Szerintem az is egy mém, ha valaki vásárolt egy haszálhatatlan eszközt és nem képes eldobni. Akár a kár többszörösére is növekedhet, ha az eszköz árának többszörösét költi a menthetelen helyzet megmentésére.
Miről szól az Agykutatás Hete? Egy olyan országos rendezvénysorozat, amely során az emberi agy működésébe nyerhetünk betekintést roppant változatos programok keretében.Ugyan konkrétan még nincs memetikai programrész nevén nevezve, de sok előadás lényegét tekintve arról is szól. A memetika az agykutatás jelentős területe lesz a jövőben.
Mindkét korábbi idézet helytálló és jogos felvetéseket tartalmaznak szerintem. Nekem is és másoknak is ezek voltak a fő problémáink a memetikával régebben. Azért írom, hogy régebben, mert ezekre megoldást találtam. Egyrészt a memetika lényege nem a kulturális szokások önkéntességen alapuló átvétele, hanem inkább idegrendszeri vírus, amiben az ember csak egy - valójában nem annyira szabadon választható - klónozó gazdatest. Számos dolgot leteszteltem ilyen tekintetben. Leírtam előre mi fog történni a memetikai gyógyító vakcina mém gondolataim szabadon engedése után és azok a dolgok is történtek. A két fő meghatározó fogalmat is ennek megfelelően módosítottam:
Memetika; az emberi gondolatok – a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló – lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, ismétléstan régebben, de helyesen inkább klónozástan a jövőben)
Mém; egy speciális információs csomag, amelyhez valamilyen formában, valamilyen késztetés is kapcsolódik, ami miatt ráveszi az embereket, hogy akár racionális gondolkozás nélkül, sőt annak ellenére is, magukban hordozzák, ismételjék, másolják, átadják.
„James W. Polichak a Mémek mint áltudomány (Memes as Pseudoscience) című tanulmányában. Polichak négy kategóriába sorolja kifogásait: 1) a memetika nem rendelkezik kielégítő mémdefinícióval, és elfogadható példát sem tud rá felmutatni, 2) a memetikának nem sikerült bebizonyítania, hogy a mémek fogalma fontos a kultúra megértéséhez, 3) a memetika figyelmen kívül hagyja a társadalomtudományok fogalmait és adatfeldolgozási módszereit, ezáltal modelljei pontatlanok, 4) a memetika csak pontatlan és redundáns érveket tudott felmutatni arra nézve, hogy milyen magyarázó erővel bír a mémek létezésének feltételezése (Polichak 2002: 664-665.).”
a memetika és a mém, akkor még szerintem is jogosan kritizált, definíciója, főként az úgynevezett „belső mémek” tekintetében , közben megoldódott. Itt olvashatóak: https://moly.hu/polcok/memetikat-erinto-konyvek
Memetika; az emberi gondolatok – a biológiai vírusok működési elvéhez hasonló – lényegét tekintve pszichológiai klónozással szaporodó fertőzési és gyógyítási szabályait és törvényszerűségeit vizsgáló, feltáró tudományág. (röviden: utánzástan, vagy ismétléstan)
Mém; egy speciális információs csomag, amelyhez valamilyen formában, valamilyen késztetés is kapcsolódik, ami miatt ráveszi az embereket, hogy akár gondolkozás nélkül is magukban hordozzák, ismételjék, másolják, átadják.
Polcra kerülnek, nem csak a memetikai szakkönyvek, amelyeknek az a fő témái, hanem azok is amelyekben csak szóba esnek. Sőt ami talán fura lehet ide sorolom majd a memetika előfutár gondoltait már tartalmazó könyveket, vagy ami az agykutatás, pszichológia, neurológia, genetika, víruskutatási párhuzam, közös kapcsolódás lehet. Elsősorban tehát a memetika külső és belső irányzatából a belső érdekel. Azon belül is a vakcina, vagy immunó mémek.
Az emberek viselkedését nem csak a biológiai génjei, hanem az idegrendszeri/neurológia/pszichológiai mémjei -agyi vírusai- is meghatározzák. Azok meg a járványokhoz hasonlóan is terjednek és fertőznek. Veszélyes mémek ellen is működik a vakcina módszertan.
Mi fogja meghatározni, hogy a mémek elmélete elfogadható-e vagy sem? Noha a tudományfilozófia szakemberei még még mindig vitatkoznak arról, hogy egy tudományos elmélet mikor érvényes , legalább két, általánosan elfogadott feltétel létezik, és ezeket fogom használnia memetika megítélésében. Először egy elméletnek jobban kell magyaráznia a jelenségeket, mint a vele vetélkedő elméleteknek; s lehetőleg gazdaságosabban vagy átfogóbban is. Másodszor: olyan kipróbálható előrejelzéseket kell adnia, amelyek aztán helyesnek bizonyulnak. Eszményi esetben ezeknek a jóslatoknak olyan váratlan következményeket kell jelezniük, amelyeket nem lehet előre látni, ha nem a memetika elméletéből erednének.
+ hat szakkönyvet beillesztettem. Több a moly rendszerében sem szerepelt, tehát még előbb fel is kellett vinnem és jóvá hagyatnom is. Majd feltölteni a szükséges kapcsolódásokkal.
A legnagyobb hazai könyvolvasó netes közösségben sikerült a memetika címkételfogadtatnom mint egyfajta kereső, kartotékozó szót. Indulásként 10 könyv szerepel.
Tehát szerintem az a memtika, ami mint a covid-19 eltéríti a normál működéstől a szervezetet és ráveszi, akár annak akarata ellenére is a gazdatest funkcióra és a fertőzésre.
Mint már sokszor írtam, a kulturális dolgokat és a sima utánzást én nem tekintem memetikának. ... sok memetikus az internetes mémemket sem tekinti annak. Nem is az a legtöbb, de vannak kivételek. Szerintem a divat sem az, így a slágerek, vagy zene irányzat követése sem...
" ...nem tekinthető szerintem memetikának az állati utánzás, mert az az etológia hatásköre. Nem tekinthető szerintem memetikának az emberi viselkedéstan sem, ha az csak ösztönös, vagy genetikai jellegű. Nem tekinthetőek metikának az érzelmi alapú emberi dolgok sem, mert az a pszichológia és a pszichiátria területe."
... tehát ez formálódik
Szerintem a memetika elsősorban pszichológia és neurológia ...
