A kijáró méhek kb 3 napig emlékeznek a régi helyükre, azaz ha három napig nem repültek ki, akkor jó eséllyel újra kell tájolniuk. A 10 fok látatlanban nem azt jelenti, hogy ne röpülnének ki. Mindenesetre, ha költözteted őket, akkor napnyugta után, és figyeld a következő három nap előrejelzését pl itt: met.hu
Köszönöm szépen!!Már amikor le írtam én is végig gondoltam h hülyeség a 60-fok.Még annyit kérdeznék hogy kb 100 méterrel arrébb kellene vinnem 2 családod, ilyenkor már megoldható veszteség nélkül? Nálunk nappal ez a 3-4nap hogy 4 és 10fok között van.
Ha jól rémlik, csak annyira kell felmelegíteni, hogy egyébként ne legyen bajuk a méheknek tőle. Valami olyasmi rémlik, hogy elég, ha az ember a hóna alatt tartja a flakont, amíg megmelegszik, szóval nem kell az a 60 fok.
sok oka lehet, egyrészt a méhész is okozhatja, véletlen odaszorítja valahova az idegesen szaladgáló anyát. vagy nem volt elég eleségük, ezért az anya kínjában egy halom méhével együtt kirajzott. de az is lehet, hogy a méhek valamiért nincsenek megelégedve az anyával, hogy miért, annak megint ezer oka lehet. esetleg valami érte az anyát és elpusztult. ezért rendszeresen figyelni kell a családokat, mert az öszi anyátlanság rabláshoz vezethet.
a nektárképzödéshez elengedhetetlen a megfelelö talajnedvesség ott, ahol a növény gyökérzónája van (nem a felszín közelében), de ezenkívül kell megfelelö páratartalom is, mert ha száraz a levegö, akkor hamar kiszáradnak a virág nektárképzö részei. ezen kívül ahhoz, hogy a behordott nektárból felesleg (méz) képzödjön, kell megfelelö kijáró népesség, ami az adott növény virágzásának beindulása elött 5 héttel rakott petékböl lesz, feltéve, hogy a külsö hömérséklet alkalmas arra, hogy az anya petézzen, ugyanis ha januárban el is kezd petézni, ha utána márciusban jön egy hidegbetörés, akkor leállhat akár hetekre is a petézés, és ez a márciusban hiányzó fiasítás meg fog mutatkozni a repce/akácra járó méhek hiányában.
Tisztelt méhész urak (és hölgyek természetesen, ha vannak).
Szerbiában élek. Van egy jóismerősöm aki 25 éve szenvedélyes méhész (nagyon jó méze van). Az idén néhány hihetetlen dolgot mesélt el nekem.
1. Kérdem milyen volt az idény? Aszondja, volt rengeteg virág, összehasonlíthatatlanul több mint tavaly. De tán kevesebb a nektár a virágban, vagy kevesebb benne a cukor, de a megszokottnál kevesebb mézet kapott!
2. Jó pár kaptárábol eltünt a méhanya (királynő?). Lopásra gyanakodott, kérdezte a kollégákat, azok is ugyanazt tapasztalták. Volt olyan is aki olyan helyen van, hogy lopás kizárva, plusz az orra alatt a kaptárak. Felhívtak valami távoli méhészt, ugyanazt mondta.
Eszem megáll. Létezik ilyesmi? Tud valaki hozzászólni? Mindez Belgrád környékén történik. Az a távoli méhész délebbre van.
"Akkor megy vissza a raj, ha az anya nem ment ki a kaptárból, elsösorban amiatt, mert röpképtelen."
Ez eddig rendben is volna, de a rajzás előfeltételeinek is teljesülnie kellene. Amelyekből látszólag semmi sem állt fenn.
"Az idegen rajok befogásával nem kockáztat a befogó semmit, csak azt, hogy hazaviszi a nyúlóst, vagy valamilyen vírust."
