétegződések egyébként a római kultúrrétegek alatt is vannak, csak mellesleg megjegyzem."
Honne lennének. A kérdés az, hogy azok kultúrrétegek-e? És ezeket feltárták-e? Tudniillik ahhoz el kéne távolítani fölüle esetleg az egész római kori réteget. Az meg baromi macerás dolog.
Mondok egy példát a 21-es út építkezéséről. Olyan helyen (Apc felett északra), ahol ma semmi sincs találtak egy faluhelyet. Tudtommal bronzkoriakat. Akkor még az a terület messze a Zagyva nevű folyó szintje felett lehetett. Azóta az alá került, mert a Selypi medencét a folyó szépen lassan feltöltötte, a vízszintjét megemelte. De ha Te mondjuk tanálsz egy római kori leletet, kutatsz-e még lejjebb? Nyilván nem. Elég értékes régiség az ott, hogy esetleg már ne is bántsd.
Tihany és a mai Szigliget is sziget volt. Tihany egy eléggé nagy kiterjedésű, Szigliget sokkal kissebb. Volt már szó a Sió (sajó mint ősi FU folyó jelentésű szó???) de mesterséges csatornáról.
