Mindenki emlegeti, mintha tudná mi is az, de tényleg:
Mi az energia? Milyen megjelenési formái vannak? Melyik megmaradó és melyik nem az? Melyik ekvivalens mással, és ki az a más??
Az elektromágneses mezőnek van fizikai realitása. Mondjuk az elektromágneses mező legyen a hidrogénatom. A foton ennek a mezőnek csak a gerjesztettsége. Vagyis a fotonokról való beszélgetés olyan,mintha a hidrogénatomot eltérő anyagi minőségünek tekintenék attól függően,hogy alalpállapotban vagy valamelyik gerjesztett állapotban van.
A mezőnek a gerjesztett állapota a foton.Ahogy a harmonikus oszcillátorok energiaállapotait fononokra lehet bontani,úgyanúgy az elektromágneses mező gerjesztett állapotait fotonokként lehet kezelni.Mert a harmonikus oszxcilllátorok energiaszintjei azonos távolságra vannak egymástól.Ezért egy n-edik gerjesztett energiaállapot úgy lehet kezelni,hogy annak az oszcillátornak n darab fotonja van(valójában ez a száétbontás közelítőleg igaz).Az elektromágneses mező kotinuumsok oszcillátor összessége.
Apróság, de fokozza az írásképet: tegyél az írásjelek mögé szóközt (kivéve a nyitózárójelet, vagy ha két írásjel van egymás mögött, mint pl. ennek a mondatnak a végén, akkor közéjük nem kell szóköz).
Teljesen egyetértek Veled!Arról tanultam,hogy csak az elektromágneses mezőnek van fizikai realitása.Ezek kontinuumsok oszcillátorokból állnak.Ezeknek a gerjesztett állapotát lehet fotonnak tekinteni.
A fotonokra nem vonatkoznak a megmaradási törvények úgyanis,amikor egy atom gerjesztődik akkor oda keltődik a foton,amikor pedig kisugározza a fényt,akkor pedig eltünik a foton.Nem létezik az a folyamat,hogy a fényelnyelés előtt egy foton az atomba csapódik,illetve a fénykibocsátásnál a foton az atomból kilöködik.Az atomnak olykor megfigyelhető visszalöködéséért nem a fotonok,hanem az elektromágneses mező a felelős.A fotonok elnyelődését és kisugárzását az emisszió-és abszorbcióoperátorok írják le,amiről a dimenziótorzulás topicban írtam.Szóval amikor az atom gerjesztődik akkor a foton épp akkor keletkezik,amikor az atom visszaesik az alapállapotába akkor pedig a foton eltünik.Nem lép be illetve,nem lép ki foton az atomból,hanem oda születik és ott hal meg.Úgyanis felismerték,hogy a részecskeszám egyáltalán nem állandó,hanem keletkezhet és eltünhet.Ami információs hordoz az atomok között(energia és impulzus formájában) az az elektromágneses mező.
Nem, nem vagyok Hari, csak betelt a pohár nálam is.
Tanultál valaha aszinkron gépekről? Csak hogy honnan kezdjük a magyarázatot...
"Így mivel csak és kizárólag csökkenteni képes a forgórész a gerjesztés energia készletét, a gerjesztés mindig csak fogyasztóként kapcsolódik a tápláló elektromos hálózatra."
Egy gyors kérdés. Van egy üresen járó motorunk, amely 3 fázisú, 400 V-os hálózatról megy és az ampermérőn látjuk, hogy 2A-t vesz fel a hálózatból. Hány W-ot fogyaszt a motor ebben az esetben?
Hát én arra gondoltam, hogy a Nap körül keringő Föld esetén a Földre ható erő sugárirányú, a mozgása meg kerületirányú. A kettő durván derékszöget zár be egymással, amiből arra a következtetésre jutottam, hogy nem egyirányúak.
Nos, Hari neveletlen, sértegető és a fizikát sem érti.
A munkát több féleképpen definiálhatjuk. Skalár és vektoros mennyiségekkel egyaránt.
Mindkét módszernek meg vannak a szabályai és nem keverendő a másik módszerrel.
Ha erők eredője mozgat, akkor az eredő erő iránya és a mozgás iránya
egybeesik. Nincs értelme vektoros módszer alkalmazásának.
Ha több erő hat egy testre és valamely erőforrás által végzett munkát viszonyítjuk
az eredő által végzett munkához vagy az eredő valamely másik összetevőjének a forrása által végzett munkához, akkor választhatunk, hogy vektoros vagy skalár
módszert alkalmazunk.
Amit leírtál, az mint ahogy Te is tudod a vektoros módszer. Köszönöm, hogy említetted.
Minden zárt ciklusú folyamatban beszélhetünk az energia megmaradásáról.