Szerintem kissé felületesen olvastad a hozzászólásom. Ugyanis akinek még nincs méhe, nem kockáztat semmit. Ugyanakkor egy szabadon hagyott raj nagyobb kockázatot jelent, más méhészetek számára. A befogása esetén legalább van rá esély hogy felismerik az esetlegesen nyúlóssal fertőzött rajt.
"Ha vadak, akkor szelektáld öket szelídségre, vagy szerezz szelíd fajtiszta krajnai anyákat (pl. Ausztriában lehet kapni)"
Most sem tudom eldönteni, hogy nem érted a helyzetet, vagy csak bosszantani akarsz?
Alapvetően szelídek a méheim, most ezek az egyébként szelíd méhek vadultak be állományi szinten, átmeneti jelleggel. Ennek az okát próbáltam fejtegetni. Erre jössz ilyen kezdőknek való primitív válaszokkal.
Az első évben, tavasszal amikor elkezdtem méhészkedni, jeleztem a méh egészségügyi felelősnek. Megkérdezte hogy akarok-e vándorolni? Mert ha nem majd jön ősszel..) Nyilván hogy nem akartam néhány családdal vándorolni. Arra már nem emlékszem hogy volt-e probléma a kötelező méh bejelentéssel kapcsolatban, és hogy mikor tettük meg először. Majdnem negyedszázad telt el azóta. Itt a városházán akkoriban a portán lehetett intézni, volt formanyomtatvány is.
A befogott rajokról, akinek nincs méhe semmit sem kockáztat a raj befogásával. Főleg ha már van régebbről némi tapasztalata. Magam, alapvetően nem fogok be idegen rajokat. De néha, ritka esetekben mégis elkerülhetetlen. Például ha a portámon telepedik le, erre is volt példa. Vagy olyan esetem is volt, amikor a telephelyemen a kaptárjaim melletti fákra telepedtek idegen rajok. Természetesen csak az állomány átvizsgálása után derült ki, hogy nem saját. Vagy öreg szétbontásra váró rosszul záró kaptárba költözött raj a telephelyen, amíg mi oda voltunk akácon az állománnyal. Hazaérkezésünk után hetekre vettem észre, már szinte nem is raj volt ekkorra, hanem jó erős családocska.
De direkt nem "utazom" idegen rajok befogására. Sajnos elég sok rossz gyakorlatot tapasztalok a környezetemben, direkt nyitva hagyott üres kaptárak, rajládák, versengés hogy ki fog be több idegen rajt.
Szabadon hagyott kiépített keretekkel tele fiókokat, munkaeszközöket.
Idén sajnos megint sok rendellenesnek mondható viselkedést figyeltem meg. Például, látszatra minden ok nélküli rajzás. A repcét pergettük, amikor kitódult egy család. Majd feltűnően lassan állt össze a levegőben, és az általában szokásosnál még nehezebben talált magának helyet az egyik fám tetején. Amint letelepedtek, szinte azonnal újra felkerekedtek, és visszamentek a saját kaptárjukba. Láttam már egyszer ilyet, de most az volt a különös hogy nem találtam náluk sem kikelt, sem érett bölcsőt, néhány fedetlen kivételével. Ez még egy vagy két esetben ismétlődött más családok esetében is.
Mérgezésnek sem voltunk hiányában az idén. Jellemzően a keletre tájolt családok népe mászkált, és csappant meg. Nem okozott család összeomlást, de termelő erejük jelentősen megcsappant. Ez évről évre visszatérő jelenség, főleg ha sok a kukorica a környéken.
Ami a legbosszantóbb volt, hogy ebben az időszakban afrikanizálódtak a méheim. Most vastag szúrásálló méhész overált kellett beszereznem, soha nem volt ilyesmi rajtam. Szeretek kényelmesen, dolgozni a méheimnél, védőeszköznek csak kalapot használtam eddig. Póló, rövidnadrág, ha olyan az idő. Most ez nem ment annyira vadak voltak a méhek, nem bírtam velük. Pedig bírom, és hozzávagyok szokva a szúrásokhoz. 30-40 szúrásig nem szoktam panaszkodni, de most bizony sokszor hasznos volt a futás is. Délutáni "műszakokra" már nem is voltam hajlandó kimenni.:)
Szerencsére már normalizálódott a helyzet, beöltözve ugyan nem tudtak megszúrni, de majdnem hőgutát kaptam a méhész overálban. Örültem hogy levehettem, és egy félnapig rosszul voltam utána. Inkább a méhszúrás.
