KSH: 47 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma egy év alatt
Már 7,3 százalékos a munkanélküliség – A Fidesz szerint van megoldás
2006. január 26. 9:20
MNO
A 2005. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 916 ezer, a munkanélkülieké 310 ezer fő volt, ez 7,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél – jelenti a KSH. A Fidesz állítja: a munkanélküliség ellen jó gyógyszer lehet az általuk javasolt tb-járulékcsökkentés.
A 2005. IV. negyedévi időszak átlagában a 15–74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ezen belül a munkavállalási korúak esetében a mutató 65,2 százaléknak felelt meg. A IV. negyedévi 3 millió 916 ezres foglalkoztatotti létszám 46 ezer fővel haladta meg az első negyedévit, és hasonló volt, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett jelentésében.
A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 310 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,3 százaléknak felelt meg. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben: EU-15: 7,6, EU-25: 8,4, Magyarország: 7,0 százalék.)
A munkanélküliek 21,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,1 százalék, szemben az előző évi 16,8 százalékkal.
A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez az érték 1,7 százalékponttal magasabb a tavalyi értéknél. 2005-ben a gazdasági aktivitás intenzitása némileg nőtt (53,8 százalékról 54,7 százalékra).
Éves átlagban 3902 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, míg 304 ezren aktívan álláskereső munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél.
A Statisztikai Hivatal felmérésében munkanélkülinek természetesen nem az számít, aki nem dolgozik, hanem aki emellett a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, „a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd”.
miből gondolod, hogy 46000 új munkahely 46000 új belépőt jelent a munkaerő-piacra? Mivel azt a számot még nem láttam, hány munkahely szűnt meg, ezt nehéz elképzelni. Vagy nulla munkahely szűnt meg, ahonnan esetleg a munkaerő új álláshelyekben helyezkedett el?
rotfl ja hogy abból indulunk ki hogy mindenki csak és minimálra jelent csak be? igen, ez az igazság és ez pontosan azt jelzi, amit mondtam: SOKKAL durvább csökkentés (+sok más reform) kéne, csak itt mindenki vak aki vezető pozíción van, ja meg gyáva is meglépni egy ilyet...
Mint alább írtam volt, 380 ezer új munkahely keletkezett négy év alatt, a keresetek reálértéke 24,5%-kal nőtt, a minimálbér adómentes, a közalkalmazotti bértáblát már 2002 szeptemberében korrigáltuk, módosult a munka törvénykönyve, mégpedig a munkavállalók biztonsága és a szakszervezeti jogok érdekében, az Orbán-Nastase megállapodást újratárgyaltuk és ennek (meg az EU előírásainak) megfelelően módosítottuk a státustörvényt.
milyen felmérésből lehet azt levonni, hogy a munkanélküliség azért nő, mert sok új szereplő lép be a munkaerőpiacra? lehet-e egyáltalán ilyet készíteni? számomra az adatok csak egyet jeleznek: több lett a munkanélküli. elég furcsa ezt úgy magyarázni, hogy azért lett több, mert hirtelenjében többen látnak reményt arra, hogy elhelyezkedjenek
a számok azt mutatják, sokkal de sokkal több munkahely szűnt meg, mint amely létesült. ez cdsak a kommunista módszerek vezetett statisztika szerint jelent bővülést. az, hogy sokan adják fel munkahelyüket, kényszerből vagy önként, érzésem szerint, nem a mobilitás jele Magyarországon...
2002. májusa óta 380.000 új munkahely keletkezett, a foglalkoztatottság csaknem 80 ezer fővel nőtt.
A munkanélküliség nem csak attól nő, ha a munkával rendelkezők elveszítik állásukat, hanem attól is, ha a munkakeresést korábban már feladottak újra megpróbálnak elhelyezkedni, mert jobb esélyt látnak erre, mint korábban. Ezt az esélyt sokak számára a foglalkoztatottság növekedése villantotta fel újra.
Nem Fidesz rakta ki a KSH-elnököt, mert nem tetszettek a pártnak a számok. A Fidesz alatt a KSH megbízható cég volt, ma csak egy cinkos a kormány kreatív könyvelési gyakorlatához. Szerinted milyen lehet a LSH adatszolgáltatási renoméja külföldön manapság? Érdemes lenne megkérdezni egy-két nagybefeketetőt...
A Fidesz majd megoldja, ahogy 4 éve is, hogy szépen kiesnek a nyilvántartásból akiknek rég nincs munkája és akkor szebb lesz a statisztika. Nyugalom tehát :)
Medgyessy Péter a 35 szakszervezettel kötött megállapodásban személyes ígéretet tett három-négyszázezer új munkahely megteremtésére, a bérek EU-s felzárkóztatására, a minimálbér adómentessé tételére, a közalkalmazotti bértábla korrekciójára, a Munka Törvénykönyvének visszamódosítására, a szakszervezetek jogainak megszilárdítására, az Orbán-Nastase-megállapodás újratárgyalására és a munkavállalók érdekében alkotmányos, jogi garanciák megalkotására.
KSH: 47 ezerrel nőtt a munkanélküliek száma egy év alatt Már 7,3 százalékos a munkanélküliség – A Fidesz szerint van megoldás 2006. január 26. 9:20
MNO A 2005. október–decemberi időszakban a foglalkoztatottak száma 3 millió 916 ezer, a munkanélkülieké 310 ezer fő volt, ez 7,3 százalékos munkanélküliségi rátát jelentett. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél – jelenti a KSH. A Fidesz állítja: a munkanélküliség ellen jó gyógyszer lehet az általuk javasolt tb-járulékcsökkentés.
A 2005. IV. negyedévi időszak átlagában a 15–74 éves népesség 54,7 százaléka jelent meg a munkaerőpiacon, ezen belül a munkavállalási korúak esetében a mutató 65,2 százaléknak felelt meg. A IV. negyedévi 3 millió 916 ezres foglalkoztatotti létszám 46 ezer fővel haladta meg az első negyedévit, és hasonló volt, mint egy évvel korábban – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) most közzétett jelentésében.
A munkanélküliek száma a vizsgált időszakban 310 ezer fő volt, 47 ezer fővel több, mint 2004 azonos időszakában. A munkanélküliségi ráta 7,3 százaléknak felelt meg. (Az Eurostat által publikált harmonizált munkanélküliségi ráta az időszak középső hónapját jelentő novemberben: EU-15: 7,6, EU-25: 8,4, Magyarország: 7,0 százalék.) A munkanélküliek 21,0 százaléka a munkaerőpiacon csak kis létszámban jelenlévő 15–24 éves korosztályból kerül ki. Az e korcsoportot jellemző munkanélküliségi ráta 19,1 százalék, szemben az előző évi 16,8 százalékkal.
A munkanélküliek 47,3 százaléka egy éve vagy annál régebben keresett állást, ez az érték 1,7 százalékponttal magasabb a tavalyi értéknél. 2005-ben a gazdasági aktivitás intenzitása némileg nőtt (53,8 százalékról 54,7 százalékra).
Éves átlagban 3902 ezer fő minősült foglalkoztatottnak, míg 304 ezren aktívan álláskereső munkanélküliként jelentek meg a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma szinten maradt, a munkanélkülieké viszont mintegy egyötöddel volt magasabb az előző évinél.
A Statisztikai Hivatal felmérésében munkanélkülinek természetesen nem az számít, aki nem dolgozik, hanem aki emellett a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, „a kikérdezés időpontjában rendelkezésre állt, azaz két héten belül munkába tudna állni, ha megfelelő állás kínálkozna számára, illetve már talált munkát, ahol 90 napon belül dolgozni kezd”.