Ekkor van értelme az elvégzett munka mennyiségéhez irányt, ill. ezzel előjelet rendelni.
Mint ahogy remélem, hogy szintén udod, minden elvégzett munkának van energia forrása és eredménye.
Ez az eredmény lehet kinetikai energia,- hő,- elektromos,- stb. energia készlet.
A példa arról szólt, hogy elektromos energiát vezetünk egy rendszerbe, kinetikai energiává alakítjuk, majd ismét vezetünk elektromos energiát a rendszerbe amellyel
Az esetek egy részében az ellentétes irányú kinetikai energiák egymásrahatása során a bevitt elektromos energia maradéktalanul hővé alakul.
Én pedig arra mutattam példát, amikor a bevitt elektromos energiát kinetikai energiává alakítottuk egy aszinkron motorral, majd a motor gerjesztésének
forgási irányát a tekercsek sorrendjének felcselésével megfordítva, a forgórész forgási irányával ellentétes irányú vonszolásával, az előzőhöz viszonyítva negatív értelmű kinetikai energiává alakítottuk a bevitt elektromos energiát.
Ezzel a folyamatba bevittünk két egység elektromos energiát, és nem keletkezett hő..
Azaz amíg a szokványos esetekben a bevitt elektromos energiának a hő egyenértéke valóban jelen van a folyamat végén, ( már akkor is ha a bevitt energiát féktárcsás fékezéssel közvetlenül alakítjuk hővé) , addig
az aszinkron motoros fékezéssel nem jelenik meg hő egyenérték.
Kérdezhetnénk, hogy akkor hova tűnt az az energia ami a szokványos folyamatokban hő formájában van jelen a folyamat végén?
Nos, a bevitt első adag energia nélkül a második adagot nem fogyasztotta volna el a rendszer a hálózatból.
Vagyis a második adag negatív előjelű energiaként, azaz fogyasztásként távozott az elektromos rendszerbe.
Azaz visszatápláltuk ugyan, de nem pozitív, hanem negatív energiaként.
Az előjelének fordítását az a folyamat okozta, amelyben az aszinkron motor gerjesztő tekercseinek mágneses tere csak húzni képes a forgórészt, de a forgórész
éppen ezért nem tudja "tolni" a gerjesztést, azaz nem tud indukálni pozitív irányú feszültséget-áramot-energiát az irányváltás után sem a gerjesztő tekercsekben.
(Szemben a tekercselt álló és forgórészű motorokkal, amely motorok forgórésze
túlfutáskor és ellenkező irányú pörgetéskor indukál feszültséget az állórész tekercseiben, és ezzel generátoros üzemben dolgozik.)
Nos, ebbe a beszélgetésláncba csöppentél bele.
És bár kétségtelenül jót írtál, de mint látod, sem Iván sem a többiek felkészültsége
nem éri el azt a szintet, hogy megérthették volna a mindig vonttással járó következményt, sőt!
Még az általános iskolai fizika, munka definíció: W=F*s alakjának elfogadtatása is két napba tellett.
Ezért nem láttam jónak a vektoros megoldás emlegetését.
Nem tudtam, hogy Hari is Te vagy, álnéven. Ha mégsem te lennél, akkor meg nem értem, hogy miért azon akadsz fenn, ha elegem lett Hari bunkó sértegetéseiből?
Elegem lett. Ennyi. Senkitől sem fogadom el, hogy sértegessen másokat.
Hari pedig, neveletlen módon, nem érvelt, hnem aljas sértéseket írt nekem is, és rólam másoknak is. Ez megengedhetetlen.
Ami téged illet, te is sokszor átléped a jólneveltség határát. Az engemet nem zavar, ha valaki buta, tudatlan. Ezerszámra ismerek ilyeneket.
De az felháborít, ha a tudatlanságát pimaszsággal párosítja.
Évek óta nem érted azt amit írok. Mások értik, te nem. No, persze, itt is többen vannak akik nem értik. Azaz nem vagy egyedül. Ugyanakkor ez nem ment fel téged sem, őket sem.
on
Azt érted végre, hogy az aszinkron motorban a gerjesztő tér minden irányban csak húzni tudja maga után a forgórészt?
Ezért a forgórész, mindig csak csökkenteni képes a gerjesztés energia készletét.
Így mivel csak és kizárólag csökkenteni képes a forgórész a gerjesztés energia készletét, a gerjesztés mindig csak fogyasztóként kapcsolódik a tápláló elektromos hálózatra.