Nincs kivonva mert akkor vissza kell bontani és eleve nem lennének benne méhek. Csak lent van minden nyílás befalazva. De mióta én itt lakok (34 éve) még nem jött kéményseprő vagy ellenőr. A másik használt kéményt én minden szezon előtt rendesen kitakarítom, viszont abban nincsenek és nem is voltak méhek...
Be kell menni a kitöltött bejelentővel és azt mondani, hogy szeretnél a törvényi kötelességednek eleget tenni. ahogy rád vonatkozik az a törvény, úgy a jegyzőre is.
Nezd azt, hogy mit nyerhetsz a kéményes családdal, es hogy mit veszthetsz! (Sokat, illetve semmit)
Ha sikerül, be kell jelentened de ez apróság.
***
Túl van aggódva a kóbor rajok befogása. Max atkát tudsz vele begyűjteni, de józanul belegondolva, egy hobbi méhész nem kockáztat semmit. Ha nyúlóst hoznak is, azt a mézet gyorsan felélik, es a friss gyűjtés már nem olyan.
Ha látsz egy szép nagy rajt, tartsd meg nyugodtan.
Én ezt mind értem (valamikor régen tanultam is méhészetet Kaposváron), de mit tegyek, ha a jegyző elhajt és nem foglalkozik vele. A faluban sincs méhész, legalábbis olyan, aki 5 családnál többet tartana. Ilyen 1-2 családot tartó emberkéből meg kapásból tudok vagy 7-8-at. Vándorméhész viszont minden tavasszal feltűnik a környéken 1-2 . Pár hónapra ideteszik az akácos szélére a 30-50 kaptárjukat. Van amelyik csak akácra marad, a másik megvárja az ezüstfűz virágzást vagy még a napraforgót is.
Mondjuk figyelmeztető táblát még náluk sem láttam kirakva csak szép sorban a kaptárakat, jó esetben az egyik szélsőnek a végén ott a tulajdonos neve, telefonszáma. Szerintem velük sem foglalkozik a jegyző. Szólnak az erdő sarkán lakó özvegyasszonynak (övé az erdő) és mikor mennek, adnak neki egy kis "kóstolót"...
Azt hiszem átalakítom a kéményt kaptárrá és nem lesz semmi bajom. Maradnak a kéményben csak kiszélesítem, leszigetelem a padlástérben, hogy betehessek pár keretet és ott kezelem, gondozom őket... :D
Nincs semmiféle megkülönböztetés, hogy hobbi- vagy árutermelö méhész vagy-e, be kell jelentened minden év február végéig a méhcsaládszámot az önkormányzat hegyzöjénél, ha pedig újonnan kezded, akkor 8 napon belül. Ez téged is véd, mert ha esetleg egy másik közeli méhész méheit lemérgezték, akkor tudni fogják, hogy nálad is van, így a tiedet is megvizsgálhatják és akár te is kaphatsz kártérítést. ha nincs bejelentve, akkor semmiféle jogod nincs semmire, ráadásul a méhegészségügyi felelös se tud rólad, így a méhesed potenciális fertözési góc lehet. Nem tudom, jól értem-e, de mintha lett volna már méhed, de elpusztultak? Na, pont ezért kellene bejelentkezned, hogy kapcsolatba kerülj más méhészekkel, akik segíthetnek megelözni a családpusztulást, ami az ö érdekük is. A jegyzönek addig semmi dolga nincs, amíg nincs növénytermelö-méhész, lakosság-méhész konfliktus. Ha te minden elöírást betartottál (pl. út irányába röptetésnél legalább 15 m-es távolság, tábla elhelyezése 50 m-rel elöbb, hogy ott méhek vannak), akkor senki nem bszgthat. de ha pl. túl közel vagy az úthoz, vagy nincs tábla, akkor ha egy arra járó lovat megcsíp a méhed, rád fogják verni a ló árát.
Mind1 mit mond a jegyző, köteles vagy bejelenteni. Ha csak saját örömödre tartod, akkor is.
Ha 5kmes körben csak saját földed van, akkor szivathatod magad mindenféle beteg rajjal, egyébként felelős vagy a méhekért. Ez nem játék, adott esetben sok ember megélhetését veszélyeztetheted ezzel a hozzáállással.
Azért, hogy a földszomszédom eszetlenül permetez, nem hinném, hogy felelne a méhek eladója, mert arról ő nem tehet. Igaz, hogy a raj hordozhat betegségeket, de ha azt lepermetezi a szomszéd, nem buktam 30-40 ezret, mint egy vásárolt családnál. Mivel tanyán élek és 2-300 m-es körzetben saját szántóm, legelőm van, ráadásul bekerítve, így elég nehéz lenne idetelepülni egy vándorméhésznek, főleg a tudtom és beleegyezésem nélkül...
Ezt azért elmondhatnád az önkormányzatunknál, mert anno én be akartam jelentani a 3 méhcsaládomat, mire az volt a jegyző válasza, hogy egy-két háztáji családdal ők ugyan nem foglalkoznak, csak ha "rendes méhész" vállalkozó akarok lenni. De nem akarok sem vállalkozó sem őstermelő lenni. Csak saját szükségletre méhészkednék. Most akkor mi van?
Nézd, egy jött rajnak akármilyen baja is lehet, senkit érte felelösségre venni nem tudsz, ill. akár más méhészeket is megfertözhetsz velük. Ha lepapírozott, bejelentett családokat veszel, akkor adott esetben felelösségre tudod vonni azt, akitöl vetted. Az egy családot is be kell jelenteni (ha a kéményben van, akkor nem, de ha kiszeded, akkor már igen) az önkormányzatnál, évente egyszer át kell vizsgáltatni a helyi méhegészségügyi felelössel, etc., mert pl. a te állandó telephelyedtöl 200 m-en belül nem települhet le vándorméhész, ill. ha valakit allergiás sokk ér a méheidtöl, akkor csúnyán megjárhatod, ha nem tartottad be a méhtartásra vonatkozó jogszabályokat. Nem úgy müködik a dolog, hogy suttyomban befogunk pár családot, sumákolunk, majd két év múlva, miután jól befertöztük a környéket, újrakezdjük...
Tőlem nyugatra kb 5-600 m-re volt akácra idetelepülve egy méhész, de már elment. Valószínűleg tőle származik a raj. (Nem tudom ez mennyire általános, de itt mindig nyugatról kelet felé mennek a rajok.)
Szóval lehet, hogy akár egy hónapja is itt laknak, csak eddig nem tűnt fel. 2 vagy 3 éve amik akkor a kéményben laktak, azokat akkor fedeztem fel, mikor májusban épp beköltöztek. Következő év májusában viszont 2 rajt biztosan eresztettek, mert azokat láttam és le is települtek a tanyám szélén az akácfák hegyében, de olyan magasan, hogy a 8 méteres rúddal még a közelükbe sem értem fel.
Viszont jó lenne újra benépesíteni a 2 db évek óta üres, nagy NB kaptáramat. Régebben volt 3 családom bennük, de a szomszéd "földesúr" akkor ősszel összekevert egy rakás vegyszert és lepermetezte vele a virágzó gyomokkal teli kukoricatarlóját, ami miatt itt a környéken az összes méhcsalád kipusztult egy héten belül. "Csak" ilyen kis pár családos háztáji méhészetek voltak néhányunknál. Pont ezért aztán senki nem is foglalkozott a bajunkkal, kárunkkal...