Lehet, hogy az elemi fizikát nem ismeri, de azért a munka definíciójával kapcsolatban igaza van. A helyes képlet nem az ugyanis, amit te idézel állandóan, hogy W = F*s hanem az, hogy W = F.s ahol az aláhúzások vektorokat jelölnek, a . pedig a két vektor skalárszorzatát. Namost, amikor leemelek egy könyvet a polcrók, akkor azt lefelé viszem, mondjuk 1 m-t (kb. ennyivel van a könyvespolc az íróasztalom felett), azaz s=(0,0,-1) (m) (a z tengely mutat felfelé, ha a koordinátarendszert úgy veszem fel, hogy x balra, y előre, z fel) az erő, amit kifejtek pedig felfelé van, egy 1 kg-os könyv esetén 9.81 N, azaz F=(0,0,9.81) (N) így a munka, amit végzek W = F.s = Fx*sx + Fy*sy + Fz*sz = 0 + 0 - 9.81 = -9.81 J
Egyébként hamár könyv polcról való leemelésénél tartunk, javasolt irodalom: Budó Ágoston: Mechanika (vagy Nagy Károly: Mechanika). Ez előbbi jobb, az utóbbi kapható.
"Nem ismered az elemi fizikát és neveletlen vagy."
Ne haragudj, de te nem ismered az elemi fizikát. Fogalmad sincs a vektorokról, elképzelésed sincs, hogyan kell használni Lenz törvényét, sosem hallottál még induktív áramról, fázis eltérésről, cos fi-ről... És ilyen tudás alapján van merszed kritizálni az energia megmaradás törvényét! Hogy van hozzá bátorságod? 5.es fizikából úgy meghúznának, hogy az egyes nem férne a naplóba és az impulzus megmaradást kritizálód? Sosem hallottál még az elektromos gépekről és el akarod magyarázni az aszinkron gép működését?
És van bőr a képeden ezek után ezt írni:
"Nem érdemled meg azt, hogy rád pazaroljam az időmet."
Ne haragudj, de ezt le kellett írnom, mert már elképesztően pofátlan szintet engedsz meg magadnak! Évek óta próbállak rávezetni, hogy milyen dolgokban tévedsz, de még csak meg sem fordul a fejedben, hogy nincs igazad! El se gondolkodsz azon, amit írok, hanem csak élből visszautasítod!
"Ha gyorsabban forog a forgórész mint a gerjesztő mágnese tér akkor: a forgórészhez viszonyítva hátrafelé forog a gerjesztő mágneses mező. így hátrefelé forogva, hátrafelé húzza a forgórészt."
Nagyon jó. Akkor most látod, hogy abban az esetben, amikor a forgórész a gyorsabb, akkor az áram iránya ellentétes a forgórészben? Így nyilván ellentétes irányú feszültséget fog gerjeszteni az állórészben, ami azonos irányú a gerjesztő feszültséggel, azaz az energia a motortól a hálózat felé fog áramlani...
Ezek nagyon érdekes jelenségek,ha van kedved részletesebben is beszélgethetnénk az elektromos rendszerek energiaháztartásáról.Ezeket érdemes lenne ötvözni azzal a fotonképpel,amiről régebben beszélgettünk.Hogy mik is valójában a fotonok,hogy képzeljük el őket.
"MINDIG az eredő F erő irányába mozog az F erővel mozgatott test!"
Aha. És nem látod az ellentmondást? Szóval a könyvet te felemeled, majd lerakod a földre. Az általad kifejtett erő felfelé mutat, a könyv elmozdulása lefelé történt. Na miért? Csak nem azért, mert a gravitációs erő mozgatta a könyvet és nem te?
Mi nem érthető abban, hogy a forgórész mindig lemarad a gerjesztő mágneses tér forgásához viszonyítva?!
Ha túlfut-túlpörög a forgórész mert
lelassítottad, megállítottad, vagy visszafelé forgóra állítottad
a gerjesztő mágneses tér fogását
AKKOR IS LEMARAD a forgórész a hozzá viszonyítva visszafelé forgó gerjesztő mezőhöz viszonyítva.
MINDIG lemarad!
MINDIG maga után húzza a gerjesztő mágneses mező a forgórészt !
Azt sem érted, hogy a forgórésznek nincs mágneses tere ha a gerjesztés megszűnik.
Azaz ezek miatt SOHA NEM TUD VISSZATÁPLÁLNI.
"Látod, amikor azonos a sebessége a forgórésznek és a forgó mágneses mezőnek, akkor a motor nem vesz fel energiát a hálózatról"
Nos, ez nem érdekes.. Ötvenszer leírtam, hogy ha nincs relatív sebesség, akkor indukált áram sincs!
Azaz csak akkor nem vesz el a forgórész a gerjesztő tekercsek mágneses teréből energiát, amikor nem folyik áram a forgó részben, azaz a forgórész áll a mágneses mezőhőz viszonyítva.
Szóval még mindig nem tudod, hogy az aszinkron motor hogyan működik..