Nem igazán akarok 1-2 birka árán méhcsaládot venni, hogy utána esetleg megint így járjak vele pár hónap múlva. Viszont a mézet szeretjük, így marad a rajbefogás - persze csak ha sikerül...
Hát, én nem tudom, érdemes-e veszödni szegényekkel. Fene tudja, milyen egészségi állapotban vannak, ha meg is tudnád öket menteni, lesznek-e olyan erösek bármikor is, hogy te a fmézölöslegüket el tudjad majd venni? Mert azok a családok, amik valamiért lemaradnak a többitöl, veszik el a legtöbb idöt méhészkedésnél, és ha még mézet se adnak, akkor duplán idöpocsékolás velük foglalkozni, sajnos. az ilyen vadon élö rajoktól jobb csak minél elöbb megszabadulni. Rajoknak kiépített keretet adni meg nem igazán tanácsos higiéniai okból, bár ez inkább a frissen befogottakra igaz, az ilyen megállapodottakra nem biztos. Arra végképp ne számíts, hogy ha ezek tavaszig maradnak, akkor te tölük majd rajt fogsz tudni befogni.
Ha igen ráérsz, akkor próbáld meg azt a rajládát, hátha sikerül.
Már 2 napja agyalok rajta. Akkor fedeztem fel őket de, hogy mikor települtek be, van-e mézkészletük, fiasításuk azt még nem tudom.
Van egy olyan ötletem, hogy összeütök egy rajládát, mindkét végén kéményajtó méretű lyukkal és a kéményt eltömve ezen vezetném át a kijáró méheket. Természetesen tennék bele 4-5 kiépített NB keretet. (Pár darab használható akad még régről.)
Elképzelhető, hogy felköltözzenek a tágabb helyre vagy felejtsem el ezt az ötletet?
Egy méhész ismerős azt javasolta, hogy este spricceljem le vízzel őket, majd rá egy rongy, egy deszkalap és toljam le egy rúddal és az alsó ajtón szedjem ki. Nekem ez túl drasztikusnak tűnik és főleg ha van már mézkészletük a szétroncsolt lépek miatt a nagy részük beleragadna, belefulladna, összenyomódna, stb - szóval elpusztulna.
Ezért gondoltam, hogy itt talán van valakinek használhatóbb ötlete, tapasztalata "kéményes" méhekkel.
De ha nem lesz, akkor inkább hagyom és bízok benne, hogy megint kitelelnek és talán tavaszra rajt eresztenek amit befoghatok...
Kicsi esélyét látnám, hogy júliusban át tudnád őket úgy telepíteni, hogy kiépítsenek egy teleléshez szükséges lépmennyiséget, a meglévő lépjeik felhasználásával kapcsolatban pedig szintén nem vagyok derűlátó. Tavaly próbáltam ilyet, egy sokkal megközelíthetőbb helyről kiszedni a lépeket, kb. a harmada maradt használható, az állomány is megsínylette, az anya sem élte túl a költöztetést (szerencsére megoldották pótbölcsővel, és máshonnan kapott, kiépített lépekkel át is teleltek). Nyár közepén, egy kéményből kiszedni lépkészletet, családostul, hogy túl is éljék... hát, nem tudom.
Egy nem használt kéményembe ismét betelepült egy méhraj. (Pár éve már lakott benne egy család és sikeresen át is teleltek, majd gondolom atkafertőzés kipusztította őket.) Most szeretném őket valahogy kiszedni és áttelepíteni egy üres kaptárba, majd gondozni.
Van valakinek valami használható ötlete a kiszedésükre? Kéményt nem szeretnék bontani és a tisztítóajtó alatt kb 1 méterre, a plafon magasságában kezdődnek a lépek. Az alját még nem tudom, mert az alsó tisztítóajtó (és a csőlyuk) vagy 30 éve be van falazva, de most festés előtt kibontanám, ha az kell a sikerhez...
